Magyarázat: Miért romlottak le az ausztrál-kínai kapcsolatok
Kína növekvő jelenléte az indo-csendes-óceáni térségben a járvány ellenére csak növelte ezt a bizalmatlanságot. De a gazdasági költségek ellenére Ausztrália egy dolgot világossá tett: ki fog állni értékei mellett, és nem kell megijedni.
Scott Morrison ausztrál miniszterelnök és Hszi Csin-ping kínai elnök Ausztrália és Kína szívélyes gazdasági kapcsolatai, amelyek az elmúlt három évtizedben alakultak ki, idén több ponton is megszakadtak. Kína elégedetlen azzal, hogy Ausztrália egyre hangosabb az ujgur muszlimokkal és a hongkongi tiltakozásokkal kapcsolatban. De Canberra felhívása egy független globális vizsgálatra a Covid-19 eredetével és kezdeti reakciójával kapcsolatban nagyon felkavarta Pekinget.
Ausztrália eltökélt álláspontja az elmúlt hónapokban felfedi Kína növekvő befolyását az ország belső terében, a politikától az oktatási intézményeken át az ingatlanokig. Kína növekvő jelenléte az indo-csendes-óceáni térségben a járvány ellenére csak növelte ezt a bizalmatlanságot. De a gazdasági költségek ellenére Ausztrália egy dolgot világossá tett: ki fog állni értékei mellett, és nem kell megijedni.
Kína Ausztrália legnagyobb kereskedelmi partnere mind az export, mind az import tekintetében. Kína részesedése Ausztrália exportjából elérte a rekordot, 117 milliárd ausztrál dollárt, 38 százalékot 2019-ben, többet, mint bármely más ország. Az olyan ausztrál ágazatok, mint a bányászat, a turizmus és az oktatás, profitálnak a Kínával folytatott kereskedelemből. Kína még olyan termékeket is importál, mint a tej, sajt, bor és hús.
Ebben nagy szerepe van az ázsiai nagyhatalom bányászati és mezőgazdasági beruházásainak is. Az évek során növelte befektetéseit az ausztrál infrastruktúrába és ingatlantermékekbe is. Az ausztrál egyetemeken a külföldi hallgatók maximális száma és a turisták is Kínából származnak.
A vámokkal kapcsolatos kínai gazdasági agresszió eddig a mezőgazdaságra és az élelmiszertermelésre korlátozódott. A konfliktus nem érintette azt az egyetlen iparágat, amely jelentős mértékben hozzájárul gazdasági kapcsolatukhoz: a nehézfémeket. Talán a két fél tudja, hogy ha bemennek erre a területre, az súlyosabb hatást fog hagyni, amelyet túl nehéz lenne visszafordítani.
Súrlódási pontok
Idén legalább két probléma uralta a két ország megromlott viszonyát.
Ausztrália Covid-19-vizsgálata: 2020 áprilisában Peter Dutton Ausztrália belügyminisztere azt javasolta, hogy indítsanak vizsgálatot a koronavírus eredetére és kezdeti kezelésére. Ezt támogatta az ausztrál külügyminiszter, valamint Scott Morrison miniszterelnök is. Morrison teljesen ésszerűnek és ésszerűnek nevezte a javaslatot, és azt állította, hogy a világnak mindent tudnia kell egy vírusról, amely oly sok emberéletet követelt szerte a világon.
Erre Kína válasza sokrétű volt. Az első reakció Cheng Jingye ausztráliai kínai nagykövettől érkezett, aki azt állította, hogy Ausztrália összefog az Egyesült Államokkal, hogy Kína-ellenes propagandát terjesszen. Jingye továbbá Ausztrália turisztikai és felsőoktatási célpontként való bojkottálására szólított fel, valamint az ausztrál termékek, például a bor és a marhahús betiltására.
Májusban a kínai hatóságok bejelentették, hogy 80 százalékos vámot vetnek ki az Ausztráliából érkező árpaimportra. Kína az ausztrál árpa legfontosabb piaca. Napokkal a bejelentés után Kína összesen 80,5 százalékos vámot vetett ki. Kína emellett kereskedelmi vizsgálatot indított az ausztrál borral kapcsolatban, és felfüggesztette négy nagy marhahús-feldolgozó üzem behozatali engedélyét.
Express Explainedmost be van kapcsolvaTávirat. Kattintson itt, hogy csatlakozzon a csatornánkhoz (@ieexplained) és naprakész a legfrissebb
Az újságírók miatti feszültség: A második diplomáciai összecsapás azzal kezdődött, hogy a kínai hatóságok őrizetbe vették Cheng Lei-t, a pekingi ausztrál híradót, miután Kína nemzetbiztonságát veszélyeztető bűncselekményekkel gyanúsították meg. Az ausztrál kormány közölte, hogy az újságírót ismeretlen helyen tartották megfigyelés alatt.
Ezt követően további két Kínában dolgozó ausztrál újságírót hallgattak ki, akiket érdekelt személynek nyilvánítottak a Cheng Lee fogva tartási ügyében. Mindkét újságírót éjfél után meglátogatta a kínai rendőrség, és felkérték őket, hogy jelentkezzenek kihallgatásra az Állambiztonsági Minisztériumban.
Házkutatásukat követően az újságírók ausztrál diplomáciai képviseleteken kerestek menedéket, mivel nem hagyhatták el az országot. A feszültség öt napig volt látható, majd Kína végül beleegyezett abba, hogy visszarepüljenek Ausztráliába. Távozásuk után nem maradt több kínai riporter az ausztrál médiában, ami az 1970-es évek óta először történt.
Néhány nappal távozásuk után a kínai állami hírügynökség, a Xinhua közzétett egy jelentést, amely szerint az ausztrál titkosszolgálat meg nem határozott számú, Ausztráliában állomásozó kínai újságírót csapott le, és ez súlyosan megsértette a jogaikat. Az ausztrál hatóságok nem reagáltak erre az állításra.
Ideológiai kérdések: A két ország korábban más ideológiai kérdésekben is vitába szállt. Miután napvilágra kerültek hírek arról, hogy Kína ujgur muszlimokat tart állami fenntartású fogolytáborokban, Ausztrália gyorsan reagált, és mély aggodalmának adott hangot az emberi jogi helyzet miatt.
Hasonlóképpen, miután Kína bevezette a nemzetbiztonsági törvényt Hongkongban, Ausztrália felfüggesztette a Hongkonggal kötött kiadatási szerződést, és azt mondta, hogy a törvény aláássa Hongkong autonómiáját, és elnyomja a szárazfölddel szembeni ellenállást. Ausztrália úgy döntött, hogy meghosszabbítja a hongkongi lakosok vízumát. Kína mindkét esetben határozottan válaszolt, és arra kérte Ausztráliát, hogy ne avatkozzon bele belső ügyeibe.
„Hasonló gondolkodású” szövetségesek keresése
Canberra elkezdte keresni a módját, hogy leszoktasson erről a túlzott kínai függőségről, és szeretné megerősíteni kapcsolatait ideológiailag jobban összeegyeztethető szövetségesekkel, mint India, Japán és az Egyesült Államok. Valójában Scott Morrison miniszterelnök kifejezte, hogy több hasonló gondolkodású demokráciával kell kapcsolatba lépni a kínai agresszió és terjeszkedés ellen.
Az indiai, egyesült államokbeli és japán partnerekkel folytatott négyoldalú kezdeményezésen, Marise Payne ausztrál külügyminiszter kiemelte, hogy nyitott, rugalmas és befogadó indo-csendes-óceáni térségre van szükség, amelyet szabályok és nem hatalom irányít. Ausztrália emellett gazdaságának olyan létfontosságú ágazataira összpontosított, mint az ásványok, amelyek tekintetében nagymértékben függ Kínával folytatott kereskedelmétől.
2007-es indulása óta az elemzők a Quad-ot Kína növekvő lábnyomának ellensúlyozására tett kísérletként tartják számon az indo-csendes-óceáni térségben. A találkozóra akkor kerül sor, amikor négy résztvevő ország közül három vitában áll Kínával bizonyos kérdésekben.
India már több mint öt hónapja tartó ütközetben áll Kínával a határon. A két oldal többszöri elszakadása ellenére a konfliktus nem halt ki. Hasonlóképpen, a Trump-kormány idején az amerikai-kínai kapcsolatok az elmúlt évtizedek legrosszabb állapotában voltak. A Quad ülésén Mike Pompeo amerikai külügyminiszter kizsákmányolással, korrupcióval és kényszerítéssel vádolta meg a kínai kormánypártot.
Oszd Meg A Barátaiddal:
