Magyarázat: Ausztráliában a Facebookkal szemben a médiát mindenhol érintő problémák

Az ausztrál miniszterelnök, Morrison felhívta Narendra Modit, és fokozta erőfeszítéseit annak a médiakódnak a támogatására, amely arra törekszik, hogy a Big Tech fizessen a tartalomért. Mi a tét; mi vár ránk?

Januárban a Google azzal fenyegetőzött, hogy eltávolítja keresőjét Ausztráliából, a Facebook pedig arra figyelmeztetett, hogy blokkolhatja az ausztrál felhasználókat hírlinkek közzétételében vagy megosztásában.

Scott Morrison Ausztrália miniszterelnöke egy pénteki Twitter-üzenetben közölte beszélt Narendra Modi miniszterelnökkel az előző napon egy sor kérdésről, és megvitattuk a médiaplatformról szóló törvényjavaslatunk előrehaladását is.

Morrison globális diplomáciai offenzívát indított, hogy felgyorsítsa Ausztrália azon törvényjavaslatának támogatását, amely arra kényszeríti az internetes óriáscégeket, a Facebookot és a Google-t, hogy fizessenek a médiacégeknek a platformjaikon közzétett hírtartalomért. Megtudta, hogy Kanada miniszterelnökéhez, Justin Trudeau-hoz is eljutott.

Kezdeményezés és visszaszorítás

A javasolt törvény, a News Media and Digital Platforms Mandatory Bargaining Code 2020 törvényjavaslat olyan alkukódot ír elő, amelynek célja, hogy rákényszerítse a Google-t és a Facebookot, hogy kompenzálják a médiavállalatokat tartalmaik használatáért. A jogszabály precedenst teremt a közösségi média szabályozásában a különböző földrajzi területeken, és világszerte figyelemmel kísérik.

Az ausztrál ellenzéki Munkáspárt szerdán támogatta a törvényjavaslatot a képviselőházban, megnyitva ezzel az utat a szenátus tisztázásához, és valószínűleg hamarosan törvényké válhat.

Eközben még akkor is, amikor a Google költözött aláír egy megállapodást Rupert Murdoch News Corp.-val , a Facebook – amelynek 17 millió felhasználója van Ausztráliában – ezzel vágott vissza hírzárlat , csütörtöktől minden hírlinket blokkol a platformján. A folyamat során néhány sürgősségi szolgálatot is elhallgattak, és állítólag eltávolították az ausztrál Meteorológiai Irodától, az állami egészségügyi osztályoktól, a tűzoltó- és mentőszolgálatoktól, a jótékonysági szervezetektől, valamint a sürgősségi és krízisszolgálatoktól a bejegyzéseket.

Lehet, hogy megváltoztatják a világot, de ez nem jelenti azt, hogy nekik kellene irányítaniuk – mondta Morrison a nagy technológiai cégekről egy csütörtöki Facebook-bejegyzésben. Nem fog megijedni a BigTech e megfélemlítésétől, amely nyomást akar gyakorolni a parlamentre, miközben az a fontos hírmédia alkukódexünkről szavaz… Rendszeres kapcsolatban vagyok más nemzetek vezetőivel… Nem fogunk megijedni, mint ahogyan nem mi voltunk, amikor az Amazon azzal fenyegetőzött, hogy elhagyja az országot, és amikor Ausztrália más nemzeteket vonzott össze, hogy leküzdjék a terrorista tartalmak közösségi média platformokon való közzétételét.

Jó volt beszélgetni a jó barátommal, PM-mel arenarendramodi újra. Átfogó stratégiai partnerekként együtt tudunk dolgozni a közös kihívásokon, beleértve a #COVID-19 , a körkörös gazdaság, az óceánok és a nyitott, biztonságos és virágzó indo-csendes-óceáni térség. Megvitattuk a médiaplatformról szóló törvényjavaslatunk előrehaladását is. https://t.co/fjAeLecCYA

– Scott Morrison (@ScottMorrisonMP) 2021. február 19

A Sydney Morning Herald arról számolt be, hogy a Modival folytatott csütörtöki beszélgetésében Morrison aggodalmát fejezte ki a Facebookkal és annak erejével kapcsolatban, amikor a cég az indiai kormánytól kér segítséget egy hatalmas piacon.

Ausztrália törvényei

Az Ausztrál Verseny- és Fogyasztóvédelmi Bizottság (ACCC) még 2017-ben egy önkéntes kódex elfogadását javasolta azzal a céllal, hogy kezelje a nagy digitális platformok és a médiavállalkozások közötti tárgyalási torzulást. Ezen ajánlások alapján az ausztrál kormány 2019-ben felkérte a különböző érdekelt feleket és az ACCC-t, hogy dolgozzák ki ezt az önkéntes kódexet.

Az ACCC azonban 2020 áprilisában rámutatott, hogy a vállalkozások valószínűleg nem fognak önként megegyezni. A kormány ezután arra kérte, hogy dolgozzon ki egy kötelező törvénykönyvet. A törvényjavaslat júliusban jelent meg, majd a kormány néhány jelentős módosítást követően benyújtotta a törvényjavaslatot.

Ellenállásba ütközött az a rendelkezés, amely arra kötelezi a Google-t és a Facebookot, hogy fizetési tárgyalásokat kezdjenek médiacégekkel – ha nem születik megállapodás – egy választottbírónak kell döntenie, vagy súlyos pénzbírságra kell számítani. A döntőbírót főként a kisebb kiadók számára tartják fontosnak, akik tárgyalási torzulásokkal szembesülhetnek a platformokkal.

Továbbá, míg az eredeti kódex azt tervezte, hogy korlátozza a technológiai platformokat abban, hogy olyan algoritmus-módosításokat vezessenek be, amelyek befolyásolják az adott kiadó híreinek fogyasztását, és ezekről a változásokról értesítsék a kiadókat, a törvényjavaslat csökkentette azokat a változtatásokat, amelyekről értesíteni kell a hírszolgáltatókat. Ez lehetőséget teremt a kis és nagy hírszervezetek közötti egyenlő versenyfeltételek megzavarására.

Januárban a Google azzal fenyegetőzött, hogy eltávolítja keresőjét Ausztráliából, a Facebook pedig arra figyelmeztetett, hogy blokkolhatja az ausztrál felhasználókat hírlinkek közzétételében vagy megosztásában. A Google most visszalépett – de mindkét cég alapvető érve az, hogy a médiaipar már korábban is profitált a digitális platformok által hozzájuk irányított forgalomból, és a javasolt szabályok kezelhetetlen mértékű pénzügyi és működési kockázatnak tennék ki az internetes cégeket.

Big Tech stratégia máshol

A médiák arról számoltak be, hogy a Facebook azt tervezi, hogy elindítja hírlap funkcióját (2019 óta elérhető az Egyesült Államokban) az Egyesült Királyságban, valószínűleg a The Guardian, a The Economist és a The Independent kínálatában. És hogy a Google bevezeti hírszolgáltatási platformját, a Google News Showcase-t.

Mindkét platform célja a fizetési szerződések formálissá tétele a hírügynökségekkel. A Google múlt havi nyilatkozatában azt mondta, hogy a News Showcase – amely történetpaneleket tartalmaz, amelyek lehetővé teszik a részt vevő kiadók számára, hogy csomagolják a Google hírtermékeiben megjelenő történeteket – több mint 450 publikációval rendelkezik tucatnyi országban, köztük a Le Monde-ban, a Le Figaro-ban, és a franciaországi Libération; El Cronista és La Gaceta Argentínában; TAG24 és Sachsische Zeitung Németországban; és Brazíliában a Jornal do Commercio.

A Google bejelentette, hogy fizetni fog a franciaországi hírkiadványoknak tartalmuk online felhasználásáért. Az EU szerzői jogi szabályainak átvételére azonban az első válasza Franciaországnak az volt, hogy leállítja a hírrészletek megjelenítését – egészen a francia versenyfelügyeleti hatóság beavatkozásáig, tavaly októberben. A Google Spanyolországban is visszavonta a Google News szolgáltatását, amely kötelezővé tette a kiadók fizetését. Ausztráliában úgy tűnik, hogy a Google inkább megbékélt álláspontot választott, még akkor is, ha a Facebook úgy döntött, hogy támadólag lép fel.

Az alapkérdés

A hírfolyamért való fizetés önmagában kevésbé tűnik problémásnak a technológiai óriások számára, tekintettel arra, hogy a Google néhány órával azelőtt beleegyezett, hogy kifizeti a hírközléseket Franciaországban, mielőtt azzal fenyegetőzött volna, hogy megszünteti keresési funkcióit Ausztráliában. Az Ausztráliában zajló küzdelem valójában azon múlik, hogy ezek a vállalatok mekkora ellenőrzést tudnának megtartani kifizetési folyamataik felett – olyan működési szempontok, mint például a hírfolyam-források kifizetési mennyiségének meghatározása, valamint az algoritmusaik változásainak feltárása.

Az európai hatóságok kifejezetten összekapcsolták a kifizetéseket a szerzői jogokkal, anélkül, hogy kényszerítő eszközt tettek volna a megállapodásokba. Ausztrália kódja ezzel szemben szinte teljes egészében a hírügynökségek alkupozíciójára összpontosít a technológiai nagyvállalatokkal szemben, és van néhány kényszerítő funkciója is. Ez inkább versenykérdés Ausztráliában, a hagyományos hírügynökségek és a technológiai platformok közötti hatalmi egyenletek, és az utóbbiak erőfölénnyel való visszaélése a mérlegen lóg.

A vita Indiában

Az indiai döntéshozók eddig az olyan közvetítők dominanciájára összpontosítottak, mint a Google és a Facebook, amelyek úgy vannak elhelyezve, hogy a szolgáltatók csak ezeken a platformokon keresztül érhetik el az ügyfeleket. A közvetítő platformoknak a sajtóorgánumok egészségére gyakorolt ​​hatásáról szóló, érdemi vita még nem kezdődött el.

A FICCI-EY 2020-ra vonatkozó jelentése szerint az országban 300 millió felhasználó van az online híroldalaknak, portáloknak és aggregátoroknak – ez 2019 végén Indiában az internethasználók körülbelül 46%-át és az okostelefon-használók 77%-át teszi ki. 282 millió egyedi látogató, India Kína után a második legnagyobb online hírfogyasztó nemzet. Indiában a digitális hirdetési kiadások 2019-ben 24%-kal, 27 900 millió rúpiára nőttek az előző év azonos időszakához képest, az EY becslései szerint, és a várakozások szerint 2022-re 51 340 milliárdra nőnek.

A Dailyhunt és az InShorts a másik jelentős hírgyűjtő Indiában. A Harvard Egyetem Nieman Labjának 2020. januári jelentése szerint a kiadók kezdetben havi 5-6 millió rúpiát fizettek a Dailyhunt-on tárolt tartalomért – de a feltételek megváltoztatása után elkezdtek kilépni a platformról. Még akkor is, ha az indiai beszélgetés el nem éri azt a pontot, ahol a hírgyűjtők kötelesek fizetni a kiadóknak, az olyan startupok, mint a Dailyhunt és az InShorts, még nem találnak fenntartható bevételi modellt.

Oszd Meg A Barátaiddal: