Magyarázat: India „hamisnak” minősítette a kínai „mikrohullámú fegyverek” használatáról szóló jelentést. Mik ezek?
India és Kína az elmúlt hat hónapban feszült ellentétbe került Ladakhban a tényleges ellenőrzési vonalon (LAC).
Húsz indiai katona és ismeretlen számú kínai halt meg a két hadsereg közötti heves összecsapásban a Galwan-völgyben június 15-én. Az indiai hadsereg rendelkezik elutasították, mint alaptalan és hamis a The Times brit napilap jelentése, amely egy kínai professzort idézett, aki azt állította, hogy a kínai hadsereg mikrohullámú fegyverekkel űzte el az indiai katonákat kelet-ladakhi állásaikról.
A mikrohullámú fegyverek Kelet-Ladakhban történő alkalmazásáról szóló médiacikkek alaptalanok. A hír hamis – közölte az indiai hadsereg egy tweetjében.
India és Kína volt feszült patthelyzetbe zárva a A tényleges vezérlés vonala (LAC) Ladakhban az elmúlt hat hónapban. Húsz indiai katona és ismeretlen számú kínai vesztette életét a két hadsereg közötti heves összecsapásban a Galwan-völgyben június 15-én. De mik is azok a mikrohullámú fegyverek?
Mit mond a londoni „The Times” jelentése a „mikrohullámú fegyverek” kínai állítólagos használatáról?
A „The Times” pekingi keltezésű, Kína című riportja mikrohullámú sütővé változtatja a Ladakh-i csatateret Indiával, amely november 17-én jelent meg az újság honlapján – idézte Jin Canrong, a pekingi Renmin Egyetem nemzetközi kapcsolatok professzora.
A mikrohullámú fegyverek Kelet-Ladakhban történő alkalmazásáról szóló médiacikkek alaptalanok. A hír FAKE. pic.twitter.com/Lf5AGuiCW0
– ADG PI – INDIAN ARMY (@adgpi) 2020. november 17
Jin azt állította, hogy Kína augusztus végén mikrohullámú fegyvert használt, hogy visszafoglalja az indiai hadsereg által elfoglalt területet a déli partján. Pangong Tso tó Ladakhban. Ugyanez a jelentés jelent meg a „The Australian” című napilapban Ausztráliában, Kína mikrohullámú impulzusfegyvere legyőzi az indiai csapatokat a himalájai határon címmel. A The Times és az Australian is Rupert Murdoch News Corp. tulajdonában van.
A Pangong Tso tó Ladakhban. (AP fotó / fájl) Augusztus 29-én az indiai katonák elfoglalták az uralkodó magaslatokat a Pangong Tso déli partján és a nagyobb Chushul alszektorban. Ezek a pozíciók lehetővé teszik az indiai hadsereg számára, hogy uralja a régiót, mert a Spanggur-résre és a moldói kínai helyőrségre néznek.
A jelentésben idézett kínai professzor azt állította, hogy a kínai erők az indiai katonák által elfoglalt két stratégiai dombtetőt mikrohullámú sütővé változtatták, így visszavonulásra kényszerítették őket, és lehetővé tették az állások hagyományos tűzcsere nélkül történő visszafoglalását.
A fegyverek bevetése után 15 percen belül a dombtetőket megszállók hányni kezdtek. Nem tudtak felállni, ezért elmenekültek. Így vettük vissza a terepet – mondta állítólag a professzor egy előadáson hallgatóinak. A jelentés szerint Jin azt mondta: Nem hoztuk nyilvánosságra, mert szépen megoldottuk a problémát. Ők (India) sem hozták nyilvánosságra, mert olyan szánalmasan veszítettek. Az Express Explained már a Telegramon elérhető
Mik azok a „mikrohullámú fegyverek”?
A mikrohullámú fegyverek állítólag a közvetlen energiájú fegyverek egy fajtája, amelyek erősen fókuszált energiát céloznak meg hang-, lézer- vagy mikrohullámú formájában egy célpontra.
A jelentés idézi Jint, aki azt állítja, hogy a Kína által állítólag Ladakhban bevetett mikrohullámú fegyverek nagyfrekvenciás elektromágneses sugárzást alkalmaztak a víz felmelegítésére az emberi célpont bőrében, fájdalmat és kényelmetlenséget okozva.
A mikrohullámú sütőben egy magnetronnak nevezett elektroncső elektromágneses hullámokat (mikrohullámokat) hoz létre, amelyek a készülék fém belsejében ugrálnak, és elnyelődnek az ételben. A mikrohullámok felkavarják az élelmiszerben lévő vízmolekulákat, és rezgésük hőt termel, amely megfőzi az ételt. A magas víztartalmú ételek gyakran gyorsabban megfőnek mikrohullámú sütőben, mint a szárazabbak.
India és Kína több mint hat hónapja elkeseredett határellenállásban van Kelet-Ladakhban. Mindkét fél jelenleg a csapatoknak a magaslati régióból való kivonásáról szóló javaslatokon dolgozik. (Fájl) Mely országok rendelkeznek ilyen „mikrohullámú fegyverekkel”?
Úgy gondolják, hogy számos ország fejlesztette ki ezeket a fegyvereket emberek és elektronikus rendszerek célba juttatására. A „The Daily Mail” beszámolója szerint Kína először 2014-ben egy légibemutatón mutatta be mikrohullámú fegyverét, a Poly WB-1-et.
Az Egyesült Államok kifejlesztett egy mikrohullámú típusú fegyver prototípusát is, amelyet Active Denial System-nek nevez. Egy online közzétett GYIK-ben az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma azt állítja, hogy az Active Denial Systemre azért van szükség, mert ez az első nem halálos, irányított energiájú, ellenszemélyzet elleni rendszer, amelynek hatótávolsága nagyobb, mint a jelenleg forgalomba hozott, nem halálos fegyverek.
Ne hagyja ki a magyarázatot| Kína miért hajlítja meg izmait
Használtak „mikrohullámú fegyvereket” a múltban?
Az Egyesült Államok nyilvánvalóan bevetett egy ilyen fegyvert Afganisztánban, de visszavonta azt anélkül, hogy emberi célpontok ellen valaha is használta volna.
2017 második felében olyan hírek jelentek meg, miszerint az Egyesült Államok kubai havannai nagykövetségének alkalmazottjait az előző évben titkos hangfegyverrel célozhatták meg. Ezt követően 2018-ban az Egyesült Államok Kantonban (Kína) található konzulátusának munkatársai panaszkodtak egy lehetséges hasonló támadásra 2017-ben.
Összességében több mint három tucat amerikai diplomatát és családtagjait Kubában és Kínában gyanították, hogy „mikrohullámú fegyverek” segítségével célba vették. Mindezek az egyének rejtélyes rácsos zajokról vagy hirtelen nyomásváltozásokról és rezgésekről számoltak be szállodai szobájukban vagy otthonukban.
A tünetek között szerepelt az émelygés, erős fejfájás, fáradtság, szédülés, alvásproblémák és halláskárosodás is, amelyeket azóta Havanna-szindrómaként ismernek.
A kubai érintettek közül 21-et megvizsgáló orvoscsoport azonban nem említette a mikrohullámú fegyvereket a Journal of the American Medical Association folyóiratban megjelent tanulmányában. Sem a külügyminisztérium, sem az FBI nem jelölte meg nyilvánosan, hogy a mikrohullámú fegyverek okozzák a szindrómát.
Mennyire veszélyesek ezek a fegyverek?
Aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy károsíthatják-e a szemet, vagy hosszú távon rákkeltő hatást fejtenek-e ki.
Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának GYIK kifejezetten azt mondja, hogy az Active Denial System nem okoz rákot vagy meddőséget. Azt is elmondja, hogy a tanulmányok kimutatták, hogy a természetes pislogási reflex, az idegenkedés és a fej elfordítása védi a szemet a fegyvertől.
Egyelőre nem világos, hogy Kína hogyan szándékozik használni egy ilyen fegyvert, és hogy képes-e megölni vagy maradandó károsodást okozni az emberi célpontokban.
A Magyarázatban is| A kínai tényező és India stratégiai gondolkodása az RCEP-ről
Oszd Meg A Barátaiddal:
