Magyarázat: Miért szavaztak a chileiek alkotmányuk újraírása mellett

A chileiek megszavazták azt is, hogy 155 tagból álló közgyűlést válasszanak az új alkotmány kidolgozására. A testületben nem lesznek aktív képviselők, és összesen kilenc hónap áll rendelkezésére az új dokumentum véglegesítésére, az egyszeri három hónapos meghosszabbítás lehetőségével.

Egy nő ütögeti az edényt, miközben a chilei Valparaisóban tartott népszavazásra reagál az új chilei alkotmányról (REUTERS/Rodrigo Garrido)

A tartós tiltakozási hullám után Chile lakossága igen túlnyomó többségben szavaztak a dél-amerikai ország csaknem négy évtizedes alkotmányának újraírása mellett, amely az Augusto Pinochet tábornok alatti katonai diktatúra korszakába nyúlik vissza.

Az ujjongó reformpárti tüntetők vasárnap este ünnepelve elözönlötték az utcákat, miután az emberek 78 százaléka igennel szavazott azon a népszavazáson, amelyet a gazdasági egyenlőtlenség elleni tömegtüntetések nyomán tartottak országszerte.

A chileiek megszavazták azt is, hogy 155 tagból álló közgyűlést válasszanak az új alkotmány kidolgozására. A testületben nem lesznek aktív képviselők, és összesen kilenc hónap áll rendelkezésére az új dokumentum véglegesítésére, az egyszeri három hónapos meghosszabbítás lehetőségével.

Szóval miért törtek ki tüntetések országszerte?

Hetekig tartó tiltakozások a gazdasági egyenlőtlenségek ellen vezettek Sebastián Piñera chilei elnök tavaly novemberi népszavazás megtartására vonatkozó döntéséhez. A tüntetésekre először októberben került sor, miután a fővárosban, Santiagoban kismértékben megemelték a metró viteldíjait.

Ám az akkori diákok által vezetett tiltakozások sokkal kisebb léptékűek voltak. Sok diákot lefilmeztek, amint tiltakozásként jegyvásárlás nélkül ugrál át a forgókapukon. De ahogy a feszültség nőtt, és gyújtogatásokról és erőszakos eseményekről számoltak be, Piñera elnök rendkívüli állapotot hirdetett, és katonai csapatokat vetett be a tüntetések visszaszorítására.

Azután, hogy a csapatok elkezdték megtölteni az utcákat, több ezer közönséges chilei csatlakozott a tüntetésekhez, és a fiatalok által vezetett tiltakozások sorozata teljes értékű mozgalommá nőtte ki magát. A katonai jelenlét a Pinochet tábornok 1973 és 1990 közötti elnyomó uralmára emlékeztette az idősebb polgárokat.

Százezrek rohamozták meg az utcákat, és követeltek elsöprő változást társadalmukban. Az új alkotmány mellett a tüntetők az ország privatizált oktatási, egészségügyi és nyugdíjágazatának reformját is szorgalmazták – szerintük ez a fő oka az országban uralkodó gazdasági egyenlőtlenségnek.

A zavargások során legalább 30 ember meghalt, és több ezren megsérültek.

Miért követelnek elsősorban a chileiek alkotmányos reformokat?

A meglévő charta a diktátor és Pinochet katonai vezető uralma alatt készült, mindenféle közbeszólás nélkül. Az alkotmányt egy 1980-ban tartott csaló népszavazáson fogadták el, és széles körben hibáztatják a chilei társadalomban még ma is fennálló egyenlőtlenségekért.

Az alkotmány olyan választási rendszert határozott meg, amely évek óta korlátozta a politikai változásokat azáltal, hogy előnyben részesítette a hivatalban lévőket és korlátozta a baloldal hatalmát az országban. Míg az 1990-es évek gazdasági fellendülése csökkentette a szegénységet, a gazdagok és szegények közötti szakadékot is jelentősen növelte.

Pinochet végül elveszítette hatalmát egy 1988-as népszavazáson, de a diktatúra korszakának alkotmánya tovább élt. Vasárnap a chileiek végül megszavazták az alkotmány eltörlését – ez a lépés potenciálisan átalakíthatja a politikát az eddig az egyik legstabilabb és leggazdagabb latin-amerikai nemzetnek tartott országban.

Hogyan reagált a Piñera vezette kormány a tiltakozásokra?

A konzervatív beállítottságú kormánya elleni széleskörű tiltakozás ellenére Piñerának több hétbe telt, amíg beleegyezett a 2019-es népszavazásba. Végül a kormány beleegyezett az alkotmányos reformba, mielőtt végre engedett volna az új alkotmány követelésének.

A kormányzó szövetség és az ellenzék novemberben közösen kiadott egy 12 pontból álló „Megállapodás a társadalmi békéért és az új alkotmányért”, amely lefektette az alkotmány újraírásának lépéseit a polgárok nagyobb részvételével. Kövesse az Express Explained a Telegramon

A népszavazást korábban áprilisban tartották volna, de később a koronavírus-járvány miatt októberre halasztották.

A vasárnapi népszavazást követően Piñera elnök gratulált a választóknak a győzelmükhöz, de figyelmeztetett, hogy ez csak a kezdete egy sokkal hosszabb folyamatnak. Mától kezdve mindannyiunknak együtt kell működnünk, hogy az új alkotmány az egység, a stabilitás és a jövő nagyszerű kerete legyen – mondta.

In Explained | A világ leghíresebb hiányzó műalkotásai, mit tudunk róluk

Mire szavaztak a chileiek?

A vasárnapi népszavazáson arról kérdezték a választókat, hogy szeretnének-e új alkotmányt, és azt is, hogy milyen testület legyen a felelős a megújult charta kidolgozásáért. A választási tisztviselők szerint közel 7,5 millió chilei jelent meg, hogy leadja szavazatát.

A szavazatok összeszámlálása után kiderült, hogy a szavazatok 78 százaléka támogatja az alkotmány újraírását, míg a szavazatok csekély 21,76 százaléka elutasította a változtatást. A megkérdezettek 79 százaléka támogatta, hogy az új alkotmányt egy olyan testület dolgozza ki, amelyet teljes egészében népszavazás útján választanak meg.

Mi történik ezután?

Ahogy Piñera a hét elején rámutatott, a népszavazás egy hosszan tartó folyamat első lépése volt. A választók jövő év április 11-én ismét leadják voksukat az új alkotmányozó nemzetgyűlés 155 tagjának megválasztására.

A testületnek ezután kilenc hónapja lesz az alkotmány kidolgozására, három hónappal a hosszabbítás lehetősége. Az új alkotmányt egy újabb, 2022-es népszavazást követően vezetik be.

Oszd Meg A Barátaiddal: