Amerikai Kongresszusi meghallgatások: Ki kit hall és miért

A kongresszusi meghallgatás egy jól kidolgozott és strukturált módszer, amellyel a két ház – a szenátus és a képviselőház – tagjai információkat gyűjtenek és elemeznek különféle, a politikát és az országot érdeklő kérdésekről.

A Facebook vezérigazgatója, Mark Zuckerberg kongresszusi bizottságok előtt tanúskodott a cége felhasználói adatok felhasználásával és védelmével kapcsolatban. (Forrás: AP Photo)

Mi az a kongresszusi meghallgatás? Hogyan működnek?

Mark Zuckerberg, a Facebook vezérigazgatójának kongresszusi vallomása – kedden a szenátus igazságügyi és kereskedelmi bizottsága előtt, másnap pedig a képviselőház energiaügyi és kereskedelmi bizottsága előtt – azon vádak nyomán érkezett, amelyek szerint a Cambridge Analytica, a Donald Trump elnök kampányához köthető cég hozzáfért több millió felhasználó adatai a közösségi oldalról, amelyet a 2016-os amerikai elnökválasztás befolyásolására használtak.

Mi az az amerikai kongresszusi meghallgatás?

A kongresszusi meghallgatás egy jól kidolgozott és strukturált módszer, amellyel a két ház – a szenátus és a képviselőház – tagjai információkat gyűjtenek és elemeznek különféle, a politikát és az országot érdeklő kérdésekről. Vannak jogalkotási meghallgatások, amelyek politikai intézkedésekkel kapcsolatosak; és felügyeleti meghallgatások, amelyek figyelemmel kísérik a kormányzati programokat. Emellett a Kongresszus vizsgálati meghallgatásokat tart a köztisztviselők és magánszemélyek által elkövetett feltételezett jogsértések ügyében. A Watergate, az Irán-kontra megállapodás és az Egyesült Államok bengázi diplomáciai képviselete elleni támadás a nagy horderejű kongresszusi meghallgatások közé tartozik. Nemrég a szenátus hírszerzési bizottsága meghallgatásokat tartott a 2016-os elnökválasztásba való állítólagos orosz beavatkozásról.

Ki vezeti ezeket a meghallgatásokat?

A meghallgatásokat bizottságok bonyolítják le. A bizottság általában egy kamarai tagokból álló testület, amelynek feladata a jogszabályok kidolgozása, a meghallgatások megtartása és a felügyelet. A bizottság típusától függően vagy a kamara választja meg őket, vagy a házelnök nevezi ki őket. A jogalkotási munka nagy részét a bizottságok végzik. A rendszer hasonló az indiai parlamenti bizottságokhoz, de sokkal erősebb. Minden bizottságnak saját hatásköre van. A képviselőházban 20, a szenátusban pedig 16 aktív állandó bizottság működik. Hat vegyes bizottság is működik. Ezen túlmenően a Háznak van egy titkos titkosszolgálati állandó bizottsága, míg a szenátusnak négy különleges bizottsága van, köztük egy a hírszerzéssel foglalkozó bizottsággal. A bizottságok alkalmanként közös meghallgatásokat tartanak, mint Zuckerberg tanúvallomása esetében.

Mi az összetételük?

Minden bizottságnak van egy teljhatalmú elnöke, akit a kamara többségi pártjából választanak ki, és rangsoroló tagjai. A kisebbségi párt árnyékszéket jelöl ki. Az elnök dönti el, hogy a bizottság mely javaslatokat mérlegeli először, és melyeket lehet visszaszorítani – ez általában politikai döntés. Egy bizottság jellemzően egy tucat és 40 közötti tagból állhat.

Hogyan döntik el a bizottságok, hogy mely témákat kell meghallgatni?

Egy bizottság számos meghallgatásra irányuló javaslatot kap több oldalról, így a két kamara tagjaitól is, de eldönti, hogy mit tesz, felmérve annak fontosságát a nemzet, az egyes politikai és egyéb lobbik, valamint az ország politikai vezetése számára. Azt is eldönti, hogy a kérdés illeszkedik-e saját céljaihoz és a továbbítani kívánt politikai üzenethez.

Nyilvánosak ezek a meghallgatások?

Igen, szinte mindig. A nyílt meghallgatások, amelyekről a média széles körben tudósít, a közvélemény támogatásának egy-egy ügy mellett vagy ellen való felkeltésének módja. A bizottságok azonban jogosultak a meghallgatást nemzetbiztonsági okokból lezárni, vagy az egyén magánéletének és jó hírnevének védelme, a bűnüldözési műveletek biztosítása érdekében, vagy ha a tanúnak törvény által védett információt kell felfednie.

A tanúkat élveznek bizonyos jogok?

Igen, az Alkotmány biztosítja számukra a védelmet – a tanúk megtagadhatják a bizottság idézését a szólásszabadsághoz, a gyülekezéshez vagy a petícióhoz való jogukra hivatkozva. Az önvád elleni védelmet élvezik. Számos bizottság biztosítja a tanúknak azt a jogot, hogy védőjük jelen legyen a tanúvallomás során.

Mi történik a meghallgatás után?

A jelentéseket közzéteszik, és nyilvánossá válnak. Tavaly azonban a Trump-adminisztráció lépéseket tett annak biztosítására, hogy a Szenátus Hírszerzési Bizottságának titkos 2014-es jelentése a CIA kínzási technikáiról kívül maradjon az információszabadságról szóló törvény hatályán.

Az indiai parlamenti bizottságok is hasonlóan működnek?

Az indiai rendszer a brit parlamenti bizottsági rendszer mintájára jött létre. Indiában kétféle bizottság létezik: az állandó bizottságok – beleértve a pénzügyi bizottságokat, a részlegbizottságokat és más bizottságokat, például az üzleti tanácsadó bizottságokat –, valamint az ad hoc bizottságokat, amelyeket meghatározott célra neveznek ki. Az ad hoc bizottságok egyik típusa a parlamenti vegyes bizottság. A JPC-k közül a legkiemelkedőbbek nyomozó jellegűek – a Boforsról, a Harshad Mehta tőzsdei átverésről és a 2G spektrum ügyéről szóló JPC. A vegyes bizottságok szakértőket, kormányzati tisztviselőket és másokat hívtak be és hallgattak ki. A JPC idézésének megtagadása megvetésnek minősül. Az amerikai és a brit rendszertől eltérően azonban Indiában nincs nyilvános meghallgatási rendszer, és minden eljárás le van zárva a média elől.

Ügynökségekből összeállított

Oszd Meg A Barátaiddal: