Irány Hága: India és az ICJ, a nagy kép

A kormány kész arra, hogy a Nemzetközi Bíróság elé vigye Saurabh Kalia kapitány ügyét. SUSHANT SINGH a tényeket, kérdéseket vizsgálja.

Saurabh Kalia kapitány. (Illusztráció: Pradeep Yadav)

Mi az a Nemzetközi Bíróság (ICJ)?

A hollandiai hágai székhelyű, 15 bíróból álló bíróságot 1945-ben hozták létre az Egyesült Nemzetek Alapokmánya alapján. Az ICJ alapokmánya szabályozza a Bíróság működését. Az ENSZ minden tagja automatikusan részes fele az alapokmánynak, de ez nem ad automatikusan joghatóságot az ICJ-nek az őket érintő vitákban. Az ICJ csak mindkét fél beleegyezésével rendelkezik joghatósággal.

Hol tart India az ICJ vitarendezésével szemben?

1974 szeptemberében India bejelentette azokat az ügyeket, amelyekben elfogadja az ICJ joghatóságát. Ez a nyilatkozat visszavonta és felváltotta az előző, 1959 szeptemberében tett nyilatkozatot. Azok az ügyek, amelyekben India nem fogadja el az ICJ joghatóságát, a következők: viták bármely olyan állam kormányával, amely tagja vagy volt a Nemzetközösségnek, valamint a vagy ellenséges cselekmények, fegyveres konfliktusok, egyéni vagy kollektív önvédelmi akciók tényeivel vagy helyzeteivel kapcsolatos… Az egyéb kivételeket is tartalmazó nyilatkozatot az Országgyűlés ratifikálta.

[Kapcsolódó bejegyzés]

India fordult valaha is az ICJ-hez?

Igen, egyszer – annak ellenére, hogy összesen öt ügyben volt részese az ICJ-n, ezek közül három Pakisztánnal. 1971-ben India keresetet nyújtott be a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) joghatósága ellen, hogy döntsön Pakisztán azon követeléséről, hogy India ne tagadhassa meg átrepülési és leszállási jogait. India visszavonta Pakisztán átrepülési jogait, miután 1971 januárjában eltérítették az Indian Airlines Lahore-i járatát, és a gépeltérítők kibelezték a repülőgépet. Az ICJ India ellen hozott ítéletet, mondván, hogy ebben az ügyben az ICAO rendelkezik joghatósággal.

1954-ben Portugália pert indított India ellen az akkori portugál Dadra és Nagar Haveli területre való áthaladás megtagadása miatt. Az ICJ 1960-ban India javára döntött, mondván, hogy India megtagadja az áthaladást Portugália áthaladási jogának szabályozási és ellenőrzési hatalma.

1973-ban Pakisztán pert indított az 1971-es háború után indiai őrizetben lévő 195 pakisztáni állampolgár Bangladesbe történő hazaszállításának leállítása érdekében, hogy népirtás vádjával bíróság elé álljon, de a következő évben visszavonta az ügyet. 1974 után Pakisztán, a Nemzetközösség nemzete, többé nem viheti Indiát az ICJ elé.

Nem Pakisztán is bevitte Indiát az ICJ-be 1999-ben?

Igen, miután India lelőtte a pakisztáni haditengerészet Breguet Atlantique járőrrepülőjét az indiai légtérben a Rann of Kutch felett. India vitatta az ügyet, és az ICJ fenntartotta India álláspontját, miszerint a Bíróságnak nincs joghatósága Pakisztán keresetének elbírálására.

Mi a Saurabh Kalia kapitány ügye?

Saurabh Kalia kapitány volt az indiai hadsereg első tisztje, aki megfigyelte és jelentett egy nagyszabású pakisztáni behatolást a kargil-i határvonal indiai oldalán. Öt másik katonából álló járőrét 1999. május 15-én fogta el a pakisztáni hadsereg. Holttestüket 1999. június 9-én adták át. A levágás utáni vizsgálatok brutális kínzásra utaltak: a férfiakat cigarettával égették meg, a fülüket. forró rudak átszúrták a dobokat, kiszúrták a szemüket, mielőtt kiszúrták volna, koponyájuk eltört, végtagjaikat és magánrészeiket pedig levágták, mielőtt agyonlőtték őket.

India felvetette a kérdést Pakisztánnal, mint a hadifoglyok genfi ​​egyezmény szerinti jogainak megsértését, de hiába. Tavaly júliusban a parlamentben feltett kérdésre válaszolva V. K. Singh, a MoS külügyminisztere azt mondta: A nemzetközi bíróságokon keresztül történő jogorvoslat lehetőségét is alaposan megvizsgálták, de nem találták megvalósíthatónak.

Kalia apja tavaly PIL-t nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz, és arra kérte az indiai kormányt, hogy vigye az ügyet az ICJ elé. A kormány decemberben eskü alatt tett nyilatkozatot arról, hogy az ICJ-nek nincs joghatósága az India és Pakisztán közötti vitákra, és hogy a PIL nem kérhet fellépést egy külföldi ország ellen, mivel a külpolitika a kormány feladata.

Mit mondott most a kormány?

A hét elején Sushma Swaraj külügyminiszter azt mondta, hogy ha a Legfelsőbb Bíróság engedélyt ad, a kormány megkeresi az ICJ-t. A Központ a rendkívüli körülmények figyelembevételével kéri majd a Legfelsőbb Bíróságtól, hogy mondjon ítéletet a kiállás jogszerűségéről. A Központ nyitott lesz arra, hogy hivatkozzon az ICJ joghatóságára – tette hozzá a MEA szóvivője.

Mit jelent ez az álláspont?

Ez India saját törvénye, amelyet a Parlament ratifikált, és amely megtagadja az ICJ joghatóságát ebben az ügyben. Még ha a Legfelsőbb Bíróság arra kéri is a kormányt, hogy mozgassa meg az ICJ-t, nagyon valószínűtlen, hogy Pakisztán elfogadja a Bíróság joghatóságát ebben az ügyben. Emellett az ICJ-hez fordulás elméletileg megnyithat minden India és Pakisztán közötti ügyet többoldalú joghatóság előtt, gyengítve ezzel Újdelhi azon következetes álláspontját, hogy az Iszlámábáddal kapcsolatos kérdéseket kétoldalúan kell megoldani. Amint India elfogadta az ICJ joghatóságát a kétoldalú kérdésekben, Pakisztán követelheti, hogy az ICJ döntsön az emberi jogok állítólagos megsértése esetén Dzsammuban és Kasmírban, vagy az ellenőrző vonalon folytatott katonai műveletekben, vagy bármilyen más kérdésben.

Oszd Meg A Barátaiddal: