Tények ellenőrzése: Kavanaugh a 114. bíró és a 108. fehér férfi a padon
Az elmúlt 30 évben minden bíró, köztük Kavanaugh, jogi diplomát szerzett a Harvardon, a Columbián vagy a Yale-en.

Brett M Kavanaugh letette az esküt az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának helyettes bírói posztjává, miután a keserűen megosztott szenátus szombaton megerősítette őt. A SCOTUS most 5-4 arányú konzervatív többséget kapott, és ha Donald Trump megkapja a második ciklust, a testület tovább dőlhet a jobb oldalon, és így lehetőség nyílik a liberális bírók, Ruth Bader Ginsburg (85) és Stephen Breyer (80) pótlására.
114 A Legfelsőbb Bíróság 1789-es megalakulása óta bírákat (köztük Kavanaugh-t) neveznek ki a bírósághoz.
111 ezeknek a bíróknak – 97%-a – fehér volt; csak 2 fekete bíró és 1 spanyol bíró volt.
110 Az igazságszolgáltatás férfiak voltak; a négy nő közül kettőt – Sonia Sotomayor és Elena Kagan bírókat, akik jelenleg mindketten szolgálnak – Barack Obama elnök jelölte ki.
108 Az igazságszolgáltatások – 95%-a – fehér férfiak voltak.
178 év kellett ahhoz, hogy egy színes bőrű ember bekerüljön a bíróságra. 1967-ben Thurgood Marshall lett az első afro-amerikai bíró; Clarence Thomas lett a második 1991-ben. Sonia Sotomayor lett az első spanyol bíró 2009-ben.
192 év kellett ahhoz, hogy egy nőt leüljenek a bíróságra. Sandra Day O'Connor, aki 1981-ben csatlakozott, volt az első női Justice. Őt Ruth Bader Ginsburg bíró követte 1993-ban, aki nemrégiben azt mondta: Lesz elég nő a Legfelsőbb Bíróságon, ha kilenc lesz. Jelenleg három van.
47 év kellett ahhoz, hogy az első katolikus bíró, Roger B Taney felmenjen a bíróságra (1836-ban); az első zsidó bíró, Louis Brandeis 1916-ban ült. A bírók többsége protestáns; a bíróságnak 2006-ban volt az első katolikus többsége, és ez Kavanaugh bíró felvételével folytatódik.
Az elmúlt 30 évben minden bíró, köztük Kavanaugh, jogi diplomát szerzett a Harvardon, a Columbián vagy a Yale-en. A jogi iskolák a 19. század végéig viszonylag ritkák voltak.
- A New York Times
Beszédes számok: A drónalku aláhúzza Pakisztán kínai fegyverektől való függőségét
A legújabb jelentések szerint Kína 48 megfigyelő és felderítő drónt bocsát a pakisztáni légierő rendelkezésére. A hivatalos kínai médiában beszámolt és a Facebookon a pakisztáni légierő Sherdils Aerobatic Teamje által bejelentett megállapodás ismét rávilágít arra, hogy Pakisztán védelmi importjának nagy része Kínára támaszkodik. Bár a legutóbbi megállapodás értékét még nem hozták nyilvánosságra, Kína a legnagyobb fegyverexportőr Pakisztánba. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet adatai szerint Pakisztánnak az Egyesült Államokból származó fegyverimportja a 2010-es 1 milliárd dollárról 2017-re 21 millió dollárra csökkent. 2010-ben az 1 milliárd dollár Pakisztán fegyverimportjának felét tette ki; 2017-ben a 21 dollár mindössze 3%-ot jelent. A Kínából származó fegyverimport kevésbé drasztikus, ugyanebben az időszakban 747 millió dollárról 514 millió dollárra csökkent, és Kína részesedése a pakisztáni fegyverimportban a 2010-es 1/3-ról 2017-re 72%-ra nőtt.
A legutóbbi import a legnagyobb dróntranszfer lesz a két ország között. A Wing Loong II, amelyet az állami tulajdonú Aviation Industry Corporation of China (AVIC) Chengdu Aircraft Industrial (Group) Company gyártott, egy felderítő és csapásmérő többcélú, tartós pilóta nélküli repülőgép-rendszer. Hossza 11 méter, szárnyfesztávolsága 20,5 méter, és 20 órán át tud a levegőben maradni 370 km/órás maximális sebességgel - áll a China Daily jelentésében. A nagyobb méretű Wing Loong II akár 12 darab lézervezérelt bombát vagy rakétát is képes szállítani, összesen 480 kg tömeggel. Az AVIC a koncepciót a pekingi Aviation Expo China-n mutatta be 2015-ben, első repülését pedig 2017-ben hajtotta végre. A közlemény szerint a jövőben a pakisztáni Kamra légiközlekedési komplexum és a kínai entitás közösen gyártja majd a drónokat.
- Zeeshan Shaikh
Oszd Meg A Barátaiddal: