A Tianwen-1 magyarázata: Miről szól Kína Mars-küldetése, és hogyan jelzi az űrversenyt az Egyesült Államokkal
Kínai Mars-misszió Tianwen-1: Az űrszonda egy keringőből, egy leszállóból és egy roverből áll, a küldetés célja a marsi talaj vastagságának és alréteg-eloszlásának tanulmányozása.
A Long March 5 Y-4 rakéta, amely a Tianwen-1 küldetés pilóta nélküli Mars-szondáját szállítja, 2020. július 23-án száll fel a kínai Hainan tartománybeli Wenchangban található Wenchang Űrkilövő Központból. (Reuters Fotó: Carlos Garcia Rawlins) Csütörtökön Kína egy rovert indított a Marsra űrversenyt jelez az Egyesült Államokkal – a NASA július 30-án indítja útjára saját roverét. Ez egy mozgalmas hét a Mars-missziók számára is, az Egyesült Arab Emírségekben hétfőn indított egyet - olyan, amely nem leszállást foglal magában, hanem egy orbitális küldetést, amely a marsi légkört fogja tanulmányozni.
Ez egy olyan időszak, amely ablakot kínál az ilyen kilövésekre, mivel a Föld és a Mars összehangolása lehetővé teszi a rövid utazást.
A kínai küldetés
Kína első Mars-szondáját Tianwen-1-nek (korábban Huoxing 1-nek) hívják, ami azt jelenti: Kérdések az égbe. Az űrszonda egy keringőből, egy leszállóból és egy roverből áll, a küldetés célja a marsi talaj vastagságának és alréteg-eloszlásának tanulmányozása.
Az 5 tonnás űrszonda egy Long March 5 rakétával indult a kínai Xichangból. A küldetés tudományos céljai közé tartozik a Mars domborzatának és geológiájának tanulmányozása, valamint a felszíni anyag, az éghajlat és a környezet összetételének meghatározása.
A Tianwen-1 2021 februárjában éri el a Vörös Bolygó pályáját. A rover májusban landol a Marson.
Az orbiter nagy felbontású kamerák segítségével keres majd megfelelő leszállóhelyet valahol az Utopia Planitia régióban. Körülbelül 240 kg súlyú, kamerákat, felszín alatti radart, spektrométert, magnetométert és légköri szenzorokat szállít.
Express Explainedmost be van kapcsolvaTávirat. Kattintson itt, hogy csatlakozzon a csatornánkhoz (@ieexplained) és naprakész a legfrissebb
Kína első Mars-szondáját Tianwen-1-nek (korábban Huoxing 1-nek) hívják, ami azt jelenti: Kérdések az égbe. (Forrás: China Daily a Reuters-en keresztül) Az amerikai küldetés
A NASA legújabb roverje, a Perseverance – más roverek már korábban leszálltak a Marson – a Marson lakható körülmények és a mikrobiális élet jeleit fogja keresni ősi múltjában. Egy marsi éves (687 földi nap) küldetése során marsi kőzet- és üledékmintákat fog gyűjteni a földi elemzéshez.
A rover speciális berendezésekkel van felszerelve adatok gyűjtésére, időjárási körülmények elemzésére, amelyek segíthetik a jövőbeli emberi küldetések tervezését, és oxigént állítanak elő a szén-dioxidban gazdag légkörből.
A kitartás várhatóan 2021. február 18-án éri el a Marsot. A NASA Curiosity roverje 2012 óta kutatja a Marsot. Aktív marad, bár célzott küldetése véget ért.
In Explained | Mars-küldetések sorozata – miért, mikor
A Tianwen-1 2021 februárjában éri el a Vörös Bolygó pályáját. A rover májusban landol a Marson. (Reuters fotó: Carlos Garcia Rawlins) Az űrverseny
Az űrkutatást több mint 50 éve az Egyesült Államok és Oroszország uralja. Kína csatlakozása (a Mars-versenyhez) megváltoztatja az Egyesült Államok fél évszázada uralta helyzetet - idézte az AFP hírügynökség Chen Lant, a kínai űrprogramra szakosodott GoTaikonauts független elemzőjét.
Kína 2003-ban embert küldött az űrbe. 2022-ig egy űrállomás felállítását is megkezdte. Kína két marsjárót is küldött a Holdra, a második leszállás a túlsó oldalon.
A Mars azonban nagyobb kihívás. Ahogy McDowell az AFP-nek elmondta, a sokkal nagyobb távolság nagyobb fényutazási időt jelent, ezért lassabban kell megtennie a dolgokat, mivel a rádiójel oda-vissza úti ideje nagy. Ez azt is jelenti, hogy szüksége van egy érzékenyebb földi állomásra a Földön, mert a jelek sokkal gyengébbek lesznek.
Kína Oroszországgal együttműködve 2011-ben is megkísérelt egy küldetést a Marsra, de a kilövés kudarcot vallott.
A kínai misszió szóvivője, Liu Tongjie így nyilatkozott: Azért hajtjuk végre ezt az első Mars-kutató küldetést, hogy békésen használjuk az univerzumot és feltárjuk titkait. Erre a célra. Nem az, hogy versenyt indítsunk más országgal.
Jim Bridenstine, a NASA vezetője pedig a Twitteren azt mondta: a mai felbocsátással Kína csatlakozik a marsi nemzetközi tudományos kutatók közösségéhez.
Oszd Meg A Barátaiddal:
