Kifejtette: Mi a vita Franciaország új biztonsági törvényével kapcsolatban?
A 2022 elején újraválasztásra váró Emmanuel Macron elnök visszalépésének tekintett heti demonstrációkat erőszak jellemezte, a tüntetők kirakatokat törtek be és járműveket gyújtottak fel.
Egy férfi egy plakátot tart a kezében: „Igen élni, nemet túlélni” egy párizsi tüntetésen. (AP Photo/Francois Mori) Már a második hétvégéjén Párizst megrázták az utcai tüntetések miután a kormány vitatott biztonsági törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentben, amely nagyobb jogosítványokat és védelmet kíván biztosítani a rendőröknek.
A 2022 elején újraválasztásra váró Emmanuel Macron elnök visszalépésének tekintett heti demonstrációkat erőszak jellemezte, a tüntetők kirakatokat törtek be és járműveket gyújtottak fel. Múlt szombaton (november 28-án) több mint 46 ezren gyűltek össze a fővárosban, hogy tiltakozzanak a vitatott jogszabály ellen.
Az Emmanuel Macron elnök által terjesztett törvényjavaslatot polgárjogi csoportok, újságírók és migránsaktivisták ellenzik.
Mit kíván elérni a javasolt törvény?
A törvényjavaslat három vitát kiváltó paragrafusa arra vonatkozik, hogy a rendőrség földi és légi tömegfigyelést szervezhessen, ugyanakkor korlátozza a rendőrök filmezését.
A javasolt globális biztonsági törvény 21. és 22. cikke lehetővé teszi a rendőrség és a csendőrök (félkatonai erők) számára, hogy testkamerákat és drónokat használjanak a polgárok filmezésére, és lehetővé teszik a rögzített felvételek élő közvetítését a parancsnokságon. Kövesse az Express Explained a Telegramon
A 24. cikk szankcionálja a rendőrségi vagy félkatonai tisztviselő arcképének vagy bármely más azonosító elemének közzétételét, aki rendőri műveletben jár el, ha a terjesztést testi vagy lelki épségük megsértésének szándékával végzik. A bûncselekményért 1 évig terjedõ szabadságvesztés, maximum 45 000 euró pénzbüntetéssel lehet kiszabni.
Mit mondanak az új törvény ellenzői?
Az új törvényt ellenzők helytelenítik azt, amit úgy írnak le, mint az elmúlt évek tiltakozásaira adott rendőri reakciók megkeményedését, különösen azután, hogy 2018-as sárgamellényes bemutatók . Ugyanezen mozgalom aktivistái a szombati tiltakozásban is kiemelkedő szerepet játszottak – áll a jelentések szerint.
Újságírók és emberi jogi csoportok aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a 24. cikk megnehezítené a nyilvános eseményekről szóló tudósításokat és a rendőri erőszak eseteinek rögzítését, így megnehezítené a tisztek felelősségre vonását. Szövegezését is bírálták, mivel nyílt végű, és az újságírók aggódnak, hogyan értelmeznék a bíróságok a károkozási szándék kifejezést.
A kritikusok két olyan esetre hívták fel a figyelmet, amikor november végén egy héten belül rendőri túlkapásokra került sor, amelyek felkeltették az ország figyelmét, és állításuk szerint a törvényjavaslat hatályba lépése esetén nem jelentették volna be.
Az első november 23-án történt, amikor a francia rendőrség egy ideiglenes migránstábort tisztított meg Párizs központjában. A videófelvételek azt mutatják, hogy a rendőrök lázadáspajzsot használva lökdösték az embereket, mielőtt könnygázt használtak volna, néhányan pedig migránsokat kergettek a mellékutcákon. Anne Hidalgo párizsi polgármester elfogadhatatlannak nevezte az esetet, és brutális és aránytalan erőszak alkalmazásával vádolta a rendőrséget. Gérald Darmanin, Franciaország általában kemény beszédű belügyminisztere is sokkolónak nevezte a videókat.
Egy másik videó, amely november 26-án jelent meg, azt mutatja, hogy a rendőrök néhány percig zárt ajtók mögött vernek egy fekete férfit, ami arra késztette Macront, hogy azt mondja, a videó képei megszégyenítenek bennünket.
A polgári jogi csoportok és a baloldali pártok tekintélyelvűnek és szükségtelennek nevezték a törvényjavaslatot, és ragaszkodnak ahhoz, hogy a meglévő törvények elegendőek a rendőrök védelmére.
Mit mondtak a törvényjavaslat támogatói?
A Macron-kormány ragaszkodott hozzá, hogy nem kívánja megcélozni a sajtószabadságot, és az új törvény célja, hogy megvédje a rendőröket és családjaikat az online trollkodástól és a szolgálaton kívüli zaklatástól.
A Macron-féle centrista La République en Marche (LaRem) párton kívül a törvényjavaslatot az ország konzervatív pártjai is támogatták, így november 24-én könnyedén elfogadják a Nemzetgyűlésben, a francia parlament alsóházában. Januárban a konzervatívok által uralt francia szenátus szavazna a törvénytervezetről.
Ne hagyja ki az Explained | Franciaország összetett kapcsolata az iszlámmal és Macron legutóbbi megjegyzései
Nevezetesen, az elemzők rámutattak a francia választók jobbra tolódására, különösen a közelmúltban bekövetkezett terrortámadások, köztük Samuel Paty tanár októberi lefejezése és a nizzai késelés után. A Bloomberg jelentése szerint a kormány megbízásából készült felmérés szerint a válaszadók 58 százaléka támogatta az új biztonsági törvényt.
Megfigyelők azt is elmondják, hogy Macron, aki politikáját se nem jobb-, se nem baloldalinak írja le, és aki 2009-ig a szocialista párt tagja volt, egyre inkább a jobboldali szavazók érdeklődésére törekszik, különösen a 2022 eleji elnökválasztás előtt.
Egy másik vitatott jogi intézkedést, az úgynevezett szeparatizmusellenes törvényjavaslatot, amelyet Macron javasol, e tendencia részének tekintettek. Az iszlám radikalizmus visszaszorítását célzó törvénytervezetet decemberben terjesztik a parlament elé, és számos intézkedést irányoz elő, beleértve az iskolai oktatás reformját, hogy biztosítsák a muszlim gyerekek lemorzsolódását, a mecsetek és a prédikátorok szigorúbb ellenőrzését, valamint aggodalmat keltett a francia muszlimok körében.
Oszd Meg A Barátaiddal:
