Magyarázat: Hogyan csorbul a sajtószabadság Hongkongban
Annak ellenére, hogy a szólásszabadság jogát a helyi alkotmány rögzíti, Kína jelenleg a 180 ország és régió közül a 80. helyen áll a World Press Freedom Index-en, szemben a 18. helyről, amikor a Riporterek Határok Nélkül 2002-ben először publikálta az indexet.
Az emberek sorban állnak az Apple Daily utolsó számának megvásárlásáért csütörtökön Hongkongban egy újságos standon. (Fotó: AP) Hongkong harsány és politikailag sokszínű hírmédiája, bár mentes a szomszédos kínai szárazföldi újságírásra nehezedő korlátoktól, az évek során különféle fenyegetésekkel küzdött. Ám miután egy évvel ezelőtt hatályba lépett egy drákói nemzetbiztonsági törvény, ezek a kihívások drámaian megsokszorozódtak.
A médiára nehezedő növekvő nyomást szerdán hangsúlyozta, amikor az Apple Daily, a demokráciapárti bulvárlap, amely gyakran kritizálja a kínai és a hongkongi kormányt, azt mondta, nincs más választása, mint bezárni. Az újság, amely az egyik legolvasottabb volt Hongkongban, nemzetbiztonsági vizsgálat tárgyát képezi, amely alapítóját, Jimmy Lait is bebörtönözte.
Annak ellenére, hogy a szólásszabadság jogát a helyi alkotmány rögzíti, Kína jelenleg a 180 ország és régió közül a 80. helyen áll a World Press Freedom Index-en, szemben a 18. helyről, amikor a Riporterek Határok Nélkül 2002-ben először publikálta az indexet.
Kétségtelen, hogy ez a legrosszabb idő, mondta Chris Yeung, a Hongkongi Újságírók Szövetségének elnöke a The New York Timesnak a múlt hónapban.
Hírlevél| Kattintson ide, hogy a nap legjobb magyarázóit megkapja a postaládájában
Íme néhány módja a sajtószabadság romlásának Hongkongban:
Egy homályos új törvény
2020 júniusában a kínai kormány elsöprő nemzetbiztonsági törvényt hozott, amelynek célja az volt, hogy felszámolja uralmával szembeni ellenállást Hongkongban, az egykori brit gyarmatban, amelyet 1997-ben visszaadtak Pekingnek. Kong, amely az elmúlt évtizedek legnagyobb politikai kihívását jelentette Pekingnek, néhány tüntető pedig a terület függetlenségét szorgalmazta.
Egy rendőr a nemzetbiztonsági törvény végrehajtására figyelmeztető transzparenst tart a hongkongi West Kowloon bíróság előtt. (Fotó: New York Times) Míg a törvény a négy bűncselekményre, a terrorizmusra, a felforgatásra, az elszakadásra és a külföldi erőkkel való összejátszásra összpontosul, a megírás homályos módja kihat a hírmédiára, mondják jogi szakértők. A hongkongi rendőrfőnök, Chris Tang az év elején arra figyelmeztetett, hogy a rendőrség kivizsgálja a nemzetbiztonságot veszélyeztető hírügynökségeket, példaként említette az Apple Daily-t.
A tisztségviselők nem adtak sok világosságot arról, hogy ez mit jelent. Carrie Lam, Hongkong vezérigazgatója a héten kommentárjában azt javasolta, hogy maguknak az újságíróknak kell kitalálniuk, hogyan kerülhetik el a nemzetbiztonsági törvény megsértését. A törvény nem érintheti a normális újságírói munkát, mondta, bár nem fejtette ki, mit tart normálisnak.
Mivel senki sem tudja, hol vannak a határok, általános válasz az öncenzúra volt. Az újságírók elkerülnek bizonyos témákat az interjúkban, az aktivisták törölték közösségi média történeteiket, a könyvtárak pedig lehúzták a polcokról a demokráciapárti figurák könyveit felülvizsgálatra. Az aktivisták, akadémikusok és mások szintén kevésbé hajlandóak nyíltan beszélni, ez a vonakodás a múlt hónapban megerősödött, amikor egy bíró, aki megmagyarázta, miért tagadták meg a nemzetbiztonsági törvény alapján vádolt volt törvényhozótól az óvadékot, hivatkozott az interjúkban tett megjegyzéseire, valamint privát WhatsApp üzenetekben az újságíróknak.
Egy szabadon futó bulvárlap leállt
2020 augusztusában a rendőrök a nemzetbiztonsági törvény értelmében letartóztatták Lait, amint azt a The Timesnak írt véleménycikkében megjósolta. Órákkal később razziát tartottak az Apple Daily, a demokráciapárti újság irodáiban. Egyes riporterek élőben közvetítették a rajtaütésről készült videót, amint a tisztek az íróasztalukon keresztül lövöldöztek. A rendőrség letartóztatta Lai két fiát és cége, a Next Digital négy vezetőjét is.
Jimmy Lai, 73 éves, az Apple Daily alapítója. (Fotó: New York Times) Lait, akit 2019-ben már letartóztattak a jogosulatlan tiltakozásokban játszott szerepe miatt, a nemzetbiztonsági törvény értelmében külföldi erőkkel való összejátszással vádolták, többek között azzal, hogy szankciókat követelt Hongkong ellen. Összesen 20 hónapos börtönbüntetésben van már két tiltakozással összefüggő ügyben, de továbbra is további vádak alá helyezik, beleértve a csalást és a nemzetbiztonsági törvény szerint három vádpontot, amelyek akár életfogytiglani börtönbüntetést is kaphatnak. (Hongkong első nemzetbiztonsági tárgyalása szerdán kezdődött.)
Az augusztusi razzia most úgy tűnik, csak egy bemelegítés volt. A múlt héten több száz rendőr másodszor is razziát tartott az Apple Daily híradójában, letartóztatva öt felsővezetőt és szerkesztőt, lefoglalták az újságírók számítógépeit és lefagyasztották a cégszámlákat. A letartóztatottak közül kettőt a biztonsági törvény értelmében külföldi hatalmakkal való összeesküvés miatt vádolnak. A rendőrség nemzetbiztonsági osztályának egyik főfelügyelője arra is figyelmeztette a lakosságot, hogy ne osszák meg az Apple Daily cikkeit az interneten.
Az Apple Daily szerdán közölte, hogy 26 év után bezárja a bezárását, mivel nem tudta fizetni alkalmazottainak a befagyasztott számlák mellett. A nap azzal kezdődött, hogy letartóztatták a lap vezető véleményíróját, Yeung Ching-kee-t, aki Li Ping néven írt. A Kínai Kommunista Párt és hongkongi szövetségesei úgy döntöttek, hogy megfojtják az Apple Daily-t, hogy megöljék Hongkong sajtó- és szólásszabadságát – írta Lai tavalyi letartóztatása után.
Nyomás alatt álló közszolgálati műsorszolgáltató
A független tudósításairól ismert, kormány által finanszírozott RTHK-t egyre inkább visszaszorítják. Egy év eleji jelentésben a hongkongi kormány az átláthatóság és az objektivitás hiányával vádolta a műsorszolgáltatót, és azt mondta, hogy szigorúbban kell felügyelni. Más tisztviselők a teljes bezárását javasolták.
Choy Yuk-ling, jobbra középen, a Radio Television Hong Kong szabadúszó producere megérkezik a hongkongi bíróságra. Choyt pénzbírsággal sújtották, miután bűnösnek találták, mert hamis nyilatkozatokat tett nyilvános nyilvántartások megszerzése érdekében. (Fotó: New York Times) Az elmúlt hónapokban vezető tisztségviselők sora távozott az RTHK-tól, köztük a műsorszolgáltatás igazgatója, akit újságírási tapasztalattal nem rendelkező közalkalmazott váltott fel. Azóta a műsorszolgáltató törölte a műsorokat, elutasította a médiadíjakat, és törölte az archív tartalmakat YouTube- és Facebook-fiókjaiból. Lam saját műsort kapott, naponta négyszer, hogy elmagyarázza a választási törvények változásait, amelyek a kritikusok szerint a demokráciapárti jelölteket kizárják.
Áprilisban Choy Yuk-linget, az RTHK szabadúszó producerét pénzbírsággal sújtották, miután bűnösnek találták nyilvános feljegyzések megszerzése érdekében tett hamis nyilatkozatokban, az újságírókat védő bizottság abszurd aránytalannak nevezett ügyben. Choy, aki egy, a rendőrséget kritizáló jelentés kidolgozásán dolgozott, azt mondta, hogy esete megmutatta, hogy a tisztviselők hogyan próbálták korlátozni az egykor nyilvánosan elérhető információkhoz való hozzáférést. Fellebbez az ítélet ellen.
Bürokratikus akadályok
A nemzetbiztonsági törvényen túl kisebb politikai változások is történtek, amelyek a hongkongi újságírók szerint akadályozhatják munkájuk végzését. A változtatások egy része a rendőrséggel való interakciókat érinti, akik a 2019-es tüntetések során feszült összetűzéseket folytattak az újságírókkal. Tavaly a rendőrség azt mondta, hogy csak akkor ismeri el az újságírók jogosítványait, ha a kormánynál bejegyzett irodáknak vagy neves nemzetközi hírszervezeteknek dolgoznak. Tang azt is elmondta, hogy a helyszíni rendőri műveletekhez való hozzáférést a megbízható médiára kell korlátozni.
Külön-külön a kormány lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy elrejtsék a tulajdonosi adatok érzékenységét, ami a kritikusok szerint megnehezítheti a csalások felderítését.
A médiák a külföldi munkavállalók vízumkezelésének késéséről is beszámoltak, és néhány esetben megtagadták. A The Times a nemzetbiztonsági törvényre és a vízumzavarokra hivatkozott tavaly nyári döntésében, amely szerint néhány munkatársat áthelyeztek Hongkongból a dél-koreai Szöulba, bár más nemzetközi hírszervezetek azt mondták, nem tervezik a távozást.
További kihívások várhatók
Lam a múlt hónapban riadalmat keltett, amikor azt mondta, hogy a kormány vizsgálja az álhírek elleni jogszabályokat, a kérdés az, hogy az álhíreket hogyan és kinek kell meghatároznia. Az ázsiai országokban, például Kambodzsában, Malajziában és Szingapúrban hozott hasonló jogszabályokat kritizálták, mint a nézeteltérések elfojtásának eszközét.
Oszd Meg A Barátaiddal:
