Magyarázat: Mik azok a páncéltörő irányított rakéták, és miért fontosak?

A bennszülött fejlesztésű, kis súlyú, tüzelő és felejtős Man Portable Anti Tank Guided Missile (MPATGM) sikeres volt tavaly szeptemberben.

A páncéltörő irányított rakéta (ATGM) bennszülött fejlesztésű, lézeres vezérlésű változatát a Védelmi Kutatási és Fejlesztési Szervezet a közelmúltban két alkalommal is sikeresen tesztelte.

A páncéltörő irányított rakéta (ATGM) hazai fejlesztésű, lézeres vezérlésű változata sikeresen kirúgták a tesztet a Védelmi Kutatási és Fejlesztési Szervezet (DRDO) által a közelmúltban két alkalommal, és a következő napokban további validációs teszteken megy keresztül, mielőtt készen állna a felhasználói kísérletekre. Megvizsgáljuk a fegyverrendszer fontosságát a páncélozott járművek elleni küzdelem során.

Mikor kezdték el használni az ATGM-eket?

A harckocsik páncélzatát átütő lőszerek és az ilyen lőszernek ellenálló anyagok fejlesztése az első világháború óta folyamatos versenyfutás volt. De a hadseregek világszerte csak a következő világháborúban kezdték el használni az ATGM-eket, rakétarendszerek, amelyek páncélozott járműveket, például tankokat képesek lecsapni és semlegesíteni.

Míg az Indiai Hadsereg főként különféle importált páncéltörő irányított rakétákat használ, a DRDO az integrált irányított rakétafejlesztési program részeként különböző platformokról indítható ATGM-eken dolgozik.

A bennszülött fejlesztésű, kis súlyú, tüzelő és felejtős Man Portable Anti Tank Guided Missile (MPATGM) sikeres volt tavaly szeptemberben. 2018 februárjában az ATGM Nag-ot sikeresen tesztelték sivatagi körülmények között. Mindezek a rendszerek, amelyeket főként a hadsereg gyalogsági egységei használnak, a fejlesztés különböző szakaszaiban vannak. Időközben a kormány 2019 decemberében közölte, hogy páncéltörő tüskés rakétákat vásárolt Izraelből a szövetséges rendszerekkel együtt, hogy megfeleljenek az indiai hadsereg műveleti követelményeinek.

Express Explainedmost be van kapcsolvaTávirat. Kattintson itt, hogy csatlakozzon a csatornánkhoz (@ieexplained) és naprakész a legfrissebb

Miben különböznek a lézervezérelt ATGM-ek?

A közelmúltban, szeptember 22-én, majd október 1-jén sikeresen tesztelt lézervezérelt ATGM főként egy szempontból különbözik az eddig kifejlesztett többi ATGMS-től. Ezt az ATGM-et – amely még nem kapott működési nevet – harckocsikból való kilövésre tervezték. A hatótávolsága 1,5-5 kilométerre korlátozódik, lézeres kijelölés segítségével reteszeli és követi a célpontokat, hogy biztosítsa a célpont ütésének pontosságát. A rakéta „tandem” nagy robbanásveszélyes páncéltörő (HEAT) robbanófejet használ. A tandem kifejezés azokra a rakétákra utal, amelyek egynél több detonációt alkalmaznak annak érdekében, hogy hatékonyan áthatoljanak a védőpáncélokon. Ez a rakéta képes átütni a páncélozott járműveket, amelyek speciálisan tervezett páncéllemezeket használnak az ilyen lövedékek becsapódásának ellensúlyozására.

Ezt a lézervezérelt ATGM-et a DRDO fegyverkezési és harcmérnöki klaszterének két Pune-i létesítménye – az Armament Research and Development Establishment (ARDE) és a High Energy Materials Research Laboratory (HEMRL) – fejlesztette ki az Instruments Research & Development Establishmenttel (IRDE) együttműködve. ), Dehradun.

Jelenleg tesztelik, hogy integrálható legyen India fő harckocsijával (MBT), az Arjunnal. A DRDO tudósai azt mondták, hogy a következő napokban további teszteket terveznek különböző hatótávolságú célpontok eltalálására és más repülési paraméterek tesztelésére. Ezen validációs tesztsorozatok után a rendszer készen áll a honvédség általi felhasználói próbára, amikor többek között különböző időjárási körülményekre is tesztelik majd.

Ezeket a teszteket az MBT Arjun végezte az indiai hadsereg páncéloshadtest-központjának és iskolájának (ACC&S) terepi lőterén, Ahmednagar külvárosában, Maharashtrában. A szeptember 22-i teszt során a rakétát egy 3 kilométeres hatótávolságú célpontra tesztelték. Október 1-jén sikeresen próbalövést végeztek egy kicsit nagyobb hatótávra.

Fontosság a páncélos hadviselésben

A páncélozott és gépesített járművek szerepe még a modern kori hadviselésben is meghatározó maradt, mivel képesek túllépni a hagyományos védelmen. A tankcsatákat általában közel öt kilométeres távolságban vívják. A cél az, hogy eltalálják az ellenséges tankot, mielőtt tiszta lövést lőhetnének. Olyan rakétarendszerek fejlesztése, amelyek képesek legyőzni a modern páncélzattal épített tankokat, elrettentik az ellenséges harckocsikat az előrenyomulástól.

A DRDO tudósai szerint a páncélos hadviselés kulcsfontosságú jellemzője a harckocsiból származó rakéta működőképessége. A rakéta akkor is képes a célba ütközni, ha az nincs látótávolságban, így tovább erősíti a képességét.

Oszd Meg A Barátaiddal: