Kifejtette: Miért számítanak a világnak az iraki választások?
Míg kevés iraki számít érdemi változásra mindennapi életében, a parlamenti választások fogják meghatározni Irak külpolitikájának irányát a Közel-Keleten kulcsfontosságú időszakban.

A vasárnapi iraki választások óriási kihívásokkal járnak: Irak gazdaságát éveken át tartó konfliktusok, az endémiás korrupció és újabban a koronavírus-járvány sújtotta. Az állami intézmények csődöt mondanak, az ország infrastruktúrája összeomlik. Erőteljes félkatonai csoportok egyre inkább veszélyeztetik az állam tekintélyét, és még mindig emberek százezrei kényszerülnek elhagyni az Iszlám Állam elleni háború éveit.
Míg kevés iraki számít érdemi változásra mindennapi életében, a parlamenti választások a Közel-Keleten kulcsfontosságú időszakban alakítják majd Irak külpolitikájának irányát, ideértve azt is, hogy Irak közvetít a regionális rivális Irán és Szaúd-Arábia között.
Az iraki választásokat a régióban mindenki figyelemmel fogja kísérni, hogy meghatározza, az ország jövőbeli vezetése hogyan fogja befolyásolni a regionális erőviszonyokat – mondta Marsin Alshamary, a Harvard Kennedy School Belfer Center iraki-amerikai kutatója.
[oovvuu-embed id=4e7e6214-a3e1-4c1d-af5c-e70ac54eed6a]
Szóval, mik a legfontosabb dolgok, amire figyelni kell?
Sok első
A 2019-ben kirobbant tömegtüntetésekre válaszul előrehozott választásokat tartanak. Ez az első alkalom, hogy szavazásra kerül sor az iraki tüntetők utcai követelései miatt. A szavazás egy új választási törvény értelmében is zajlik, amely kisebb választókerületekre osztja Irakot – ez a fiatal aktivisták másik követelése –, és több független jelöltet tesz lehetővé.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának ez év elején elfogadott határozata kibővített csapatot hatalmazott fel a választások megfigyelésére. Legfeljebb 600 nemzetközi megfigyelő lesz jelen, köztük 150 az Egyesült Nemzetek Szervezetétől.
Irak emellett először vezet be biometrikus kártyákat a választók számára. Az elektronikus választói kártyákkal való visszaélés megelőzése érdekében minden szavazás után 72 órára letiltják azokat, a kettős szavazás elkerülése érdekében.
De mindezen intézkedések ellenére továbbra is fennállnak a szavazatvásárlásra, megfélemlítésre és manipulációra vonatkozó állítások.
síita hadosztályok
Az iraki síita frakciókból származó csoportok uralják a választási környezetet, ahogyan ez Szaddám megdöntése óta, amikor az ország hatalmi bázisa a kisebbségi szunnitákról a többségi síitákra vált át.
A síita csoportok azonban megosztottak, különösen a szomszédos Irán, a síita erőmű befolyása miatt. Szoros versengés várható a 2018-as választások legnagyobb győztesének számító, befolyásos síita hitszónok, Moktada asz-Szadr politikai blokkja és a második helyen végzett, Hadi al-Ameri félkatonai vezető vezette Fatah Szövetség között.
A Fatah Szövetség a Népi Mozgósítási Erőkhöz kötődő pártokból áll, amely a főként Irán-barát síita milíciák ernyőcsoportja, amely a szunnita szélsőséges Iszlám Állam elleni háború során vált ismertté. Magában foglalja a legkeményebb Irán-barát frakciókat, például az Asaib Ahl al-Haq milíciát. Al-Szadr, a nacionalista és populista vezető szintén közel áll Iránhoz, de nyilvánosan elutasítja annak politikai befolyását.
A Kataib Hezbollah, az Iránhoz szorosan kötődő erős síita milícia első alkalommal állít jelöltet.
Bojkottra szólít fel
A változást követelő tüntetéseken részt vevő aktivisták és fiatal irakiak megosztottak abban, hogy részt vegyenek-e a szavazáson.
A 2019-es demonstrációkat halálos erővel fogadták, néhány hónap alatt legalább 600 ember vesztette életét. Bár a hatóságok megadták magukat és kiírták az előrehozott választásokat, a halálos áldozatok száma és a kemény fellépések miatt sok fiatal aktivista és tüntető, akik részt vettek a tüntetésekben, később bojkottra szólítottak fel.
Az emberrablások és célzott merényletek sorozata, amelyekben több mint 35 ember halt meg, sokakat eltántorított a részvételtől.
Irak legfőbb síita papja és egy széles körben elismert hatóság, Ali al-Szisztáni nagy ajatollah nagy részvételre szólított fel, mondván, hogy továbbra is a szavazás a legjobb módja annak, hogy az irakiak részt vegyenek országuk jövőjének alakításában.
A 2018-as választásokon rekord alacsony volt a részvétel, a szavazásra jogosultak mindössze 44%-a szavazott. Az eredményeket széles körben vitatták.
Aggodalomra ad okot ezúttal hasonló vagy még alacsonyabb részvételi arány.
Mustafa al-Jabouri, egy 27 éves magánszektorbeli alkalmazott azt mondja, hogy nem fog szavazni, miután a szemem láttára látta, hogy barátai megölték a tüntetéseken.
18 éves korom óta minden választáson részt vettem. Mindig azt mondjuk, hogy jön a változás, és a dolgok javulni fognak. Amit láttam, az az, hogy a dolgok mindig rosszabbra fordulnak – mondta, miközben egy bagdadi kávézóban vízipipát szívott. Most ugyanazok az arcok, ugyanazok a pártok, akik kampányplakátokat tesznek ki.
Regionális vonatkozások
Az iraki szavazásra a térségben zajló diplomáciai tevékenység közepette került sor, amelyet részben a Biden-kormányzat fokozatos visszavonulása a Közel-Keletről, valamint a hagyományos szövetséges Szaúd-Arábiával fenntartott jeges kapcsolatok ösztönöztek. Musztafa al-Kadhimi jelenlegi miniszterelnök arra törekedett, hogy Irakot semleges közvetítőként mutassa be a térség válságaiban. Az elmúlt hónapokban Bagdad több fordulós közvetlen megbeszéléseknek adott otthont a regionális rivális Szaúd-Arábia és Irán között a feszültség enyhítése érdekében.
Alshamary, a kutató azt mondta, hogy az arab államok figyelni fogják, hogy az Irán-barát frakciók milyen eredményeket érnek el a szavazás során, és fordítva, Irán megvizsgálja, hogyan boldogulnak a nyugati beállítottságú politikusok. A választások eredménye még évekig hatással lesz a térség külkapcsolataira – mondta.
Az iraki törvények értelmében a vasárnapi szavazás győztese választja meg az ország következő miniszterelnökét, de nem valószínű, hogy a versengő koalíciók közül bármelyik is biztos többséget szerezhet. Ehhez hosszú folyamatra lesz szükség, amely háttértárgyalásokat is magában foglal a konszenzusos miniszterelnök kiválasztásához és az új koalíciós kormány létrehozásához.
Randa Slim, a washingtoni székhelyű Közel-Kelet Intézet munkatársa szerint Irak regionális közvetítői szerepe al-Kadhimi eredménye, ami az Egyesült Államok és Irán iraki érdekei közötti egyensúlyozásban elért sikerének eredménye.
Ha nem ő lesz a következő miniszterelnök, lehet, hogy ezek a kezdeményezések nem tarthatók fenn, mondta Slim.
Oszd Meg A Barátaiddal: