Magyarázat: Mi az a téli napforduló, amely december 21-ét az év legrövidebb napjává tette?

Téli napforduló: A déli féltekén ma nyári napforduló van – olyan helyeken, mint Ausztrália, Új-Zéland és Dél-Afrika, december 21-e az év leghosszabb napja.

Delhiben a Nap reggel 7.10-kor kelt, és 17.29-kor nyugodott, így a nap 10 óra 19 perc és 3 másodperces volt. (Kép az ábrázoláshoz: AP)

Ma, december 21-én van a téli napforduló, az év legrövidebb napja az északi féltekén. Delhiben a Nap reggel 7.10-kor kelt, és 17.29-kor nyugodott, így a nap 10 óra 19 perc és 3 másodperces volt.

December 22-én, kedden egy másodperccel hosszabb lesz, 10:19:04-kor Delhiben.

A déli féltekén ezzel szemben ma nyári napforduló van – olyan helyeken, mint Ausztrália, Új-Zéland és Dél-Afrika, ezért december 21-e az év leghosszabb napja. Tehát Melbourne-ben a Nap hétfőn 5.54-kor kelt, és 20.41-kor nyugszik, egy 14:47:19 hosszú napot jelölve.

Ez a helyzet hat hónap múlva megfordul – 2021. június 21-én az északi féltekén lesz a nyári napforduló, amikor az év leghosszabb napja lesz. És a déli féltekén lesz az év legrövidebb napja – vagy leghosszabb éjszakája.

Miért nem ugyanazok a nappali órák minden nap?

A magyarázat a Föld dőlésszögében rejlik. És ez nem csak a Föld – a Naprendszer minden bolygója meg van dőlve a pályájához képest, mindegyik különböző szögben.

A Föld forgástengelye 23,5°-os szöget zár be keringési síkjához képest. Ez a dőlés – olyan tényezőkkel kombinálva, mint a Föld forgása és pályája – a napfény időtartamának változásaihoz vezet, amelyet a bolygó bármely pontja kap az év különböző napjain.

Az északi félteke az év felét a Nap irányába dőlve tölti, így a hosszú nyári napokon közvetlen napfény éri. Az év másik felében elhajlik a Naptól, rövidülnek a nappalok. A téli napforduló, december 21. az a nap, amikor az Északi-sark leginkább el van dőlve a Naptól.

A dőlés is felelős a különböző évszakokért, amelyeket a Földön látunk. A Nap felé néző oldalon nappal van, ami éjszakára változik, ahogy a Föld továbbra is forog a tengelye körül.

Az Egyenlítőn a nappal és az éjszaka egyenlő. Minél közelebb megy valaki a pólusokhoz, annál szélsőségesebb az eltérés. Nyáron mindkét féltekén ez a pólus a Nap felé billen, és a sarki régió hónapokon át 24 órán át napfényt kap. Hasonlóképpen, télen a régió hónapokig teljes sötétségben van.

A Föld dőlésszöge segít meghatározni néhány ismerős képzeletbeli vonalat, amelyek szintén kulcsfontosságúak a napforduló bekövetkezésének meghatározásában. Ezek szélességi fokok, amelyek egy hely távolságát jelzik az Egyenlítőtől.

A 23,5°-os szélességi körön (amely megfelel a dőlésszögnek) a Rák és a Bak trópusai találhatók, az Egyenlítőtől északra és délre. A 66,5°-nál (vagy 90° mínusz 23,5°-nál) az Északi-sarkkör és az Antarktisz körök találhatók északon és délen. A 66,5°-nál magasabb szélességi körökön (mindegyik irányban) fordulnak elő állandó sötétség vagy világos napok.

A téli napfordulóhoz kapcsolódó ünnepségek

Évszázadok óta ez a nap több közösségben is különleges helyet foglal el csillagászati ​​jelentősége miatt, és sokféleképpen ünneplik világszerte.

A zsidók a téli napfordulót „Tekufat Tevet”-nek hívják, ami a tél kezdetét jelzi. Az ókori egyiptomiak a tél közepén 12 napon át ünnepelték Hórusznak, Ízisz fiának (az isteni anyaistennő) születését. Kínában ezt a napot a családok ünneplik egy különleges étkezésre.

Iránban és a szomszédos Afganisztánban, Üzbegisztánban, Tádzsikisztánban, Türkmenisztánban, Azerbajdzsánban és Örményországban a téli napfordulót Yalda vagy Shab-e-Yalda néven ünneplik. A fesztivál a perzsa Azar hónap utolsó napját jelzi, és a fény győzelmének tekintik a sötétség felett. Ez egyben Mithra napisten születésnapja is, az iszlám előtti istenség. A családok késő estig különleges ételekkel, például ajeel dióval, gránátalmával és görögdinnyével ünneplik Yaldát, és szavalják a 14. századi szúfi költő, Hafiz Shirazi műveit.

A Téli Napfordulóhoz kötődő emlékművek között található az angliai Stonehenge. (Fotó: AP)

A déli féltekén, ahol júniusban a téli napforduló van, Peru az Inti Raymi nevű fesztivállal ünnepli ezt a napot, ami kecsua nyelven napfesztivált jelent. Peru spanyol gyarmatosítása előtt az inka civilizáció háromnapos böjttel tisztelte Inti napistent, a negyedik napon pedig lakomákkal és áldozatokkal ünnepelte. A fesztivált a spanyol uralom alatt betiltották, de később a 20. században újraélesztették, és ma is tartanak, színlelt áldozatokkal.

A kereszténység előtti Európában a napfordulót a tél kezdeteként ünnepelték. Az emberek levágták haszonállataikat, hogy ne kelljen etetni őket. A nyári hónapokban készült bor is fogyasztásra kész volt. Ennélfogva a napforduló egy lakoma, gyakran közösségi ünnep alkalmává vált, mielőtt a hó borította a föld nagy részét, és az emberek kénytelenek voltak bent tölteni idejüket.

A védikus hagyományban a Föld északi mozgását az égi szférán hallgatólagosan elismeri a Szúrja Sziddhanta, amely körvonalazza az Uttarayana-t (Makar Sankranti és Karka Sankranti közötti időszak). Ezért a téli napforduló Uttarayana első napja.

A karácsonyi ünnep, amelyet a kereszténység előtti skandináv országokban 12 napig ünnepeltek, később a karácsonyhoz kapcsolódtak, mint a karácsonyi dagály.

A téli napforduló a kultúrát is olyan mértékben befolyásolta, hogy az ókori emberek több építészeti struktúrát építettek a jelenséghez igazodva. Ezen építmények közé tartozik a Stonehenge és a Glastonbury (Anglia), a Chichen Itza (Mexikó), a Goseck Circle (Németország) és a Karnak-templom (Egyiptom).

Oszd Meg A Barátaiddal: