Magyarázat: A 13 pontos, 200 pontos kvótalistás rejtvény
Megtámadták azt a rendeletet, amely megdöntötte a Legfelsőbb Bíróság által támogatott formulát az egyetemi állások fenntartásának végrehajtására. Miben különbözik attól, hogy az osztályt kvótaegységgel hozzuk létre, mint az intézmény egységet?
Mindenki, aki közszolgálati vizsgát tesz, jogosult IAS, IPS, IFS vagy egyéb központi szolgáltatások igénybevételére. (Fotófájl) Miért van vita a felsőoktatási álláskinevezésekről?
A legtöbb központi kormányzati munkakörbe történő kinevezést olyan testületek javasolják, mint a személyzeti felvételi bizottság vagy az uniós közszolgálati bizottság. Ezek a szervezetek általában egységes alkalmassági feltételekkel foglalkoznak – így mindenki, aki közszolgálati vizsgát tesz, jogosult IAS, IPS, IFS vagy egyéb központi szolgálatra. Ez megkönnyíti az állások elosztását a fenntartott és nem fenntartott kategóriák minősített jelöltjei között.
Az egyetemi tanári állások fenntartott állásainak elkülönítése bonyolultabb. Ennek az az oka, hogy kevesebb állást hirdetnek meg, és a különböző osztályokon lévő állások nem összehasonlíthatók. Például a politikatudományi adjunktusi posztra való jogosultság eltér attól, hogy egy másik tárgyból ugyanarra a pozícióra.
Tehát hogyan történik a fenntartott posztok elkülönítése?
Bármely fenntartott csoport beosztása a névjegyzékben úgy érhető el, ha 100-at elosztunk a csoportot megillető kvóta százalékával. Például az OBC-kvóta 27% – ezért 100/27 = 3,7-et kapnak, vagyis minden 4. álláshelyre, amelyre megüresedik. Az SC-k szintén minden 100/15 = 6,66-ot, azaz minden 7. posztot kapnak, az ST-k pedig 100/7,5 = 13,33-at, vagyis minden 14. üresedést. Így minél alacsonyabb százalékos arányú fenntartást biztosítanak egy kategóriához, annál hosszabb ideig tart, amíg az adott kategóriából származó jelöltet fenntartott állásra nevezik ki.
Mi a „13/200 pontos” névsor? Miért tiltakoznak a fenntartott kategóriák a 13 pontos névsor ellen?
A fenntartott álláshelyek meghatározásának képlete szerint csak 13,33 állás (kerek számban 14) betöltése után jut minden fenntartott kategória legalább egy álláshoz. A 13 pontos névsor kifejezés azt a tényt tükrözi, hogy egy foglalási ciklus teljesítéséhez 13,33 (vagy 14) üresedés szükséges.
Ennek alapján minden 4., 7., 8., 12. és 14. üresedés OBC-k, SC-k, OBC-k, OBC-k, ST-k számára van fenntartva a 13 pontos névsorban. Ez azt jelenti, hogy (i) az első három pozícióra nincs fenntartás, és (ii) még a teljes, 14 pozícióból álló ciklusban is csak öt poszt – vagyis 35,7% – kerül a fenntartott kategóriákba, ami jócskán elmarad az alkotmányban előírttól. 49,5% (27% + 15% + 7,5%).
A gazdaságilag gyengébb szakaszokra (EWS) vonatkozó új 10%-os kvóta tovább növelte ezt a különbséget. Ennek az az oka, hogy mostantól minden 10. poszt (100/10 = 10) az EWS számára van fenntartva – ami hat lefoglalt helyet jelent minden 14-es ciklusban, vagy 42,8%-os foglalást, ha a plafon 59,5% (49,5% + 10%).
Van egy másik probléma is, amely valóban a jelenlegi vita középpontjában áll. A kisebb tanszékeken, mondjuk azokon, ahol kevesebb, mint négy tanár van, a 13 pontos beosztás – amelyben a foglalás csak a negyedik megüresedéssel indul – olyan helyzetet tesz lehetővé, amelyben a fenntartott kategóriákban való képviselet együttesen megtagadható. És öt tanárt nevezhetnek ki az „általános kategóriából”, míg a fenntartott kategóriából (OBC) csak egyet.
Ezért az alkotmányban előírt 49,5%-os fenntartás biztosítása érdekében az Egyetemi Támogatási Bizottság (UGC) elkezdte az egyetemet/főiskolát „egységként” kezelni (nem pedig az egyes tanszékeket), és elfogadta az úgynevezett „200 pontos beosztást”. ”, amelyet a Személyi és Képzési Minisztérium már használt a központi kormányzati szolgálatok kinevezésére.
200 pontosnak nevezik, mivel minden fenntartott kategória megkaphatja az alkotmányban előírt foglalási mennyiséget, ha 200 hely betelt. És mivel egy intézmény egyetlen tanszéke sem rendelkezhet 200 férőhellyel, ésszerű volt a teljes intézményt/egyetemet (nem a tanszéket) a kvóta kiszámításához „egységként” kezelni.
A 200 pontos névsor az ideális rendszer?
Jobb, mint a 13 pontos névsor. Míg a 13 pontos névsor messze elmarad a kötelezően előírt foglalási százaléktól, a 200 pontos névsor ezt lehetővé teszi, feltéve, hogy pontosan 200 időpontot kötnek. A foglalás itt is elmarad, ha az időpontok száma 200-nál kevesebb vagy több.
A 200 pontos névsort az teszi hatékonyabbá a 49,5%-os fenntartások széles céljának elérésében, hogy az egyik osztályon a kvótahiányt egy másik osztály pótolhatja.
Hogyan alakult ki a jelenlegi vita?
A fenntartások végrehajtásának 200 pontos rendszerét 2014-re az összes központi egyetem elfogadta. 2017 áprilisában az allahabadi legfelsőbb bíróság törölte a 200 pontos névsort, mondván: Ha az egyetemet „egységnek” tekintik az oktatás és a jelentkezés minden szintjén. a névsort, ez azt eredményezheti, hogy egyes tanszékeken/tantárgyakon minden lefoglalt jelölt van, és néhányon csak nem foglalt jelöltek.
A Legfelsőbb Bíróság még júniusban helybenhagyta ezt a határozatot, és 2018. március 5-én az UGC bejelentette az irányelveinek változásait, amelyek arra utasították az egyetemeket, hogy az egyetem vagy főiskola helyett a tanszéket kezeljék „egységként”, így visszahozták a 13. pontrendszer.
A felháborodást követően a Központ áprilisban különleges szabadságra vonatkozó petíciót nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz. A bíróság 2019 januárjában elutasította a beadványt. Múlt csütörtökön a kabinet elfogadta a 200 pontos névsor visszaállításáról szóló rendeletet. De a rendeletet már másnap megtámadták a bíróságon.
Olvassa el még | Pedagóguskvóta: Mi ebben a kérdésben a kulcskérdés, és milyen hatással lesz a változás?
Melyek az SC/ST/OBC csoportok fő érvei a 13 pontos névsor ellen?
n A 13 pontos beosztásban a fenntartások aránya a betöltött állások számától függetlenül messze elmarad az alkotmányban előírt kvótától, gyakorlatilag magát az Alkotmányt sérti.
n A HC-rendelet két szabványt hozott létre az oktatói toborzásban a fenntartások végrehajtásában: a tanszék az SC/ST/OBC kinevezések egysége (13 pontos névsor), és az intézmény, mint az egység (200 pontos beosztás) a mozgássérültek kinevezésére. . Ha úgy látjuk, hogy a 200 pontos névsor eltérést hoz létre az SC/ST/OBC és a nem fenntartott kategóriák között, vajon nem ugyanaz a probléma keletkezik-e, ha a 13 pontos beosztást követi az SC/ST/OBC és a 200 pontos névsor? testi fogyatékosoknak?
n A 13 pontos névsorban is megjelenik az a probléma, hogy egyes tanszékeken/tantárgyakon minden lefoglalt jelölt van, és van, ahol csak nem foglaltak. 2018. június 1-jén a BHU 80 álláshelyet hirdetett meg, ebből 12 volt fenntartva (a 13 pontos névsor alatt). Mindezek a fenntartott állások a Szív-mellkassebészeti és Fül-orr-gégészeti Osztályon voltak, míg az Általános Orvostudományi Osztályon minden állás fenntartás nélkül.
Mi a bizonyíték a 13 pontos névsor tényleges működésére?
A 2016–2017-es UGC-jelentés azt mutatja, hogy az SC-k, ST-k és OBC-k együttes képviselete az adjunktusok, docensek és professzorok között az összes központi egyetemen (a főiskolák kivételével) 32%, 7,8% és 5,4% volt, ami kevesebb, mint a 49,5 % foglalási plafon.
A 13 pontos névsor jövőbeli hatásának bepillantása látható a kari álláshirdetésekben az UGC 2018. március 5-i értesítése után. A Central University of Haryana 80 helyet hirdetett meg, de egy sem SC-re, ST-re és OBC-re. Az IGNTU (Amarkantak) egy foglalt állást hirdetett meg az 52-ből, a Tamil Nadui Központi Egyetem pedig 2 foglalt állást hirdetett a 65-ből.
Mi a kiút ebből a helyzetből?
Talán a legjobb megoldás a fenntartott kategóriák érdekeinek sérelme nélkül az lenne, ha a fenntartott pozíciók névsorát (akár 13 pontos, akár 200 pontos) készítenék az összes fenntartott kategória együttes figyelembevételével (49,5%).
Ily módon minden második poszt (100/49,5 = ~ 2) le lesz foglalva, amelyet aztán az összes lefoglalt kategória között el lehet osztani a megfelelő kvóták szerint (OBC 27%, SC 15%, ST 7,5%).
Anish Gupta közgazdaságtant tanít a Delhi Egyetemen.
Oszd Meg A Barátaiddal:
