Ki az a bangladesi Rashed Chowdhury, aki ellen az Egyesült Államok újból eljárást indított?
A volt bangladesi katonatisztet és diplomatát távollétében halálra ítélték Bangladesben Bangabandhu Sheikh Mujibur Rahman meggyilkolása miatt. .

A múlt hónapban William Barr, az Egyesült Államok főügyésze újraindította a közel 15 éve lezárt ügyet egy férfi ellen, akit azzal vádolnak, hogy részt vett abban a puccsban, amelyben Banglades Nemzet Atyja, Bangabandhu Sheikh Mujibur Rahman , 1975-ben meggyilkolták – jelentette a héten a Politico.
A férfi, M A Rashed Chowdhury 1996 óta tartózkodik az Egyesült Államokban, abban az évben, amikor Bangabandhu lánya, Sheikh Hasina lett Banglades miniszterelnöke. Nem sokkal ezután a dakai parlament megvonta a puccsot elkövetők mentelmi jogát. Olvass tamil nyelven
Ki az a M A Rashed Chowdhury?
M A Rashed Chowdhury egykori bangladesi katonatiszt és diplomata. Azzal vádolják, hogy részt vett a katonai puccsban, amely Mudzsib 1975. augusztus 15-i meggyilkolásához vezetett. Chowdhury akkoriban a bangladesi hadsereg őrnagya volt.
Idézték a puccsban és a merényletben való részvétel miatt?
Mudzsib halála után a hatalomra került junta elfogadta a kártalanítási rendeletet, amely mentességet biztosított a puccsban és a merényletben részt vevő személyeknek. 1979-ben a rendeletet a bangladesi Jatiya Sangsad (nemzeti parlament) törvénybe iktatta, amikor Ziaur Rahman tábornok volt az elnök.
Ziaur Rahman napokkal Mudzsib meggyilkolása után lett a bangladesi hadsereg főnöke. 1977-ben lett elnök, és 1978-ban megalapította a Bangladesi Nacionalista Pártot (BNP). Ziaur Rahmant magát is meggyilkolták 1981 májusában – és néhány év múlva felesége, Khaleda Zia vette át a BNP irányítását.
Khaleda 1991-től és 2001-től két ötéves cikluson át volt Banglades miniszterelnöke. Első ciklusának lejárta után a Bangabandhu lánya, Hasina sejk által vezetett Awami League került hatalomra. A kártalanítási törvényt visszavonták, és a Hasina-kormány 20 embert állított bíróság elé, akiket Mudzsib meggyilkolásával vádolnak.
1996-ban Chowdhury diplomataként szolgált Banglades brazíliai nagykövetségén. Amikor a kormány hazahívta, Chowdhury a megtorlástól tartva családjával az Egyesült Államokba menekült.
Express Explainedmost be van kapcsolvaTávirat. Kattintson itt, hogy csatlakozzon a csatornánkhoz (@ieexplained) és naprakész a legfrissebb
Mi történt az USA-ban?
Miután az Egyesült Államokba menekült, Chowdhury politikai menedékjogot kért. Körülbelül nyolc évvel később menedékjogot kapott Phan Quang Tue amerikai bevándorlási bírótól.
Míg a bangladesi kormány azzal vádolja Chowdhuryt, hogy jelentős szerepet játszott Mudzsib meggyilkolásában és a puccsban, Phan Quang Tue bíró 2004-ben úgy ítélte meg, hogy az utolsó pillanatban beiktatott, aki viszonylag csekély szerepet játszott.
Az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma fellebbezett a döntés ellen, mondván, hogy Chowdhury részvétele a puccsban kizárta a menedékjogból. Ez oda vezetett, hogy az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumának Bevándorlási Fellebbviteli Tanácsa (BIA) tárgyalta az ügyet. 2006-ban a BIA megerősítette Chowdhury menedékjogát.
Olvassa el még | Magyarázat: Ki volt Abdul Majed, akit felakasztottak Mujibur Rahman meggyilkolásában
Akkor miért most kezdik újra az ügyet?
Chowdhury jogi csapata megkérdőjelezte Barr főügyész hirtelen döntését. Marc Van Der Hout, aki a volt tisztet képviselő ügyvédek egyike, a Politicónak azt mondta: ez pusztán szívesség, amit a Trump-kormányzat tesz Bangladesnek.

Sokan az ügy újbóli megnyitását az Egyesült Államok azon törekvésének részének tekintik, hogy meghódítsa a Hasina-kormányt, amely Kínával együttműködve fontos infrastruktúra kiépítésén dolgozik Bangladesben. A bangladesi sajtó szerint az ország polgári légiközlekedési hatósága megállapodást írt alá a Beijing Urban Construction Grouppal a Banglades északkeleti részén, Assam, Meghalaya és Assam határaihoz nagyon közel fekvő Sylhet repülőtér terminálépületének bővítéséről. Tripura.
Tett-e Banglades erőfeszítéseket, hogy rávegye a kezét Chowdhuryra?
Az évek során Banglades megpróbálta rávenni az Egyesült Államokat, hogy adják ki Chowdhuryt, akit távollétében bíróság elé állítottak, és 2009. november 19-én a bangladesi legfelsőbb bíróság 12 egykori katonatiszttel együtt halálbüntetéssel ítélte meg.
2011. október 10-én Dipu Moni bangladesi külügyminiszter amerikai látogatása során Hillary Clinton akkori külügyminiszterrel Washington DC-ben tárgyalta Chowdhury kitoloncolásának kérdését.
Ezt követően 2012. március 29-én Akramul Qader, Banglades akkori amerikai nagykövete hivatalosan felkérte Peter King kongresszusi képviselőt, a Ház Belbiztonsági Bizottságának elnökét, hogy küldje vissza Chowdhuryt.
Moni külügyminiszter 2012. május 5-én ismét felvetette a kérdést Clinton külügyminiszternek, amikor Clinton Dakkába látogatott.
A 2019. januári külügyminiszteri kinevezése óta A K Abdul Momen sokat kampányolt Chowdhury átadásáért, többek között Mike Pompeo külügyminiszterrel is.
Oszd Meg A Barátaiddal: