Magyarázat: Kína hiperszonikus siklójármű-tesztje
A kínai hadsereg fellőtt egy rakétát, amely egy hiperszonikus siklójárművet szállított, amely átrepült az alacsony pályán lévő űrben, mielőtt célpontja felé cirkált volna.
Fénykép egy katonai gyakorlat során kilőtt rakétáról. (AP) A londoni székhelyű Financial Times szombati jelentése különböző forrásokra hivatkozva azt írja, hogy Kína augusztusban tesztelt egy nukleáris képességű hiperszonikus siklójárművet, amely megkerülte a Földet, mielőtt elszáguldott volna a célpontja felé. A hiperszonikus sebesség a hangsebesség ötszöröse vagy több.
| Csúsztatás Kína GDP-növekedésében és következményei Indiában
A teszt, amint arról beszámoltunk
Az FT jelentése megemlít öt, a tesztet ismerő személyt, akik szerint a kínai hadsereg egy rakétát indított, amely egy hiperszonikus siklójárművet szállított, amely átrepült az alacsony pályán lévő űrben, mielőtt célpontja felé cirkált volna. A jelentés szerint a teszt meglepte az amerikai hírszerzést.
A rakéta körülbelül kéttucat mérfölddel elkerülte a célt a hírszerzésről tájékoztatott három személy szerint. De ketten azt mondták, hogy a teszt azt mutatta, hogy Kína elképesztő előrehaladást ért el a hiperszonikus fegyverek terén, és sokkal fejlettebb, mint azt az amerikai tisztviselők gondolták. A teszt új kérdéseket vetett fel azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok miért becsülte gyakran alá Kína katonai modernizációját – olvasható a jelentésben.
A jelentés hivatkozik egy biztonsági tisztviselőre és egy másik, a Népi Felszabadító Hadsereghez közel álló kínai biztonsági szakértőre, akik szerint a fegyvert a Kínai Repülési Aerodinamikai Akadémia (CAAA) fejlesztette ki, az állami tulajdonú Kínai Légi- és Űrtechnikai Tudományos és Technológiai Vállalat keretében. rakétarendszerek és rakéták a kínai űrprogram számára. Mindkét forrás szerint a járművet egy Long March rakétával indították, amelyet az űrprogramhoz használnak.
A jelentősége
A jelentés szerint két, a tesztet ismerő személy szerint a fegyver elméletileg átrepülhet a Déli-sark felett. Ez nagy kihívást jelentene az amerikai hadsereg számára, mivel rakétavédelmi rendszerei az északi sarki útvonalra összpontosítanak.
A jelentés idézi a China Academy of Launch Vehicle Technology, amely július 19-én egy hivatalos közösségi oldalon közölte, hogy elindította a Long March 2C rakétát, ami a 77. kilövése. Augusztus 24-én bejelentette a 79. járatot. A jelentés megjegyzi, hogy nem jelentettek be a 78. kilövést, ami titkos indítással kapcsolatos spekulációkat váltott ki.
A jelentés szerint az Egyesült Államok, Oroszország és Kína hiperszonikus fegyvereket fejleszt, köztük olyan siklójárműveket, amelyeket rakétával indítanak az űrbe, de saját lendületük alapján keringenek a Föld körül.
Az indiai DRDO tavaly szeptemberben tesztelt egy hiperszonikus járművet. A kínai teszttel kapcsolatos kérdésre a DRDO egyik vezető tudósa azt mondta: A Kína által ebben a tesztben használt technológia pontos részletei nem ismertek médiaforrásokból. De a legtöbb hiperszonikus jármű elsősorban a scramjet technológiát használja. Ez a rendkívül összetett technológia, amelynek magas hőmérsékletet is ki kell bírnia, rendkívül költségessé teszi a hiperszonikus rendszereket. Minden azon múlik, hogy mennyi ideig tudja fenntartani a rendszereket ilyen szélsőséges körülmények között. A világ legtöbb katonai hatalma hiperszonikus rendszereket fejleszt.
A Scramjet motorok egy olyan kategóriája, amelyet a hangsebesség többszörösének megfelelő sebességű légáramlás kezelésére terveztek.
Indiára vonatkozó következmények
Ezt a kínai tesztet minden bizonnyal szorosan figyelemmel kell kísérnie a világnak, különösen Indiának, tekintettel a Kínával a közelmúltban fennálló kapcsolataira – mondta Bhushan Gokhale (Retd) légimarsall, a légi vezérkari főnök korábbi alelnöke. Az ilyen képességek rávilágítanak az űreszközeinkre és a felszíni eszközökre vonatkozó veszélyekre is. Az ilyen sebességgel működő támadórendszer megkövetelné a védelmi rendszerek ilyen sebességű fejlesztését.
Hozzátette, India is hiperszonikus technológiákon dolgozik. Ami az űreszközöket illeti, India az ASAT tesztje révén már bizonyította képességeit.
A hiperszonikus technológiát a DRDO és az ISRO is kifejlesztette és tesztelte. Tavaly szeptemberben a DRDO sikeresen repülési tesztet végzett a Hypersonic Technology Demonstrator Vehicle (HSTDV) járművel, amely a hangsebesség hatszorosára képes. Az Agni rakéta szilárd rakétamotorja 30 km-es magasságba vitte, ahol a tengerjáró jármű a terveknek megfelelően szétvált. A hiperszonikus égés fennmarad, és a tengerjáró jármű 20 másodpercnél tovább folytatta a kívánt repülési útvonalát a hangsebesség hatszorosának megfelelő sebességgel.
A scramjet motor tankönyvszerűen teljesített. Ezzel a sikeres demonstrációval számos kritikus technológia bizonyítást nyert, mint például a hiperszonikus manőverek aerodinamikai konfigurációja, a scramjet meghajtás használata a gyújtáshoz és a tartós égés hiperszonikus áramlásnál, a magas hőmérsékletű anyagok hőszerkezeti jellemzése, az elválasztási mechanizmus hiperszonikus sebességeknél stb. – mondta a DRDO közleményében.
Tavaly decemberben avatták fel a DRDO fejlett hiperszonikus szélcsatornáját (HWT) Hyderabadban. Ez egy nyomás alatti vákuumhajtású, zárt szabadsugaras berendezés, amely 5-12 Mach-ot szimulál.
Hírlevél| Kattintson ide, hogy a nap legjobb magyarázóit megtalálja a postaládájában
Oszd Meg A Barátaiddal:
