Magyarázat: Az Egyesült Államok afganisztáni háborújának idővonala

Miközben az Egyesült Államok arra készül, hogy befejezze leghosszabb háborúját, itt van az USA afganisztáni háborújának idővonala.

Joe Biden amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy lesz kivonja az összes megmaradt harci csapatot szeptember 11-ig Afganisztánból, ezzel véget ért az amerikai történelem leghosszabb ideig tartó háborúja. Körülbelül 3000 amerikai katona eltávolítása egybeesik a szeptember 11-i terrortámadások 20. évfordulójával, amely az Egyesült Államok kezdeti afganisztáni invázióját váltotta ki.

Ideje véget vetni Amerika leghosszabb háborújának. Itt az ideje, hogy az amerikai csapatok hazatérjenek – mondta Biden televíziós beszédében. Mostanra én vagyok a negyedik amerikai elnök, aki elnököl az afganisztáni amerikai csapatok jelenlétében. Két republikánus. Két demokrata. Ezt a felelősséget nem hárítom át egy ötödikre.

Az elmúlt két évtizedben az amerikai hadsereg több mint 2300 katonát veszített, tízezrek sebesültek meg, számtalan afgán életét vesztették, és a CNN szerint 2 billió dollárt költöttek el az adófizetők pénzéből.

Miközben az Egyesült Államok arra készül, hogy befejezze leghosszabb háborúját, itt van az USA afganisztáni háborújának ütemterve

2001. szeptember 11.: Az al-Kaida munkatársai négy kereskedelmi repülőgépet térítettek el, és a New York-i World Trade Centerbe és a washingtoni Pentagonba zuhantak. A negyedik utasszállító repülőgép lezuhant egy pennsylvaniai mezőn. Közel 3000 embert öltek meg. Nem sokkal ezután Oszama bin Ladent, az iszlamista terrorcsoport vezetőjét azonosították a támadás mögött.

2001. szeptember 18.: A tálibok, az Afganisztánt irányító regionális iszlám politikai és katonai erő Bin Ladent védte, és nem volt hajlandó átadni az Egyesült Államoknak. Válaszul George W. Bush akkori amerikai elnök aláírta a katonai erő használatára vonatkozó engedélyt (AUMF). E törvény értelmében az ország erőszakot alkalmazhat a szeptember 11-i támadás mögött álló nemzetek, szervezetek vagy személyek – nevezetesen az al-Kaida és a tálibok – ellen. Az évek során az AUMF-et használták az Egyesült Államok azon döntésének jogi indoklásaként, hogy megtámadják Afganisztánt, és erőszakot alkalmaznak az Al-Kaidával és társaival szemben, mind a csatatéren, mind azon kívül.

2001. október 7.: Az amerikai és a brit erők közösen indítottak támadást a tálibok által ellenőrzött Afganisztán ellen. Ez volt az Egyesült Államok terrorizmus elleni háborújának nyitó akciója. Az „Operation Enduring Freedom” névre keresztelt küldetés egy sor légicsapással kezdődött, amelyeknek sikerült tompítaniuk a tálibok védelmét. Ezt követően számos amerikai különleges erő, az Északi Szövetség és az etnikai pastu tálibellenes erők nyújtottak támogatást a szárazföldön.

2001. november: A tálib erők elkezdtek összeomlani és visszavonulni számos fellegvárukról országszerte, köztük Kabulból. Még abban a hónapban az ENSZ BT átmeneti adminisztráció felállítására szólított fel, és felkérte a tagállamokat, hogy küldjenek békefenntartó erőket a stabilitás fenntartása érdekében. Több Al-Kaida harcos rejtőzködött az afganisztáni Tora Bora régióban, ahol folyamatosan összecsaptak az USA által támogatott tálibellenes afgán erőkkel.

2001. december: Az All-Kaida fegyverszünetet kezdeményezett, amelyről sokan azt hiszik, hogy csak egy elfedés volt, hogy segítsenek Bin Ladennek és több más al-Kaida-vezérnek Pakisztánba menekülni. Amikor elfoglalták a korábban az Al-Kaida által lakott Tora Bora barlangkomplexumot, nyoma sem volt Bin Ladennek.

December elején az ENSZ számos jelentős afgán frakciót meghívott egy németországi konferenciára, ahol aláírták a bonni megállapodást. A megállapodás nemzetközi békefenntartó erők létrehozásáról rendelkezett a kabuli biztonság és béke fenntartására.

December 9-én a tálibok feladták Kandahart, Omar molla tálib vezetője pedig elmenekült a városból. Széles körben úgy tartják, hogy ezzel véget ért a tálib rezsim az országban. De az Al-Kaida több vezetője még mindig a hegyekben bujkált. December 21-én letette az ideiglenes afgán kormány esküjét.

Elmagyarázta| Az Egyesült Államok Afganisztánból való kilépése után

2002. március 2.: Az Egyesült Államok vezette koalíciós erők mintegy 800 al-Kaida és tálib harcossal szálltak szembe a pakisztáni határ közelében található Shar-i Kot-völgyben az Egyesült Államok-afganisztáni háború történetének egyik legbrutálisabb összecsapásában. Ez volt az az idő is, amikor az Egyesült Államok megkezdte katonai és hírszerzési erőforrásainak egy részét Afganisztánból Irakba irányítani, amit az ország a terrorizmus elleni háborújában növekvő fenyegetésnek tekintett.

2002. április: A Virginia Katonai Intézetben elmondott beszédében Bush elnök bejelentette a Marshall-tervet Afganisztánra vonatkozóan. Az országban végzett fejlesztési erőfeszítések azonban nem kaptak megfelelő finanszírozást, mivel az Egyesült Államok már az iraki helyzetre fordította figyelmét.

2003. május 1.: Donald Rumsfeld akkori amerikai védelmi miniszter bejelentette az afganisztáni harcok befejezését. Ugyanezen a napon Bush elnök hasonló bejelentést tett az iraki harci műveletekről. Abban az időben körülbelül 8000 amerikai katona tartózkodott Afganisztánban.

2004. október 9.: Az országban megtartották a tálibok bukása óta az első demokratikus választásokat, és Afganisztán szavazó lakosságának mintegy 80 százaléka Hamid Karzai mellett adta le voksát, aki az urnák előtt ideiglenes vezetőként szolgált. Nem sokkal ezután parlamenti választásokra került sor, amelyen több női jelöltet választottak meg a külön számukra fenntartott helyekre a nemek közötti sokszínűség biztosítása érdekében.

2004. október 29.: Oszama Bin Laden napokkal az elnökválasztás után felvett üzenetet adott ki, amelyben kigúnyolta a Bush-kormányt, és vállalta a felelősséget a szeptember 11-i merényletekért.

2005: A 2005-ös évet a tálibok fokozatos újjáéledése jellemezte, és országszerte fokozódott az erőszak. Ezúttal azonban taktikájukon változtattak – míg korábban nyílt harcot vívtak az amerikai és a NATO-erők ellen, most öngyilkos merényletekhez folyamodtak, és rögtönzött robbanószerkezeteket (IED) használtak, ami sok áldozatot követelt.

A tálibok visszatérése egybeesett az afgánok körében az Amerika- és Nyugat-ellenes érzelmek fokozódásával is, akik az erőszak hirtelen megnövekedésével küszködtek, amihez társult a kormányukon belüli széles körben elterjedt korrupció és az amerikai fogolytáborokban a foglyok visszaéléseiről szóló jelentések.

2006: A NATO-n belüli repedések kezdtek megjelenni, amikor egyes tagállamok összecsaptak az Afganisztán iránti csapatkötelezettségekkel. Az év rigai konferenciáján a szövetség főtitkára, Jaap de Hoop Scheffer kijelentette, hogy a NATO-erőknek 2008-ban fokozatosan át kell tudniuk ruházni a felelősséget Afganisztán biztonsági erőire. Arra buzdította az országokat, hogy addig kevesebb nemzeti korlátozás mellett vállaljanak több katonát.

2007: Obaidullah Akhund mollát, a tálibok egyik legfelsőbb vezetőjét Pakisztánban fogták el. Hónapokkal később az amerikai erők megölték a tálibok legfőbb katonai parancsnokát, Dadullah mollát.

2009: Barack Obama akkori amerikai elnök bejelentette, hogy 68 000 katonára növeli a katonai jelenlétét Afganisztánban, beváltva egyik legfontosabb kampányígéretét, miszerint a katonai hangsúlyt Irakról Afganisztánra helyezi át.

Az áprilisi kétnapos NATO-konferencián a tagállamok megfogadták, hogy további 5000 katonát küldenek az afgán biztonsági erők kiképzésére és az augusztusi elnökválasztások biztonságának biztosítására.

Novemberben Hamid Karzai letette az elnöki esküt egy újabb ciklusra, miután a választásokat csalási vádak rontották.

2010: Az amerikai háborús halálesetek száma 2010 elejére átlépte az 1000-et. Ekkortájt menesztették fel tisztségéből Stanley McChrystal tábornokot, aki akkoriban a NATO-USA erők parancsnoka volt Afganisztánban, miután megjelent egy vitatott cikk. a Rolling Stone-ban, amelyben munkatársaival együtt kritizálta az Obama-kormányzat több vezető tisztviselőjét. Helyét David Petraeus tábornok, a katonai központi parancsnokság vezetője vette át.

Novemberben a NATO-tagok nyilatkozatot írtak alá, amelyben kijelentik, hogy 2014 végéig átadják az afganisztáni béke és biztonság fenntartásának felelősségét Afganisztán saját biztonsági erőinek.

2011: 2011. május 1-jén Bin Ladent megölték az amerikai erők Abbottabadban, Pakisztánban, ahol néhány családtagjával együtt bujkált. Ugyanazon a napon temették el az Északi-Arábiai-tengerben.

Júniusra Obama bejelentette, hogy 2012-ig 30 000 katonát kíván kivonni. Abban az időben Obamára a közvélemény-kutatások szerint elsöprő nyomás nehezedett az amerikai közvélemény részéről, akik nagyrészt ellenezték az afganisztáni háborút.

Szeptemberben öngyilkos merényletben meggyilkolták Burhanuddin Rabbani volt afgán elnököt, a megbékélési tárgyalások központi szereplőjét.

2012: A feszültség nőtt az Egyesült Államok és az afgán kormány között, miután a közösségi médiában megjelent egy videó, amelyen tengerészgyalogosok halott afgánokra vizelnek. Heteken belül tiltakozások törtek ki, miután a hírek szerint amerikai katonák elégették a Korán másolatait egy katonai bázison.

Márciusban egy amerikai katona állítólag több házba betört Panjwai közelében, és agyonlőtt 17 afgán falusi lakost, akiknek többsége gyerekek és nők voltak. Napokkal később a tálibok felfüggesztették a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal és az afgán kormánnyal.

2013: A NATO átadta a biztonság irányítását az afgán erőknek. Ehelyett a koalíció a katonai kiképzésre és a terrorizmus elleni küzdelemre összpontosított a térségben. Eközben a tálibok és az amerikai tisztviselők Dohában (Katar) folytatták a tárgyalásokat.

2014: Obama elnök nyilvánosságra hozta azt a tervét, hogy 2016 végéig kivonja az amerikai csapatokat Afganisztánból.

Szeptemberben Ashraf Ghanit választották meg elnöknek az elnökválasztást követő hosszú késéssel. Aláírta a kétoldalú biztonsági megállapodást, amelyet Karzai korábban elnöksége vége felé nem volt hajlandó aláírni, és amely mintegy 13 000 külföldi katona számára tette lehetővé, hogy az országban maradhasson.

December 28-án az USA és a NATO hivatalosan is befejezte afganisztáni harci küldetését.

2017: Az Egyesült Államok egy hatalmas, minden bomba anyjának nevezett GBU-43 bombát dobott le Kelet-Afganisztánban, az Iszlám Állam fegyveresei által elfoglalt barlangok sorát célozva. Ez volt az első alkalom, hogy az ország ekkora bombát használt konfliktusban. A bomba egy alagútkomplexumot talált el Nangarhar tartomány Achin kerületében, közel Afganisztán pakisztáni határához.

Augusztusban Donald Trump volt elnök új stratégiát vázolt fel az afganisztáni konfliktus megoldására a virginiai Fort Myer katonai támaszponton lévő csapatokhoz intézett televíziós beszédében. Eredeti ösztönöm az volt, hogy kihúzzam, és történelmileg szeretem az ösztöneimet követni – mondta Trump. De egész életemben azt hallottam, hogy az ovális irodában az íróasztal mögé ülve a döntések nagyon eltérőek.

Felkérte Indiát, hogy játsszon nagyobb szerepet az afganisztáni béke helyreállításában, miközben elítélte Pakisztánt a tálib erők menedékéért.

2019: Az Egyesült Államok felpörgeti a béketárgyalásokat a tálibokkal Dohában. A tálibok megfogadták, hogy blokkolják a nemzetközi terrorista csoportokat Afganisztánból, cserébe azért, hogy az Egyesült Államok kivonja csapatait.

Szeptemberben Trump hirtelen félbeszakította a béketárgyalásokat, alig egy héttel azután, hogy Zalmay Khalilzad, az Egyesült Államok afganisztáni nagykövete bejelentette, hogy elvi megállapodást kötött a tálib vezetőkkel. Trump azt állította, hogy döntését az váltotta ki, hogy a közelmúltban tálib harcosok meggyilkoltak egy amerikai katonát.

Hírlevél| Kattintson ide, hogy a nap legjobb magyarázóit megkapja a postaládájában

2020: Az Egyesült Államok és a tálibok megállapodást írtak alá, amely megnyitja az utat a külföldi csapatok jelentős kivonása előtt Afganisztánból. Ám tűzszünet nélkül a tálib harcosok a következő napokban támadássorozatot indítottak az afgán biztonsági erők ellen. Válaszul az Egyesült Államok légicsapást intézett a Helmand tartományban állomásozó tálib erők ellen.

Novemberben Christopher C Miller amerikai védelmi miniszter bejelentette, hogy januárra felére csökkenti a csapatokat 2500 főre. Az amerikai-tálib megállapodást követően már több ezer katonát vontak ki.

2021: Joe Biden elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok nem tartja be a csapatok kivonásának május 1-jei határidejét, amelyet az Egyesült Államok-tálib megállapodásban rögzítettek. Ehelyett a csapatok 2021. szeptember 11-ig teljesen visszavonulnak – mondta.

Oszd Meg A Barátaiddal: