Hazara: Történelmileg elnyomott közösség Afganisztánban

Az afganisztáni hazarák régóta üldözik a tálibokat és az Iszlám Államot etnikai hovatartozásuk és vallási meggyőződésük miatt.

Tálib harcosok járőröznek Kabulban, Afganisztánban, 2021. augusztus 19-én, csütörtökön (AP/PTI fotó)

A táliboknak van megrongálták és felrobbantották a síita milícia vezetője, Abdul Ali Mazari szobra Bamiyanban, a hazara etnikai csoport nem hivatalos fővárosában Afganisztánban. Mazarit, akit a hazarák bajnokaként ismertek, a tálibok 1995-ben kivégezték.

Az afganisztáni hazarák régóta üldözik a tálibokat és az Iszlám Államot etnikai hovatartozásuk és vallási meggyőződésük miatt.

Szóval kik azok a hazarák?

A csoport nagyrészt a közép-afganisztáni Hazarajat hegyvidéki régióban található. Úgy gondolják, hogy Dzsingisz kán és hadserege leszármazottai, amely a 13. században eluralta a régiót.

1773 körül Hazarajat annektálták, és Ahmad Shah Durrani vezetésével az Afgán Birodalom részévé vált. A pastu uralkodó alatti szunnita muzulmán többség a síita hazara közösség marginilizálódását eredményezte, amely a 18. és 19. században kénytelen volt elhagyni Afganisztán középső részének termékeny alföldeit, és a száraz, hegyvidéki tájra telepedni.

A tálibok célpontjai voltak, mert elsősorban síita vallásúak; Afganisztánban túlnyomórészt szunniták élnek. Megkülönböztető vonásaik és az általuk használt hazaragi nyelvjárás is megkülönbözteti őket egymástól.

A hazarák adják Afganisztán 38 milliós lakosságának 10-12%-át. Valaha nagyobb számuk volt, ami elsősorban a szökéshez vezető elnyomás és az erőszak, beleértve a célzott mészárlásokat, miatt csökkent. A 19. század közepén lakosságuk több mint felét megölte vagy száműzetésbe kényszerítette Amir Abdul Rahman pastu király, aki elrendelte a síiák tömeges kivégzését, miután megszállta hazájukat Közép-Afganisztánban. Sokan Iránba és Pakisztánba menekültek.

Milyen elnyomással kellett szembenézniük az utóbbi időben?

Az 1990-es évek polgárháborúja során több ezer hazarát mészároltak le. A hírek szerint Maulawai Mohammed Hanif tálib parancsnok egyszer azt mondta: a hazarák nem muszlimok, meg lehet őket ölni. 1998-ban ezreket végeztek ki Mazar-e-Sharifban.

Még azután is, hogy az Egyesült Államok 2001-ben véget vetett a tálibok uralmának, a hazarák továbbra is szembesülnek a tálibok és az ISIS fegyveresei által elkövetett erőszakkal, akik megtámadták mecseteiket, iskoláikat és kórházaikat. Idén májusban robbanások rázták meg a hazarák által uralt Dasht-e-Barchi negyedet Kabulban, több mint 60 ember halálát okozva. Egy iskola előtt robbantak fel egy autóba bombát, és további két bomba robbant fel. A tisztviselők szerint a meggyilkoltak többsége fiatal lány volt.

Míg a 2004-es afganisztáni alkotmány egyenlő jogokat biztosított számukra, és jól képviselték magukat a közigazgatásban, az olyan területek, mint Bamiyan, az ország legelmaradottabb területei közé tartoznak.

Mit mondtak ezúttal a tálibok az etnikai kisebbségekről?

A tálibok mérsékeltebb frontot vonultatnak fel, és megígérték, hogy nem állnak bosszút régi ellenségeiken és aktivistáikon.

Az NPR-nek adott interjújában Suhail Shaheen, a tálibok szóvivője Katarban azt mondta: Most olyan politikánk van, hogy semmiféle diszkriminációt nem alkalmazunk a síita emberekkel szemben. Ők afgánok. Békésen élhetnek ebben az országban, hozzájárulhatnak az ország újjáépítéséhez, boldogulásához és fejlődéséhez.

Hírlevél| Kattintson ide, hogy a nap legjobb magyarázóit megtalálja a postaládájában

Oszd Meg A Barátaiddal: