Preambulum: Mit mond, és mit jelent Indiának és alkotmányának?
Az indiai alkotmány preambuluma mögött meghúzódó eszméket Jawaharlal Nehru célkitűzésekről szóló határozata fektette le, amelyet az alkotmányozó nemzetgyűlés 1947. január 22-én fogadott el.

Szerdán az Uddhav Thackeray vezette maharashtrai kormány arra utasította a vidéki helyi szerveket, hogy tartsanak közös felolvasást Preambulum január 26-tól kezdődően a zászlófelvonások előtt.
Egy nappal korábban kötelezővé tette az iskolások számára az egész államban a preambulum elolvasását a délelőtti közgyűlésen.
A döntések akkor születtek, amikor tiltakozások robbantak ki The ellen Állampolgársági (módosítási) törvény és a National Register of Citizens az államban.
Mi az a preambulum, és mi az indiai alkotmány preambulumának története?
A preambulum egy bevezető mondat a dokumentumban, amely elmagyarázza a dokumentum filozófiáját és céljait. Alkotmányban bemutatja alkotóinak szándékát, létrejöttének történetét, valamint a nemzet alapértékeit és alapelveit.
Az indiai alkotmány preambuluma mögött meghúzódó eszméket Jawaharlal Nehru célkitűzésekről szóló határozata fektette le, amelyet az alkotmányozó nemzetgyűlés 1947. január 22-én fogadott el.
Bár bíróság előtt nem érvényesíthető, a preambulum rögzíti az Alkotmány tárgyait, és segít a cikkek értelmezésében, ha a nyelvezet félreérthető.
A preambulum így szól:
MI, INDIAI NÉP, miután ünnepélyesen elhatároztuk, hogy Indiát SZAUVERÉN SZOCIALISTA SZEKULARIS DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁGgá alakítjuk, és biztosítjuk minden polgára számára:

IGAZSÁGÜGYI, társadalmi, gazdasági és politikai;
A gondolkodás, a kifejezés, a hit, a hit és az imádat SZABADSÁGA;
a státusz és a lehetőségek EGYENLŐSÉGE;
és előmozdítani valamennyiük között
TESTVÉRISÉG, amely biztosítja az egyén méltóságát és a Nemzet egységét és integritását;
ALKOTMÁNYZÓ GYŰLÉSÜNKBEN 1949. november havának huszonhatodik napján EZTELEN FOGADJUK EL, HOZZÁK EL ÉS ADJÁK MAGUNKNAK EZT AZ ALKOTMÁNYOT.
Mit jelentenek a preambulum kulcsszavai?
A „Mi, India népe…” szavak India népének végső szuverenitását jelzik. A szuverenitás az állam független hatóságát jelenti, amely nem áll más állam vagy külső hatalom ellenőrzése alatt.
A szöveg Indiát köztársaságnak nyilvánítja – jelezve a nép által és a népért alkotott kormányt.
Célként fogalmazza meg a társadalmi, gazdasági és politikai igazságosságot.
Nehru 1956-ban azt mondta, hogy a demokráciáról a múltban főként politikai demokráciáról beszéltek, amelyet nagyjából minden szavazati joggal rendelkező személy képvisel. De egy szavazat önmagában nem sokat jelent egy olyan ember számára, aki le van szállva, vagy egy olyan ember számára, aki éhezik és éhezik. A politikai demokrácia önmagában nem elég, kivéve, hogy felhasználható a gazdasági demokrácia, az egyenlőség és az élet jó dolgainak mások felé történő terjesztése és a durva egyenlőtlenségek felszámolása fokozatosan növekvő mértékére.
A szabadságot, az egyenlőséget és a testvériséget is ideálokká tették.
Dr. BR Ámbedkar az Alkotmányozó Nemzetgyűlésben tartott záróbeszédében azt mondta: A politikai demokrácia nem maradhat fenn, hacsak nem a szociáldemokrácia az alapja. Mit jelent a demokrácia? Olyan életformát jelent, amely elismeri a szabadságot, az egyenlőséget és a testvériséget, amelyek nem kezelhetők egy hármasság különálló elemeiként. A Szentháromság egyesülését alkotják abban az értelemben, hogy az egyik a másiktól való elválasztása a demokrácia céljának meghiúsítását jelenti. A szabadságot nem lehet elválasztani az egyenlőségtől, az egyenlőséget nem lehet elválasztani a szabadságtól. A szabadságot és az egyenlőséget sem lehet elválasztani a testvériségtől.
Az 1976-ban elfogadott 42. alkotmánymódosítás a szuverén demokratikus köztársaság szavakat szuverén szocialista világi demokratikus köztársaságra cserélte. A nemzet egységét a nemzet egységévé és integritásává változtatta.
Mit mondanak a világ többi alkotmányának preambulumai?
EGYESÜLT ÁLLAMOK (elfogadva 1787-ben)
Mi, az Egyesült Államok népe, hogy tökéletesebb uniót alakítsunk, igazságot teremtsünk, biztosítsuk a belső nyugalmat, gondoskodjunk a közös védelemről, előmozdítsuk az általános jólétet, biztosítsuk magunknak és utódainknak a szabadság áldását, elrendeljük és létrehozza ezt az Alkotmányt az Amerikai Egyesült Államok számára.
ÍRORSZÁG (1937)
A Szentháromság nevében, akitől van minden hatalom, és akire kell utalni végső célunkként mind az emberek, mind az államok minden cselekedetét,
Mi, Éire népe,
Alázatosan elismerve minden kötelezettségünket isteni Urunk, Jézus Krisztus iránt, aki atyáinkat több évszázados megpróbáltatásokon keresztül támogatta,
Hálásan emlékezve nemzetünk jogos függetlenségének visszaszerzéséért folytatott hősies és lankadatlan küzdelmükre,
És törekedve a közjó előmozdítására, az óvatosság, az igazságosság és a jótékonyság kellő tiszteletben tartásával, hogy az egyén méltósága és szabadsága biztosítva legyen, az igazi társadalmi rend megvalósuljon, hazánk egysége helyreálljon, és egyetértés alakuljon ki más nemzetekkel,
Fogadjuk el, fogadjuk el és adjuk magunknak ezt az Alkotmányt.
JAPÁN (1947)
Mi, a japán nép, a nemzeti országgyűlésen megfelelően megválasztott képviselőink révén elhatároztuk, hogy biztosítjuk magunknak és utódainknak a minden nemzettel folytatott békés együttműködés gyümölcsét és a szabadság áldásait ezen a földön, és elhatároztuk, hogy soha többé nem fog. A háború borzalmai meglátogatnak bennünket a kormány fellépése révén, hirdetik, hogy a szuverén hatalom a népnél van, és szilárdan megerősítik ezt az alkotmányt. A kormányzat a nép szent bizalma, amelynek tekintélye a néptől származik, hatalmát a nép képviselői gyakorolják, és amelynek előnyeit a nép élvezi. Ez az emberiség egyetemes alapelve, amelyen ez az Alkotmány alapul. Elutasítunk és visszavonunk minden olyan alkotmányt, törvényt, rendeletet és átírást, amely ellentétes ezzel.
Mi, japánok, minden idők békéjére vágyunk, és mélyen tudatában vagyunk az emberi kapcsolatokat irányító magas eszményeknek, és elhatároztuk, hogy megőrizzük biztonságunkat és létünket, bízva a világ békeszerető népeinek igazságosságában és hitében. Megtisztelő helyet kívánunk elfoglalni egy nemzetközi társadalomban, amely a béke megőrzésére, a zsarnokság és rabszolgaság, az elnyomás és intolerancia földről való minden időkig való száműzésére törekszik. Elismerjük, hogy a világ minden népének joga van békében élni, félelemtől és hiánytól mentesen.

Hiszünk abban, hogy egyetlen nemzet sem felelős önmagáért, hanem a politikai erkölcs törvényei egyetemesek; és hogy az ilyen törvényeknek való engedelmesség minden nemzetre hárul, amely fenn akarja tartani saját szuverenitását és igazolni akarja szuverén kapcsolatát más nemzetekkel.
Mi, japánok, nemzeti megtiszteltetésünket vállaljuk, hogy minden erőforrásunkkal megvalósítjuk ezeket a magas eszméket és célokat.
NÉMETORSZÁG (1949)
Isten és ember előtti felelősségük tudatában,
A német nép az egyesült Európában egyenrangú partnerként a világbéke előmozdítása iránti eltökéltségtől inspirálva, alkotmányozó hatalma gyakorlása során elfogadta ezt az alaptörvényt.
Németek Baden-Württemberg, Bajorország, Berlin, Brandenburg, Bréma, Hamburg, Hessen, Alsó-Szászország, Mecklenburg-Vorpomeránia, Észak-Rajna-Vesztfália, Rajna-vidék-Pfalz, Saarland, Szászország, Szász-Anhalt, Schleswig-Holstein és Türingia a szabad önrendelkezésben elérte Németország egységét és szabadságát. Ez az alaptörvény tehát az egész német népre vonatkozik.
FRANCIAORSZÁG (1958)
A francia nép ünnepélyesen kijelenti, hogy ragaszkodik az emberi jogokhoz és a nemzeti szuverenitás elveihez, ahogyan azt az 1789-es Nyilatkozat határozza meg, amelyet az 1946-os alkotmány preambuluma megerősített és kiegészített, valamint a Chartában meghatározott jogokhoz és kötelezettségekhez. A 2004-es környezet.
Ezen elvek és a népek önrendelkezési elveinek értelmében a Köztársaság új, a szabadság, az egyenlőség és a testvériség közös eszményén alapuló intézményeket ajánl fel azoknak a tengerentúli területeknek, amelyek kifejezték akaratukat, hogy csatlakozzanak hozzájuk. demokratikus fejlődésüket

1. CIKK
Franciaország oszthatatlan, világi, demokratikus és szociális köztársaság. Biztosítja minden állampolgár egyenlőségét a törvény előtt, származás, faj vagy vallás megkülönböztetése nélkül. Tiszteletben kell tartania minden hitet. Ezt decentralizált alapon kell megszervezni.
Az alapszabálynak elő kell segítenie a nők és férfiak egyenlő hozzáférését a választott tisztségekhez és beosztásokhoz, valamint a szakmai és társadalmi felelősségvállaláshoz.
SPANYOLORSZÁG (1978)
A Spanyol Nemzet, amely az igazságot, a szabadságot és a biztonságot kívánja megteremteni, és minden tagja jólétét előmozdítani szuverenitásának gyakorlása során, kinyilvánítja akaratát, hogy:
Biztosítani kell a demokratikus együttélést az Alkotmányon és a törvényeken belül, a tisztességes gazdasági és társadalmi rendnek megfelelően.
Olyan jogállam megszilárdítása, amely biztosítja a jogállamiságot, mint a népakarat kifejezését.
Védje meg Spanyolország összes spanyolát és népét az emberi jogok, kultúrájuk és hagyományaik, nyelvük és intézményeik gyakorlása során.
A kultúra és a gazdaság fejlődésének előmozdítása mindenki számára méltó életminőség biztosítása érdekében.
Létre kell hozni egy fejlett demokratikus társadalmat, és együttműködni a békés kapcsolatok és a hatékony együttműködés megerősítésében a Föld összes népe között.
Ezért a Cortes-hágó és a spanyolok ratifikálják a következőket.
AZ ENSZ alapokmánya (1945)
MI, AZ EGYESÜLT NÉPEK ELHASZNÁLT
- megmenteni a következő nemzedékeket a háború csapásától, amely életünk során kétszer is kimondhatatlan szomorúságot okozott az emberiségnek, és
— megerősíteni az alapvető emberi jogokba, az emberi személy méltóságába és értékébe, a férfiak és nők, valamint a nagy és kis nemzetek egyenlő jogaiba vetett hitet, és
— olyan feltételek megteremtése, amelyek mellett fenntartható az igazságosság és a szerződésekből és a nemzetközi jog egyéb forrásaiból eredő kötelezettségek tiszteletben tartása, és
— a társadalmi haladás és a jobb életszínvonal előmozdítása nagyobb szabadságban,
ÉS EZEKRE A VÉGEKRE

- gyakorolni a toleranciát és békében élni egymással, mint jó szomszédok, és
– egyesíteni erőnket a nemzetközi béke és biztonság fenntartása érdekében, ill
– az elvek elfogadásával és a módszerek intézményével biztosítani, hogy fegyveres erőt ne alkalmazzanak, kivéve a közös érdekeket, és
— nemzetközi gépezet alkalmazása valamennyi nép gazdasági és társadalmi fejlődésének előmozdítása érdekében,
ÚGY HATÁROZOTT, HOGY EGYESÍTSÜK ERŐPÍTÉSÜNKET E CÉLKITŰZÉSEK ELÉRÉSÉRE
Ennek megfelelően kormányaink San Francisco városában összegyűlt képviselők révén, akik teljes jogkörüket megfelelőnek és megfelelőnek találták, beleegyeztek az Egyesült Nemzetek Szervezetének jelen Alapokmányába, és ezennel nemzetközi szervezetet hoznak létre. az Egyesült Nemzetek Szervezete néven ismert.
Oszd Meg A Barátaiddal: