Magyarázat: Az indiai madárinfluenza-járvány közepette, egy pillantás a baromfiállatok selejtezésére

A selejtezési műveletek során a fertőzött területen, azaz azon a területen, ahol madárinfluenzát észleltek, minden házimadarat levágnak, és maradványait elégetik vagy elássák.

Az Unió Egészségügyi és Családjóléti Minisztériumának egészségügyi szakértőiből álló csapat felkeres egy madárinfluenzával sújtott területet Kerala Alappuzha kerületében, Karuvattában 2021. január 7-én, csütörtökön (PTI Photo)

Miután Keralában levágták a kacsákat és csirkéket, a Haryana kormány úgy döntött selejtes baromfimadarakat Barwalában, miután néhányuk pozitív lett a madárinfluenza . ezt a weboldalt elmagyarázza a selejtezési műveletet:

Mi az a selejtezés?

A házi baromfi madarak, például csirkék és kacsák tömeges levágását a madárinfluenza terjedésének megfékezésére selejtezésnek nevezik. A selejtezési műveletek során a fertőzött területen, azaz azon a területen, ahol madárinfluenzát észleltek, minden házimadarat levágnak, és a maradványaikat elássák.

Indiában a selejtezést a fertőzés helyétől számított egy kilométeres körzetben végzik, amelyet „fertőzött zónának” neveznek. Ez azt jelenti, hogy a fertőzött zónában a kereskedelmi gazdaságokban, háztáji gazdaságokban vagy élőmadár-piacokon található összes házimadarat le kell selejtezni.

Indiában és más országokban legalább a 20. század második fele óta végeznek selejtezési műveleteket a nagy kereskedelmi baromfitelepek megjelenésével, ahol a vírusos betegségek gyorsan terjedhetnek. Ebben az időszakban a madárinfluenza gyakori kitörése is volt világszerte, és a gyorsan mutáló vírus számos törzsre diverzifikálódott.

A selejtezést korábban csak azért végezték, hogy megakadályozzák a vírusos betegség átterjedését a fertőzött zónán kívüli más gazdaságokban lévő madarakra. Ma már az emberek védelmét is célozzák, amióta 1997-ben először átadták az embereknek.

Miért csak a baromfimadarakat selejtezik le?

Bár vadon élő és más madarak is hordozhatják a madárinfluenzát, a központi kormány madárinfluenza akciótervében foglaltak szerint csak a házi baromfi madarakat selejtezik le, mivel azok az emberek közvetlen közelében tartózkodnak, ami növeli a vírus emberre való átterjedésének esélyét.

CSATLAKOZZ MOST :Az Express Explained Telegram csatorna

Hogyan pusztítják el a madarakat Indiában?

A nyakuk kicsavarásával. A madarakat gyors nyakcsavarással (nyaki diszlokáció) kell selejtezni, ügyelve arra, hogy a folyamat kíméletes legyen – áll a madárinfluenza megelőzési, védekezési és feltartóztatási cselekvési tervében. Ez a módszer a légzés és/vagy az agy vérellátásának megszűnése miatti agyi anoxia miatti halálhoz vezet.

Az országban a korábbi madárinfluenza-járványok idején közvetlenül ezzel a módszerrel pusztították el a madarakat, de a közelmúltban bekövetkezett járványt követően a tervet felülvizsgálták, és most a selejtezőknek először orális érzéstelenítést kell adniuk a három kilogramm feletti madaraknak.

Ez az új felülvizsgálat az Állat-egészségügyi Világszervezet (OIE) ajánlása alapján készült, amely kézikönyvvel rendelkezik az állatok járványvédelmi célú leölésére.

A selejtezés után a madártetemeket vagy elégetik/égetik, vagy mély gödrökbe temetik, amelyeket aztán mészréteggel borítanak.

Tehát „humánus” a folyamat?

Az indiai kormány által ez évtől követett felülvizsgált cselekvési terv az OIE ajánlásain alapul, amikor kis számú madarat kell leölni, és más módszerek nem állnak rendelkezésre.

Az OIE szerint általában a nyaki diszlokáció vagy a nyak kicsavarásának módszere alkalmazható úgy, hogy először eszméletlenné teszik a baromfit.

Az OIE kézikönyve szerint a nyaki diszlokáció nem invazív leölési módszer, és kis madarakon manuálisan is végrehajtható, de nagyobb madaraknál nehézkes, és a kezelő fáradtságához vezet. Az OIE szerint további terhelést jelent a madaraknak a kezelés miatt, többek között egyéb hátrányai miatt.

Az Egyesült Királyságban székelő Humane Slaughter Association szerint a nyaki elmozdulás nem mindig okoz azonnali érzéketlenséget, ezért előzetes kábítás nélkül nem ajánlott.

Számos más selejtezési módszer létezik, mint például az elektromos módszer, a halálos injekció és a lefejezés, amelyek mindegyikének megvannak a maga előnyei és hátrányai.

A nyaki diszlokáció nyilvánvalóan nem fájdalommentes módszer. A módszer különösen nehéz volt a csandigarhi Sukhna-tónál lévő kacsák selejtezésénél a 2014-es madárinfluenza-járványt követően, mivel ezek egyenként 25 éves nagy madarak voltak – emlékszik vissza Lovelesh Gupta, aki a selejtezés idején állattenyésztő tiszt volt.

A már nyugdíjas Gupta elmondta, hogy a selejtezést fájdalmas szívvel hajtották végre. Ezek a kacsák a város szépségének részét képezték – mondta.

Oszd Meg A Barátaiddal: