Dzsammu és Kasmír Roshni Act: Kinek segített birtokolni a földet, és miért semmisítették meg
A dzsammui jobboldali csoportok úgy írták le a rendszert, hogy az Dzsammu régió demográfiájának megváltoztatását célozzák, míg a fősodorbeli politikai pártok azzal vádolják a kormányt, hogy szelektív a muszlimokkal szemben.

A Dzsammu és Kasmír adminisztrációja a közelmúltban egy sor listát adott ki állítólagos kedvezményezettek A 2001. évi Roshni-törvény 2001. évi, mára selejtezett rendelkezése, amely felár fizetése ellenében tulajdonjogot biztosított az állami föld jogosulatlan birtokosainak. A megnevezettek között vannak politikai vezetők és bürokraták is. Az átutalásokat a CBI vizsgálja.
A Dzsammu és Kasmír Legfelsőbb Bíróságának közelmúltbeli végzése nyomán az adminisztráció megsemmisítette a törvényt (korábban jövőre hatályon kívül helyezték), és úgy döntött, hogy visszaszerzi a Roshni-program keretében átruházott földterületeket. A dzsammui jobboldali csoportok úgy írták le a rendszert, hogy az Dzsammu régió demográfiájának megváltoztatását célozzák, míg a fősodorbeli politikai pártok azzal vádolják a kormányt, hogy szelektív a muszlimokkal szemben.
Mi volt a Rosni-törvény?
Formálisan a Dzsammu és Kasmír Állami Földterületről szóló törvény (2001). A törvényt az akkori Nemzeti Konferencia kormánya, Farooq Abdullah vezette, 1990-es elzárással fogadta el az állami föld birtokában lévő embereket. és a kormány által meghatározott fizetés ellenében. Mivel a cél az volt, hogy erőforrásokat állítsanak elő vízenergia-projektekhez, ezt Roshni (Fény) törvénynek nevezték el.
2005-ben a Mohammad Sayeed mufti vezette PDP-Kongresszus koalíciós kormány úgy módosította a törvényt, hogy 1990-től 2004-ig lazítsa meg az elzárási évet. Egy későbbi módosításban a Ghulam Nabi Azad kormány a prémiumot a piaci árfolyam 25%-ában határozta meg. A kormány ingyenes tulajdonjogot adott a mezőgazdasági földterületen az azt elfoglaló gazdálkodóknak, akiknek csak csatornánként 100 Rs-t kellett fizetniük dokumentációs díjként.
Mennyit utaltak át és mennyit keresett a kormány?
A törvény elfogadásakor a kormány 20,46 lakh csatorna (1,02 lakh hektár) állami föld tulajdonjogának átruházására számított – 16,02 lakh csatorna Dzsammu régióban és 4,44 lakh csatorna Kasmírban. A kormány 25 000 milliós spekulatív célt tűzött ki.
A tulajdonjog átruházását azonban csak 6,04 ezer csatorna esetében hagyták jóvá – 5,71 ezer csatorna Dzsammuban és 33 392 csatorna Kasmírban. És valójában csak 3,48 millió csatorna földet adtak át. A kormány 317,55 millió rúpiára módosította a kitűzött célt, és csak 76,46 milliárdot keresett – 54,05 millió rúpia Kasmírból (cél 123,49 millió rúpia) és 22,40 millió Dzsammu régióból (cél 194,06 millió Rs).
3 millió csatorna (17 500 hektár) tulajdonjogát Dzsammu régióban ruházták fel, míg Kasmírban 33 000 csatorna. Kasmírban e földek nagy részét üzletházaknak és lakáscélokra adták bérbe, egyes esetekben majdnem 100 évre.
J&K Roshni Act: Miért volt ellentmondásos?
2014-es jelentésében a CAG 25 000 millió rúpia értékű átverésnek nevezte a rendszert. Jelezte a szabálytalanságokat, és azt mondta, hogy az áraknak egy állandó bizottság általi önkényes csökkentése a politikusok és befolyásos emberek javára történt.
Nem sokkal azután, hogy a kormány elfogadta a törvényt, az akkori Állami Vigilancia Szervezet FIR-t nyújtott be néhány olyan személy ellen, akik nem feleltek meg a kritériumoknak, de sikerült földtulajdont szerezniük a program keretében. Egy prominens eset a gulmargi földcsalás néven vált ismertté, amelyben több vezető bürokratát vádolnak azzal, hogy illegálisan adták át a Gulmargi Fejlesztési Hatóság földjét magánfeleknek. Az ügy egyik fő vádlottját, Baseer Ahmad Khan IAS-tisztet idén márciusban nevezték ki a J&K főhadnagyának tanácsadójává. Dzsammu régióban hasonló esetekben nem tettek lépéseket a vezető bürokraták ellen. A Legfelsőbb Bírósághoz is beadványt nyújtottak be a törvény megsértésének ellenőrzésére a 17 FIR alapján.
Mikor törölték el a Rosni-törvényt?
2018 októberében az akkori kormányzó, Satya Pal Malik jövőre hatályon kívül helyezte a Rosni-törvényt. A törvény alapján folyamatban lévő valamennyi eljárás azonnal hatályát veszti… a hatályon kívül helyezett törvény rendelkezései alapján tett intézkedés nem érvénytelen – olvasható a végzésében.
2019 szeptemberében Malik vizsgálatot rendelt el az állami korrupcióellenes hivataltól a Rosni-program keretében folytatott összes ügylet kapcsán. Ezt követően egy újabb beadványt nyújtottak be a Legfelsőbb Bírósághoz, amelyben kérték, hogy a vizsgálatot átadják a CBI-nak. Az Express Explained már a Telegramon elérhető
Mit mondott a bíróság?
Idén októberben a Legfelsőbb Bíróság jogellenesnek, alkotmányellenesnek és fenntarthatatlannak nyilvánította a Roshni-törvényt, és eleve semmisnek nyilvánította a törvény szerinti kiosztásokat. Elrendelte a CBI vizsgálatot a tulajdonjog átruházásával kapcsolatban, eljárást kezdeményezett az érintett bürokraták ellen, és felkérte a kormányt, hogy tegye nyilvánossá a földterületet kiosztott prominens személyek nevét. Az eddig nyilvánosságra hozott kedvezményezetti listákon politikusok, bürokraták és üzletemberek nevei szerepeltek a szülők nevével, lakóhelyével, munkakörével és hovatartozásával. Mások esetében csak a nevek és a szülők neve volt megadva.
In Explained | Dzsammu és Kasmír muszlim-hindu demográfiája: Mit mutatnak a népszámlálási adatok
Miért kampányoltak a dzsammui csoportok a Rosni-törvény ellen?
Egyes dzsammui jobboldali csoportok azt állították, hogy a Rosni-törvénynek az volt a célja, hogy megváltoztassa a hindu többségű Dzsammu körzet demográfiáját. A bírósági megfigyelés bebizonyította, hogy demográfiai változás történt. Az állami kormányrendeletben harmincezer földátruházási esetet jelentettek, ebből több mint 25 000 Dzsammuból és csak 4500 Kasmírból származott – mondta Ankur Sharma, a petíció benyújtója és ügyvéd, az Ik Jutt Jammu csoport vezetője.
A kormány adatai azt mutatják, hogy a Dzsammu körzetben lévő 44 912 csatorna tulajdonjogát átruházták – ez több, mint a teljes Kasmír-völgyben átruházott földterület.
Oszd Meg A Barátaiddal: