Magyarázat: Az e-kereskedelmi cégekre vonatkozó szabálytervezet, és az, hogy ez milyen hatással lesz az online vásárlókra
A kormány az e-kereskedelem szabályainak módosítását javasolta a fogyasztóvédelmi törvény alapján. Mi változik az online vásárlók és a cégek számára? Miben hasonlít ez a közösségi média cégekre vonatkozó szabályokhoz?

A kormánynak van javasolt változtatásokat a fogyasztóvédelmi törvény szerinti e-kereskedelmi szabályokhoz, hogy szigorúbbá tegyék a cégek működésének kereteit. Noha számos új rendelkezés hasonló ahhoz, amit a Központ a közösségimédia-cégeknél keresett a Informatikai közvetítő szabályok Az év elején bejelentett, hogy az e-kereskedelmi szabályokban több javaslat is az online kereskedők felelősségének növelését célozza a platformjukon vásárolt árukért és szolgáltatásokért.
Hírlevél| Kattintson ide, hogy a nap legjobb magyarázóit megtalálja a postaládájában
Vannak olyan változások, amelyek hatással lehetnek a felhasználók vásárlási élményére?
Először is, a Fogyasztói Ügyek Minisztériuma által kiadott szabálytervezet meg kívánja tiltani az e-kereskedelmi szervezetek egyes gyorsértékesítéseit. Míg a szabálytervezet szerint a hagyományos e-kereskedelmi flash-értékesítés nem tiltott, a konkrét flash-értékesítések vagy az egymás utáni értékesítések, amelyek korlátozzák az ügyfelek választását, növelik az árakat és megakadályozzák az egyenlő versenyfeltételeket, nem megengedettek.
A szabályok bevezették a tartalékfelelősség fogalmát is, amely szerint az e-kereskedelmi cégeket felelősség terheli, ha az eladó a platformjukon gondatlan magatartás miatt nem szállít árut vagy szolgáltatást, ami az ügyfélnek kárt okoz. Az e-kereskedelmi platformok számos esetben, amikor problémák merülnek fel a piacterükről vásárolt árukkal, a fogyasztókat az adott eladóhoz irányítják, hogy megoldják a panaszokat. A tartalék felelősséggel a fogyasztók hozzáférhetnek a platformhoz.
A szabályok azt is javasolják, hogy korlátozzák az e-kereskedelmi cégeket abban, hogy manipulálják a keresési eredményeket vagy a keresési indexeket, ami válasz az eladók és kereskedők régóta fennálló követelésére, hogy megakadályozzák bizonyos platformok preferenciális kezelését.
Mit változtatnak még ezek az új szabályok a fogyasztók számára?
Az e-kereskedelmi társaságok azt is korlátozzák, hogy kifejezett és megerősítő hozzájárulás nélkül bárki számára hozzáférhetővé tegyék a fogyasztóra vonatkozó információkat. Egyetlen entitás sem rögzítheti automatikusan a hozzájárulást, beleértve az előre bejelölt jelölőnégyzeteket sem.
Ezenkívül a vállalatoknak belföldi alternatívákat kell kínálniuk az importált árukhoz, ami tovább fokozza a kormány törekvését az Indiában készült termékek iránt.
A módosítási javaslat azt is javasolja, hogy az e-kereskedelmi cégek kötelezően csatlakozzanak a Nemzeti Fogyasztói Segélyszolgálathoz.
Milyen változások történnek az e-kereskedelmi cégek számára?
Minden online kiskereskedőnek először regisztrálnia kell magát az Ipari és Belső Kereskedelmi Promóciós Minisztériumnál (DPIIT).
A szabályok azt javasolják, hogy a piactéri e-kereskedelmi jogalany logisztikai szolgáltatója ne alkalmazzon megkülönböztetett bánásmódot az azonos kategóriájú eladók között.
A DPIIT e-kereskedelmi piacterekre vonatkozó közvetlen külföldi befektetési politikáját átvéve, az e-kereskedelmi vállalatokkal kapcsolatos felek és társult vállalkozások nem szerepelhetnek eladóként az adott platformon.
Bármely jogalany, amely 10 százalék vagy több közös végső tényleges tulajdonosi részesedéssel rendelkezik, egy e-kereskedelmi platform társult vállalkozásának minősül.
Mik a közös pontok az informatikai közvetítői szabályokkal?
A közösségimédia-cégek számára meghirdetett informatikai közvetítői szabályok értelmében a Fogyasztói Ügyek Minisztériuma javaslatot tett arra, hogy az e-kereskedelmi cégeket egy panaszügyi referens, egy megfelelőségi vezető és egy csomóponti kapcsolattartó kijelölésére bízzák a rendvédelmi szervekkel való 24 órás koordinációra.
A rendelkezések arra is irányulnak, hogy felkérjék az e-kereskedelmi vállalatokat, hogy osszák meg az információkat egy olyan kormányzati szervvel, amely törvényesen felhatalmazott nyomozási, védelmi vagy kiberbiztonsági tevékenységre, személyazonosság igazolása, illetve megelőzés, felderítés, nyomozás vagy vádemelés céljából. a jelenleg hatályos bármely jogszabály hatálya alá tartozó bűncselekmények, vagy kiberbiztonsági események miatt.
A szabályzattervezet azt javasolja, hogy a kormányhivatal által kért információkat az e-kereskedelmi társaságnak az említett hatóságtól kapott megbízás kézhezvételétől számított 72 órán belül kell előállítania.
Oszd Meg A Barátaiddal: