Magyarázat: Kik azok a mysore-i nők Thomas Hickey 19. századi festményén?
Három mysore-i nőről készült 19. századi portré, amely „az indiai orvostudomány történetének egyik legfontosabb tudományos képeként” terjedt el. Kik ők, és mit ábrázolt a portré?
Nők a Wadiyar-dinasztiából (Forrás: Sotheby's) Annak ellenére, hogy India igyekszik kielégíteni a Covid-19 vakcina iránti keresletét, és a szúrások hiánya miatt küzd, három mysore-i nő 19. századi portréja terjedt el, mint az egyik legfontosabb tudományos kép az indiai orvostudomány történetében.
A Wadiyar-dinasztia női főszereplőivel a vásznat a himlőoltási programban való részvétel elősegítésére bízták meg.
Hírlevél| Kattintson ide, hogy a nap legjobb magyarázóit megtalálja a postaládájában
Ki az a három nő?
Az ír születésű művész, Thomas Hickey 1805-ben festett olajat eredetileg táncoló lányok vagy kurtizánok portréinak tartották. Az 1990-es években Dr. Nigel Chancellor, a Cambridge-i Egyetem történésze rámutatott, hogy a festmény történelmi jelentőségű volt, és az egyik első oltóakciót ábrázolt Indiában, ahol a Wadiyar-dinasztiából származó drágaköves nők pózoltak Hickey-nek.
A jobb oldali legfiatalabb nőt Devajammaniként, III. Krishnaraja Wadiyar király fiatalabb királynőjeként azonosították. Keze a bal karján van, ami arra utal, hogy beoltották a himlő ellen, amely az évek során számos halálesethez vezetett Indiában. Eközben a bal oldalon az idősebb királynő látható, akinek a szája körül pigmentfoltok vannak, ami valószínűleg a himlő túlélésének jele lehet, valószínűleg varioláció következtében, ami gyakran enyhe fertőzéshez vezet, amely tartós immunitást eredményezett.
Egy katalógusjegyzet szerint, amely a vászon 2007-es Sotheby's-eladását kísérte, a középső nő a király egyik nővére.
Hogyan és mikor jutott el a himlőoltás Indiába?
A himlő elleni vakcina, amelyet Edward Jenner fedezett fel 1796-ban, volt az első sikeres vakcina, amelyet kifejlesztettek. 1802. június 14-én Anna Dusthall, egy angol-indiai kisgyermek volt az első személy Indiában, akit sikeresen beoltottak a tehénhimlő víruson alapuló vírus ellen, amely a himlő enyhe rokona az immunitás kiváltására. Az oltóanyag-hólyag, amely a vevő karjára került, nyirokfolyadék vagy genny forrása volt, amely vakcinaként működött, és karok közötti immunizálási lánchoz vezetett. A vakcina ezt követően India különböző részeire utazott, így Hyderabadba, Cochinba, Madrasba és Mysore-ba.
|A himlő és a gyermekbénulás indiai felszámolása során tanulságok a Covid-19 elleni oltás elleni küzdelemről (és hogyan ne)Hogyan oltották be a britek Indiát, és milyen szerepet játszott a vászon
Míg a hírek szerint a nyirokat időnként megszárították és üveglapok közé zárták, hogy szállítsák, gyakran nem élte túl a hosszú utakat, ami miatt a briteknek elsősorban emberi láncra kellett támaszkodniuk. A hazai lakosság is ellenzi a tehénhimlő vírus bevezetését, és azért is, mert egyesek úgy vélték, hogy a himlő istennőjét feldühítené az oltás.
Tipu Sultan legyőzésével Mysore-ban és a Wadiyarok visszaállításával a Kelet-indiai Társaság megpróbálta megerősíteni pozícióját Dél-Indiában, és megvédeni a kitelepült lakosságot a járványtól, ami elengedhetetlenné tette a védőoltást. Lakshmi Ammanni királynő, aki himlő miatt veszítette el férjét, támogatta ügyüket, és be akarta oltani lakosságát a halálos vírus ellen. A festménynek az oltási akcióban való részvételre kellett volna ösztönöznie.
Oszd Meg A Barátaiddal:
