Magyarázat: Mi a tálibok ellentmondásos erény- és bűnügyi minisztériuma?
Történelmileg a minisztérium a járőrszállító furgonjairól ismert, amelyek Afganisztán utcáin barangolva a saría törvényének kemény értelmezését kényszerítették ki. A tálibok azonban kitartanak amellett, hogy „ezúttal nem ugyanaz”.

Amint azt a médiajelentések megerősítik, a A tálibok újonnan kinevezett ideiglenes kormánya Az erényterjesztéssel és a bűnmegelőzéssel foglalkozó ellentmondásos minisztérium visszaállítására készül, az országban ismét aggodalomra ad okot az emberi jogok, különösen a nők jogaiért.
Egy amerikai bulvárlap idézte Mohammad Yousufot, aki Afganisztán központi övezetéért felelős, aki azt mondta, hogy a gonosztevőket az iszlám szabályai szerint büntetik a főbb bűnökért.
Például, ha valaki szándékosan megöl egy embert, akkor vissza kell ölni, míg a nem szándékos megölés más büntetéssel járna, mint például pénzbírság.
Hasonlóképpen, Yousuf hozzátette, hogy a lopás következtében az elkövető kezét levágják, az illegális közösülés pedig megkövezné a gonosztevőket.
Yousouf azonban kifejtette továbbá, hogy négy tanúnak ugyanazt a történetet kell elmondania az esettel kapcsolatban, és hogy a Legfelsőbb Bíróság figyelmen kívül hagyja ezeket a kérdéseket. Ha bűnösnek találják őket, akkor meg fogjuk büntetni – mondta.
Mi az az erény és gonoszság minisztériuma?
A Washington Post a múlt héten arról számolt be, hogy a kizárólag férfiakból álló kormány egy papot, Mohamad Khalidot nevezte ki a visszaállított minisztérium élére.
Történelmileg a minisztérium a járőrszállító furgonjairól ismert, amelyek szigorúan értelmezték a Sharia törvény miközben Afganisztán utcáin barangolt. Betiltotta a zenét, nyilvános kivégzéseket hajtott végre, nőket ostoroztak és nyilvánosan megaláztak, és ragaszkodott a szigorú öltözködési szabályokhoz.
Yousuf azonban kitartott amellett, hogy ezúttal nem ugyanaz, és a kormány irányadó tényezőként kíván szerepelni. Csak akkor alkalmaz erőszakot, ha az emberek ismétlődő jogsértéseket követnek el, mondta Yousuf.
Egy vezető brit újság 1998-as sajtójelentése szerint a minisztérium elrendelte a kabuli lakosságot, hogy sötétítsék el házaik földszinti ablakait, hogy az arra járó férfiak ne lássák a nőket. A minisztérium a televíziókészülékek házról házra történő átkutatásával is fenyegetőzött, miután törvényen kívül helyezte azokat.
| Kik a Haqqani-hálózat, a tálib kormány legerősebb csoportja?
Más jelentések borzalmas büntetéseket vázolnak fel a különböző bűncselekményekben bűnösnek talált nőkre. A minisztérium gondoskodott arról, hogy a lányok ne járjanak be az oktatási intézményekbe, míg a házasságtöréssel vádolt nőket halálra kövezték. Más esetekben, ha kilátszott a bokája, vagy ha nem kísérte őket férfi gyám, botokkal verték meg.
A férfiak nem viselhettek vékony szakállt, és a repülő sárkányokat vagy a kártyázást is betiltották. A homoszexualitást halállal büntették.
A minisztérium szigorú imaidőszakot vezetett be, amely alatt minden üzletet be kellett zárni.

Az Egyesült Államok afganisztáni invázióját követően Hamid Karzai elnök feloszlatta a bűnügyi és erényes minisztériumot. A Hajj és Vallásügyi Minisztérium alatt azonban továbbra is létezett egy kevésbé erős osztály, végrehajtási mechanizmus nélkül. Ezután a miniszterhelyettes, Qazi Sulaiman Hamad meghatározta az osztályok feladatait: figyelmen kívül hagyta a korrupcióellenesség és a megfelelő higiénia kérdéseit, támogatta az iszlám tantételeit, és visszatartotta a nők elleni erőszakot.
| Mit mondtak eddig a tálibok a nők oktatásáról?
Van más országoknak „erkölcsrendőrsége”?
A tálibok vezette Afganisztán nem az egyetlen iszlám ország, amely erkölcsrendészeti minisztériumot hoz létre. Szaúd-Arábiában működik az erények előmozdításával és a bűnmegelőzéssel foglalkozó bizottság (CPVPV), amely hasonló rendészeti módszert követ a járőrszállító furgonokkal, és hangsúlyt fektet a nők szigorú öltözködési szabályaira.
Szaúd-Arábia kormánya csak 2016-ban korlátozta a CPVPV hatalmát, miután sok kritikát kapott a szigorú erkölcsi kódex miatt. A Reuters hírügynökség szerint a továbbiakban nem volt szabad gyanúsítottakat üldözni, kihallgatni, azonosítást kérni vagy letartóztatni. Ehelyett kötelesek jelenteni az incidenseket az érintett hatóságoknak, akik ezután végrehajtják a törvényt.
Valójában a vallási rendőrségnek hasonló szabályai voltak, mint a tálibáké. Korlátozásokat vezettek be a filmekre és a zenére, betiltották az alkoholfogyasztást és a férfiak és nők keveredését, és az üzletek bezárására kényszerítették az imaidőszak alatt.
Egy vezető arab napilap szerint a CPVPV arról volt ismert, hogy portyázott szépségszalonokban, könyveket égetett, és olyan büntetéseket szabott ki, mint a fejborotválás és a korbácsolás. 2016 azonban bevezette a nagyon szükséges változást, teret engedve a nők jogainak.

Irán is erkölcsi rendfenntartást ír elő a Gasht-e Ershad vagy az irányító járőr révén. A járőr a nők zaklatásáról és a szigorú öltözködési szabályok betartásáról híres. Letartóztathatja az utcán járőröző nőket, ha kiderül, hogy helytelenül viselik a hidzsábot, fejkendő nélkül, vagy nem rokon férfiakkal beszélnek. Egyszer pénzbüntetést kaptak festett körmökért, Mahmúd Ahmadinezsád volt elnök idején. A férfiaknak tilos a nem megfelelő fodrászat, a „nyugati hajvágást” végző borbélyokat pedig bezárják.
Szerint a Izrael idői , a megsértők pénzbírsággal és akár két hónap börtönbüntetéssel is sújthatók.
Hassan Rouhani volt elnök mérsékelt állásponton volt az iszlám törvényekkel kapcsolatban, és mindig ragaszkodott ahhoz, hogy megfékezze az irányító járőr hatáskörét. A kijelentést azonban folyamatosan ellenzik a konzervatívok az országban.
2016-ban Rouhani 7000 titkos erkölcsrendőrt bírált Teheránban, akiknek nem volt felhatalmazásuk arra, hogy letartóztassanak senkit, de jelentéseket küldhettek a hidzsáb megsértéséről a rendőrségnek. 2018-ban elítélte az erőszakot az irányító járőr, miután a közösségi médiában elterjedtek azok a videók, amelyeken az őrök nőket vernek meg helytelen hidzsáb miatt. Az irányító járőr azonban továbbra is kívül esik az elnök irányításán, és Ali Khamenei ajatollah legfelsőbb vezetője felügyeli. Alapján Reuters , a kormány beleszólhat politikájukba a Belügyminisztériumon keresztül.
Az útbaigazító járőr azonban az elmúlt években nyilvános ellenállásba ütközött, mivel Iránban a nők tiltakoztak a szigorú szerénységi kódex ellen.
Irán 2019-ben visszaszorításként szöveges üzenetküldő szolgáltatást indított Teheránban, lehetővé téve a környékbeli önjelölt gyámok számára, hogy jelentsék a rendőrségen a nyilvános magatartás megsértését. A Telegraph jelentése szerint Gilan tartományban 2000 új erkölcsrendészeti egységgel is bővült, hogy szembeszálljanak a hidzsáb uralmával. Az autópályákra kamerákat szereltek fel, hogy felügyeljék a hidzsábjukat eltávolító női sofőröket.
Hírlevél| Kattintson ide, hogy a nap legjobb magyarázóit megtalálja a postaládájában
Oszd Meg A Barátaiddal: