Magyarázat: Mi lesz azután, hogy az Egyesült Államok kilép Afganisztánból?

Biden elnök bejelentette, hogy szeptember 11-ig kivonja az összes amerikai csapatot Afganisztánból. Milyen következményekkel jár a lépés az afgán kormányra, a tálibokra és a szomszédos Indiára, Pakisztánra és Kínára?

Az Egyesült Államok komoly ütéseket ért el hosszan tartó afganisztáni háborúja során. (Reuters)

Joe Biden elnök bejelentése, miszerint az Egyesült Államok legkésőbb minden csapatát kivonja Afganisztánból 2021. szeptember 11., a szeptember 11-i merényletek 20. évfordulója , rengéseket küldött a régió törésvonalain keresztül.

Ellentétben a Trump-adminisztrációval, amely a csapatok május 1-jei kivonását függővé tette – hogy a tálibok tegyenek lépéseket annak megakadályozására, hogy az al-Kaida vagy bármely más csoport menedéket nyújtson Afganisztánban, és beleegyezzenek az afgán kormánnyal a hatalommegosztásról szóló párbeszédbe –, a Biden-terv kikötés nélkül. Jelenleg mintegy 2500-3500 amerikai katona tartózkodik Afganisztánban, plusz egy 8000 fő alatti NATO-erő. Várhatóan hamarosan megkezdődik az összehangolt kivonás.

Hírlevél| Kattintson ide, hogy a nap legjobb magyarázóit megtalálja a postaládájában

Ennek a bejelentésnek a hatása a különböző szereplőkre Afganisztánon belül és kívül minden bizonnyal messzemenő lesz. Biztosan kijelenthető, hogy a térség egyetlen országa sem marad érintetlen.

Afganisztán: előny tálibok

Biden bejelentése megszüntetett minden ösztönzést a tálibok számára, hogy megegyezzenek az afgán kormánnyal való párbeszédről. A tálibok csütörtöki közleményükben a következőket jelezték: az Iszlám Emirátus semmilyen körülmények között nem engedi meg a teljes függetlenséget és a tiszta iszlám rendszer létrehozását, és továbbra is elkötelezett az afgán probléma békés megoldása mellett, miután az Iszlám Emirátus teljes és biztos véget ér. Foglalkozása.

Anthony Blinken amerikai külügyminiszter márciusi javaslata mára szinte biztosan halott a vízben. 90 napos tűzszünetet foglalt magában; az ENSZ égisze alatt tárgyal egy Afganisztánra vonatkozó konszenzusos tervről az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Pakisztán, Irán és India között; valamint a tálibok és az afgán kormány törökországi találkozója egy befogadó ideiglenes kormány, a jövőbeli politikai rend alapelveiről szóló megállapodás és az állandó tűzszünet érdekében.

Törökország április 24-re ütemezte a tárgyalásokat, és a Biden-kormányzat kijelentette, hogy továbbra is elkötelezett a politikai megoldás megtalálása mellett. De a tálibok most egy másik zónában vannak.

A tálibok nyilatkozatában kijelentették, hogy az amerikai tisztségviselők megértették az afgán helyzetet, de mivel a kilépést több hónappal szeptemberre halasztották, ahelyett, hogy ragaszkodtak volna a dohai megállapodáshoz (melyet a Trump-kormányzat különleges megbízottja, Zalmay Khalilzad és a tálibok írtak alá legutóbb). március) május 1-jei dátummal, Amerika megszegte a megállapodást. Ez megnyitotta az utat a tálibok előtt, hogy ellenintézkedéseket tegyenek, és az amerikai fél lesz felelős minden jövőbeli következményért, nem pedig az Iszlám Emirátus.

A Long War Journal (az egyesült államokbeli Demokráciák Védelmének Alapítvány projektje) szerint Afganisztán 325 körzetében a tálibok 76 vagy 19%-át, a kormányerők 127 vagy 32%-át tartják ellenőrzésük alatt. A többit vitatják. A Külkapcsolatok Tanácsa szerint a tálibok most erősebbek, mint bármikor 2001 óta, amikor az amerikai erők megszállták Afganisztánt.

A csapatok teljes kivonása után a tálibok valószínűleg befejezik a háborút, amelyet úgy gondolnak, hogy már megnyertek. A közelmúltban közzétett amerikai fenyegetésértékelési jelentés, amely egy éves amerikai hírszerzési tájékoztató, szerint a békeszerződés kilátásai halványak, a tálibok bíznak a csatatéren való győzelemben, és az afgán kormány küzdeni fog, hogy kordában tartsa őket.

Ashraf Ghani elnök azt a sztoikus üzenetet üzente a Twitteren, hogy kormánya tiszteletben tartja az Egyesült Államok döntését, és együttműködünk amerikai partnereinkkel a zökkenőmentes átmenet biztosítása érdekében. De ő és mások, akik befektettek egy demokratikus Afganisztánba, tudják, hogy az ország közel áll ahhoz, hogy elveszítse az elmúlt 15 év összes nyereségét. Mélységesen félnek a 90-es évekhez való visszatéréstől, bár az a nézet is létezik, hogy a tálibok is megváltoztak 25 év alatt, és nem akarnák elidegeníteni a nemzetközi közösséget, ahogyan azt tették, amikor 1996 és 2001 között uralták Afganisztánt.

Korábban Ghani azt javasolta, hogy ha a tálibok készek beszélni, lemondjon arról, ami megmaradt elnöki ciklusa esetén, és tartson egy újraválasztást, amelyen a tálibok szabadon részt vehetnek. A tálibok mindig is elutasították a választásokat, mint nem iszlámokat, Afganisztán kormányát pedig az Egyesült Államok bábjaként. Ghani javaslata nem nyert vonzerőt.

CSATLAKOZZ MOST :Az Express Explained Telegram csatorna

Pakisztán: előnyök, aggodalmak

Iszlámábádban ez az igazolás és aggodalom pillanata. A tálibok a pakisztáni biztonsági intézmény alkotásai. Az Egyesült Államok afganisztáni inváziója után biztonságos menedékekre költöztek Pakisztán területén, és a tálibok főtanácsa a beludzsisztáni Kvettából működött. Pakisztán volt az, amely rávette a tálibokat, hogy alkudjanak meg a Trump-adminisztrációval. A pakisztáni hadsereg számára, amely Afganisztánt mindig is stratégiai mélységében látta az Indiával szembeni örökkévaló ellenségeskedésben, Afganisztán tálibok elfoglalása 20 év után végre egy baráti erőt hozna hatalomra Kabulban. Indiát, amely kiváló kapcsolatokat ápol a Karzai és Ghani kormánnyal, méretre vágnák.

De az Egyesült Államok kilépése azt is jelenti, hogy Pakisztánnak vállalnia kell a szakértők által jósolt káosz teljes terhét. Nem kizárt a polgárháború és ezzel együtt a menekültek Pakisztánba áramlása, még akkor is, ha az ország az első afgán háború menekülteivel küzd. Mindezt egy olyan időszakban, amikor a gazdaság dübörög, Pakisztán pedig az IMF-hitelből marad, szigorú feltételekkel. Ráadásul a tálibok nem monolitok, és a közelmúltban függetlenedési sorozatokat mutattak Pakisztántól. Meg kell védenie az afganisztáni instabilitást attól, hogy átterjedjen a határon. Pakisztán keleti frontja Indiával jelenleg csendes, így egy fejfájással kevesebb, de ez továbbra is aggodalomra ad okot a pakisztáni hadsereg számára.

India: ideje vigyázni

Új-Delhi, amely abban reménykedett, hogy részese lesz a Blinken kezdeményezésnek, ideges lenne az Egyesült Államok kilépése miatt. India a Dohai Megállapodásban csúcsosodott Trump Afganisztánból való kilépésre irányuló törekvésének külső szélén állt, és vonakodva támogatta a tálibok és az afgán kormány közötti afgánon belüli tárgyalásokat. Amikor a Biden-kormányzat belépett, India reménykedett az Egyesült Államok visszaállításában. A Blinken-javaslat szerepet adott Indiának, mivel regionális érdekelt félként ismerte el, de úgy tűnik, ennek a javaslatnak nincs jövője. Az ISI által támogatott Hakkani csoportnak nagy szerepe lenne bármely tálib rezsimben. Egy másik aggodalomra ad okot az Indiára összpontosító fegyveresek, mint például a Laskhar-e-Toiba és a Jaish-e-Mohamed, amelyekről az indiai biztonsági intézmény már úgy gondolja, hogy nagy számban telepítettek át Afganisztánba.

Oroszország, Kína és Irán

Kínának sokat veszítene az afganisztáni instabilitás miatt, mivel ez hatással lehet a kínai pakisztáni gazdasági folyosóra. Az afganisztáni tálib rezsim zavargásokat szíthat a Hszincsiang autonóm régióban, ahol az ujgur kisebbség él. Ezzel szemben Pakisztán szövetségeseként nagyobb szerepet láthatna magának Afganisztánban.

Az Egyesült Államok kilépése egy teljes kört jelent Oroszország számára az Egyesült Államok által támogatott mudzsahedek által elszenvedett vereség és a három évtizeddel ezelőtti afganisztáni kilépés után. Az elmúlt években Oroszország béketeremtő szerepet vállalt Afganisztánban. De mind a tálibok, mind az afgán kormány óvakodott erőfeszítéseitől. Az Oroszország, az Egyesült Államok, Kína és Pakisztán, valamint a tálibok és az afgán küldöttek részvételével márciusban megtartott konferencia után a négy vezető közös nyilatkozata szerint nem támogatják az Iszlám Emirátus létrehozását, ami miatt a tálibok dühösek lesznek. Oroszország Pakisztánhoz fűződő kapcsolatainak erősödése azt eredményezheti, hogy Moszkva afganisztáni szerephez jut az Egyesült Államok után.

Pakisztánnal és Afganisztánnal határos országként Irán mindkét oldalról aktív biztonsági fenyegetést észlel. A kabuli tálib rezsim pedig csak fokozná ezt a fenyegetettség észlelését. Az afganisztáni hazarákhoz fűződő kapcsolatokkal rendelkező Irán azonban az utóbbi időben minden oldalt megszerzett. A kölcsönös ellenségeskedés és a kettejük közötti teológiai megosztottság ellenére Irán néhány éve csatornákat nyitott a tálibok felé, sőt nemrég Teheránban is tálib delegációt látott vendégül.

Oszd Meg A Barátaiddal: