Magyarázat: Miért épített Oroszország úszó atomerőművet; miért idegesek egyesek
Az „Akademik Lomonoszov” az első ilyen üzem a világon.
Az „Akademik Lomonoszov” az első ilyen üzem a világon. (Fotó: AP) Szombaton egy orosz építésű úszó atomerőmű teljesítette 5000 kilométeres útját az Északi-tengeri útvonalon, ami izgalmat keltett az energiaszektorban, de félelmet keltett a környezetvédőkben az Északi-sarkvidék biztonsága miatt.
Az „Akademik Lomonoszov” az első ilyen üzem a világon.
Oroszország lebegő n-üzeme
Az Akademik Lomonoszov az első olyan úszó atomerőmű, amelyet Szentpéterváron, az oroszországi kikötővárosban, a Finn-öbölben építettek. Három vontatóhajó húzta ki Murmanszk északi kikötőjéből 5000 kilométerre az Oroszország távol-keleti részén fekvő Chukotkáig.
A 18. századi orosz tudósról, Mihail Lomonoszovról elnevezett 21 000 tonnás úszómű 144 m hosszú és 30 m széles, és két, egyenként 35 MW-os atomreaktort tartalmaz. Ez egy kis erőmű a hagyományos szárazföldi nukleáris projektekhez képest.
A Roszatom állami atomenergetikai vállalat által vezetett Akadémik Lomonoszov várhatóan 40 évig fog működni.
Miért ilyen növény
A jövő évi üzembe helyezés után az erőmű a Chukotka régiót látja el árammal, ahol olyan fontos orosz nemzeti értékek találhatók, mint az olaj-, arany- és szénkészletek.
Jelenleg mintegy 50 000 ember él a területen, és egy szénerőműből és egy elöregedő atomerőműből szerzi az áramot. Az úszóállomás a világ legészakibb atomenergia-projektje lenne.
Az úszó erőművek által biztosított villamos energia hosszú távú szerződések vagy hatalmas beruházások nélkül olyan lehetőség, amelyet a szigetországok fontolóra vehetnek. Az ilyen kis méretű erőművekből származó áramot a távoli régiókba is el lehet juttatni, amint azt Oroszország tervezi.
Emellett az is érvel, hogy az atomerőművek klímabarátabb megoldást jelentenek, mint az üvegházhatást okozó gázokat kibocsátó széntüzelésű erőművek.
Ne hagyja ki az Explained-ből: Hogyan veszített el Thaiföld 86 tigrisét?
Félelmek és félelmek
Környezetvédelmi csoportok, mint például a Greenpeace Russia, bírálták a projektet, mint egy jégen lévő Csernobilt és egy nukleáris Titanicot. Az aktivisták attól tartanak, hogy az erőmű fedélzetén bármilyen baleset nagy károkat okozhat a törékeny sarkvidéki régióban. A közelmúltban Oroszországban történt atombaleset, amely után rövid ideig megugrott a sugárzás szintje, tovább növelte a félelmeket. A japán fukusimai nukleáris katasztrófa sugárzási csapadékát is megemlítik, mint okot arra, hogy ne rohanjunk bele az ilyen projektekbe.
Oszd Meg A Barátaiddal:
