Magyarázat: Mit tartalmaz Franciaország „iszlámizmus” elleni törvénytervezete?
Jean Castex francia miniszterelnök azt mondta, ez nem a vallás vagy a muszlim vallás elleni szöveg, hanem a radikális iszlamizmus ellen, amelynek célja szerinte a franciák elválasztása egymástól.
Macront 2022-ben újraválasztják, és szakértők szerint a francia jobboldali szavazókhoz fordul, miután az idén sorozatos választási veszteségekkel néz szembe. (Fájl) Szerdán a francia kabinet törvénytervezetet nyújtott be, amely a radikális iszlámizmust célozza meg — bár az iszlamista szó nem része a szövegnek. A republikánus elveket megerősítő törvénynek nevezett törvényjavaslat januárban kerül az Országgyűlés elé, a parlament alsóházába.
Jean Castex miniszterelnök azt mondta, ez nem a vallás vagy a muszlim vallás elleni szöveg, hanem a radikális iszlamizmus ellen, amelynek célja szerinte a franciák elválasztása egymástól.
A törvényjavaslat az elmúlt évek terrortámadás-sorozata nyomán született. Bár már egy ideje készül, válaszként tekintik Samuel Paty tanár októberi lefejezésére. Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy megbélyegzi Franciaország muszlim közösségét, amely a legnagyobb Európában.
Mi a célja a javasolt törvénynek?
Számos intézkedést irányoz elő, beleértve az iskolai oktatás reformját annak biztosítására, hogy a muzulmán gyerekek ne essenek le, a mecsetek és a prédikátorok szigorúbb ellenőrzését, valamint az online gyűlöletkampányok elleni szabályokat.
Amint a törvény hatályba lép, a francia mecsetek fokozottan felügyelhetik tevékenységeiket, például a finanszírozást. A kormány felügyeletet gyakorolhatna az imámok képzése felett, és nagyobb hatáskörrel rendelkezhetne az állami támogatásban részesülő istentiszteleti helyek bezárására, ha azok ellentétesek a köztársasági elvekkel, például a nemek közötti egyenlőséggel. A szélsőséges puccs által célba vett mérsékelt közösségi vezetők védelmet kaphatnak.
A francia szekularizmus vagy laïcité törvények értelmében már tilos az állami alkalmazottak feltűnő vallási szimbólumokat, például feszületet vagy hidzsábot megjeleníteni. Ezt a tilalmat a kormányzati szerveken túlmenően kiterjesztenék minden alvállalkozói közszolgáltatásra, amint azt az előírja A közgazdász .
A France 24 szerint a három éven felüli gyermekek otthoni oktatását is korlátoznák, a szülőket pedig le kell venni attól, hogy földalatti iszlám struktúrákba íratják be őket.
A szüzességi bizonyítványt kiállító orvosokat pénzbírsággal vagy börtönnel sújtják. A tisztviselőknek megtiltják, hogy tartózkodási engedélyt adjanak többnejű kérelmezőknek. A párokat a városháza illetékesei külön interjúztatnák az esküvőjük előtt, hogy kiderüljön, házasságra kényszerítették-e őket.
Szigorúbb büntetéseket vezetnének be az online gyűlöletbeszédért. Ezt közvetlen válasznak tekintik Paty meggyilkolására, aki egy online kampány célpontja volt, mielőtt megölték.
|Miért ellenzik az újságírók a jogvédő testületek Franciaország új biztonsági törvényét
Mi volt a reakció?
A törvényjavaslatot a legélesebb kritika külföldről érte. Recep Erdogan török elnök, aki az elmúlt hónapokban erősen bírálta Emmanuel Macron francia elnököt, nyílt provokációnak nevezte a törvényjavaslatot.
Al-Azhar nagyimámja, Egyiptom legfőbb papja rasszistának nevezte Macron nézeteit. Macron a maga részéről a közelmúltban azt mondta: nem engedem meg senkinek, hogy azt állítsa, hogy Franciaország vagy annak kormánya a muszlimok elleni rasszizmust támogatja.
Itthon a szakértők szerint Macron nagyrészt az elmúlt nyolc évben több mint 200 emberéletet követelő terrorizmussal kapcsolatos álláspontját megkeményítő francia választók támogatását élvezi. Egy nemrégiben készült országos felmérésben a válaszadók 79%-a értett egyet azzal, hogy az iszlamizmus háborúban áll Franciaországgal.
A kritikusok aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a törvényjavaslat az iszlám vallás és az iszlám politikai mozgalom összemosásához vezethet, és a francia muszlimok elidegenítéséhez vezethet. Ennek ellenére voltak a közösség tagjai, akik kiálltak a törvény mellett, például a Muzulmán Hit Francia Tanácsának vezetője. Kövesse az Express Explained a Telegramon
Miért fontos ez politikailag?
A szakértők szerint Macront 2022-ben újraválasztják a francia jobboldali szavazókhoz fordul miután ebben az évben sorozatos választási veszteségekkel kellett szembenéznie. Az elnököt is tiltakozások várják a javasolt globális biztonsági jogszabály .
Idén májusban baloldali képviselők egy csoportja a La République En Marche! (LREM) párt disszidált, ami a párt abszolút többségébe került az Országgyűlésben. Aztán júniusban az LREM gyengén szerepelt a helyhatósági választásokon.
Macron, aki politikáját se nem jobb-, se nem baloldalinak írja le – 2009-ig a Szocialista Párt tagja volt –, Marine Le Pen jobboldali politikus kihívásával néz szembe, akit a 2017-es választásokon legyőzött, és aki az ellene felhozott vádat vezette. nem lép fel elég keményen az iszlamizmus ellen.
Oszd Meg A Barátaiddal:
