Magyarázat: Hogyan uralták az elektromos járművek Norvégia autópiacát

A Norvég Út Alapítvány (OFV) által közzétett adatok szerint tavaly a BEV-k piaci részesedése 54 százalékra nőtt a 2019-es 42 százalékról. Csak egy évtizeddel ezelőtt a BEV-ek a teljes piac mindössze 1 százalékát tették ki.

Két Tesla elektromos jármű közlekedik az E18-as úton Oslóban, Norvégiában. (Bloomberg Fotó: Fredrik Bjerknes, File)

2020-ban Norvégia tovább szilárdította világelső pozícióját a megújuló technológiák terén, mivel az országban az év során eladott összes jármű több mint felét az akkumulátoros elektromos járművek (BEV) tették ki.

A Norvég Út Alapítvány (OFV) által közzétett adatok szerint tavaly a BEV-k piaci részesedése 54 százalékra nőtt a 2019-es 42 százalékról. Csak egy évtizeddel ezelőtt a BEV-ek a teljes piac mindössze 1 százalékát tették ki.

Ha a hibrid járműveket is beleszámítjuk, akkor 2020-ban az elektromos járművek aránya 83 százalék. A 2015-ben 71 százalékos piaci részesedést elérő benzin- és dízelautók mára 17 százalékon állnak.

Szintén tavaly a német Volkswagen váltotta fel az amerikai Teslát, mint az ország legnagyobb elektromos járműgyártója.

Hogyan lett Norvégia az elektromos járművek úttörője?

Norvégia, amely Nyugat-Európa legnagyobb kőolajtermelője, a közelmúltban áttért a fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiákra. A területet tekintve nagyjából Maharashtra méretű ország az 1990-es években kezdte meg az elektromos nyomást, hogy csökkentse a környezetszennyezést, a torlódásokat és a zajt a városi központokban.

2017-ben a norvég parlament nem kötelező erejű célt tűzött ki annak biztosítására, hogy 2025-ig minden eladott autó nulla károsanyag-kibocsátású legyen. Az Egyesült Királyság és Németország ezt 2030-ra, Franciaország pedig 2040-re tervezi. Indiában a kormány azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra a járművek 30 százaléka lesz elektromos jármű.

Célja elérése érdekében Norvégia adókedvezményeket ad a teljesen elektromos járművekre, amelyek olcsóbbá teszik a vásárlásukat a hasonló belső égésű (IC) motoros modellekhez képest. Norvégia is nagyobb adót vet ki az IC-motoros autókra, mint a legtöbb európai ország.

A kormány engedi, hogy az elektromos autók a buszsávokon közlekedjenek, miközben a fizetős utak ingyenesek számukra. A parkolók ingyenes töltést kínálnak, az ország autópályáin pedig folyamatosan épülnek új töltőállomások – hagyományos töltőállomások és gyorstöltők keveréke. Jelenleg Norvégiának 10 000 nyilvánosan elérhető töltőpontja van.

Jelenleg Norvégiában van a legtöbb egy főre jutó teljesen elektromos (csak akkumulátoros) autó a világon – több mint 1 00 000 egy alig több mint ötmillió lakosú országban. Az ország nem gyárt autókat (kivéve a Buddy nevű norvég városi elektromos autót, amelyet egy hazai Buddy Electric cég gyártott), és nagyjából az összes járműparkját importálják.

Az ország politikája arra is ösztönözte az autógyártókat, hogy Norvégiát használják tesztterületként. Mint a CNN A jelentés szerint a Volkswagen luxusmárkája, az Audi volt a piacvezető 2020-ban, 9227 darabot értékesített e-tron modelljéből, ezt követte a Tesla Model 3, amely 777o-os darabszámot adott el. A Volkswagen ID.3-a harmadik lett 7754 ponttal.

A fosszilis tüzelőanyaggal hajtott autók között is Norvégia a benzines autókat támogatja a dízel autókkal szemben. Ennek érdekében az ország egyes régióiban magasabb útdíjat kezdtek kivetni a dízelautókra, mint a benzinesekre. Az ilyen politikák miatt a dízelmotoros járművek aránya a 2011-es 75,7 százalékról 2020-ra 8,6 százalékra csökkent.

A szerint Reuters A jelentés szerint bár a BEV-k a múltban az egyes hónapokban átlépték az 50 százalékos piaci részesedést, 2020 különleges eredmény volt, hiszen ezek az autók egy év egészében átlépték az IC-motoros modellek együttes részesedését.

Az elektromos járművek terén elért fejlődése mellett Norvégia a következő határvonalat is szorgalmazza: a hidrogén üzemanyagcellás járműveket.

Szakértők szerint azonban Norvégia politikája nehezen megismételhető a világ más részein, főleg azért, mert az ország az olaj- és gázkitermelésből származó bevételeinek köszönhetően bőkezű támogatásokat tud nyújtani.

Szénhidrogén-vagyonának köszönhetően Norvégia fel tudta építeni a világ legnagyobb szuverén vagyonalapját, amelynek értéke jelenleg 1,3 billió dollár.

Oszd Meg A Barátaiddal: