Magyarázat: Mi a vándorló fajokról szóló egyezmény, és mit számít Indiának?
A CMS az ENSZ környezetvédelmi szerződése, amely globális platformot biztosít a vándorló állatok és élőhelyeik megőrzéséhez és fenntartható használatához.
A konferencia február 22-én zárul. (Forrás: http://www.cms.int ) India ad otthont a vándorló fajokról szóló egyezmény részes feleinek 13. konferenciájának (CMS COP13) hétfőn Gandhinagarban, amely az ENSZ vadvilági konferenciája. A konferencia témája: A vándorló fajok összekötik a bolygót, és együtt köszöntjük őket haza.
A konferencia február 22-én zárul.
Mi az a vándorló fajokról szóló egyezmény (CMS)?
A CMS az ENSZ környezetvédelmi szerződése, amely globális platformot biztosít a vándorló állatok és élőhelyeik megőrzéséhez és fenntartható használatához. Ez az egyetlen olyan globális egyezmény, amely a vándorló fajok, élőhelyeik és vonulási útvonalaik védelmére szakosodott.
A paktumot 1979-ben írták alá Németországban, és Bonni Egyezményként ismert.
A CMS egyesíti azokat az államokat, amelyeken keresztül a vándorló állatok áthaladnak, vagyis az elterjedési államokat, és lefekteti a jogi alapot a nemzetközileg összehangolt védelmi intézkedésekhez a vándorlási területen – olvasható a CMS honlapján.
Az egyezmény I. függeléke felsorolja a „veszélyeztetett vándorló fajokat”.
A CMS részes felei ezen állatok szigorú védelmére, lakóhelyük megőrzésére vagy helyreállítására, a migrációs akadályok mérséklésére és az őket veszélyeztető egyéb tényezők ellenőrzésére törekednek – olvasható a CMS honlapján.
A II. függelék felsorolja a „Nemzetközi együttműködést igénylő vándorló fajokat”.
Az idei csúcstalálkozón az Urial, egy Közép-Ázsiából származó vadon élő juhot javasolják a II. függelékbe való felvételére.
A Góbi Medvét és a Perzsa Leopárdot külön-külön is fontolgatják a Közép-ázsiai Emlősök Kezdeményezése (CAMI) keretében, amely egy 14 országot érintő regionális kezdeményezés, amely jelenleg 15 fajra vonatkozik.
Az Express Explained már a Telegramon elérhető. Kattintson itt, hogy csatlakozzon a csatornánkhoz (@ieexplained) és naprakész a legfrissebb
India és a CMS
India 1983 óta tagja a CMS-nek. A Környezetvédelmi, Erdészeti és Éghajlat-változási Minisztérium szerint India számos vándorló állat és madár átmeneti otthona. Ezek közül a legfontosabbak az amuri sólymok, a bárányfejű libák, a fekete nyakú daruk, a tengeri teknősök, a dugongok, a púpos bálnák stb. CAF), amely a Jeges-tenger és az Indiai-óceán közötti területeket fedi le, és 182 vándorló vízimadárfaj legalább 279 populációját fedi le, köztük 29 globálisan veszélyeztetett fajt. India elindította a Nemzeti Cselekvési Tervet a Közép-ázsiai Repülőút keretében vándorló fajok védelmére.
A minisztérium 2019. februári sajtóközleménye szerint India jogilag nem kötelező erejű egyetértési megállapodásokat kötött a CMS-szel a szibériai daruk (1998), a tengeri teknősök (2007), a dugongok (2008) és a raptorok (2016) védelméről és kezeléséről.
A CMS COP13-on várható eredmények között szerepelnek tárgyalásos döntések, politikai kötelezettségvállalások és új kezdeményezések, beleértve a 10 új faj hozzáadására vonatkozó javaslatokat a CMS szerinti védelem érdekében. Ide tartozik az ázsiai elefánt, a jaguár, a túzok és a sima pörölycápa. A felek megvitatják a 12 különböző faj, köztük a zsiráf, a Gangesz-folyó delfin, a közönséges gitárhal és az antipodeai albatrosz elleni célzott összehangolt akciók elfogadását is – áll a CMS sajtóközleményében.
Oszd Meg A Barátaiddal:
