Kifejtette: Donald Trump miért tiltakozott az ellen, hogy az amerikai szenátus elismerje az örmény népirtást?

Az örmény amerikaiak évek óta lobbiztak és szorgalmazták az örmény népirtás hivatalos elismerését, de az Egyesült Államok vonakodott hivatalos álláspontot foglalni a kérdésben, hogy megakadályozza a NATO stratégiai szövetségese, Törökország feldühödését.

FILE – Ezen a 2019. november 13-i fotón Donald Trump elnök kezet fog Recep Tayyip Erdogan török ​​elnökkel a washingtoni Fehér Ház keleti termében tartott sajtótájékoztatón. A külügyminisztérium szerint az örmény népirtás elismerésére irányuló kongresszusi fellépés nem tükrözi Trump kormányának politikáját. (AP fotó)

Az Egyesült Államok Szenátusa a múlt héten határozatot fogadott el, amelyben népirtásnak ismeri el az örmények 1915 és 1922 közötti tömeges meggyilkolását, amelyet Törökország következetesen ellenzett. A határozat elismerte és elismerte, hogy az Oszmán Birodalom hozzávetőleg 1,5 millió örményt ölt meg.

Mi történt az örmény népirtás idején?

Míg Törökország nem ért egyet, a történészek egyetértenek abban, hogy az első világháború alatti örmény népirtás során örmények százezrei pusztultak el gyilkosságok, éhezés és betegségek miatt, amikor az oszmán törökök deportálták őket Anatólia keleti részéből. Nehéz megbecsülni a népirtás során elhunyt örmények teljes számát. Az örmény diaszpóra azt állítja, hogy hozzávetőleg 1,5 millióan haltak meg, míg Törökország cáfolja ezt a számot, azt állítva, hogy körülbelül 300 ezren pusztulhattak el. A Népirtás Tudósok Nemzetközi Szövetsége becslése szerint több mint 1 millió örmény halhatott meg.

Miért vitatja Törökország az örmény népirtást?

Az ENSZ népirtásról szóló egyezménye a népirtást olyan cselekvésként írja le, amelynek célja egy nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges elpusztítása. A vita arról szól, hogy a gyilkosságokat előre megfontolták-e. Az örmények, a kormányok és egyes történészek úgy vélik, hogy az örmény népirtás előre megfontolt kampány volt az örmény nép kiirtására, míg Törökország és néhány más történész elutasítja ezt.

Noha Törökország egyetért azzal, hogy bizonyos atrocitásokat követtek el az örmények ellen, elutasítják azokat az állításokat, amelyek szerint szisztematikus kísérlet történt volna az örmények megsemmisítésére.

Miért történt az örmény népirtás?

Az örmény népirtás gyökerei abban a történelmi diszkriminációban és bántalmazásban keresendők, amelynek az örményeket az oszmán uralom alatt érték el. Az örmények voltak az elsők, akik a kereszténységet tették hivatalos vallásukká. Az oszmán uralkodók alatt élő örmény nép egy muszlim királyság kisebbsége volt, és mindennapi életükben és hitük gyakorlásában diszkriminációval és kihívásokkal kellett szembenéznie. Az örmények társadalmi-gazdasági sikerei ellenszenvet váltottak ki az Oszmán Birodalomban, akik attól tartottak, hogy a csoport hűséges lesz Oroszországhoz a közös hitük miatt, amellyel az Oszmán Birodalom instabil határon osztozott.

Ezek az örményellenes érzelmek felerősödtek az Oszmán Birodalom bukásával, és egybeesett azzal, hogy az örményeknek sikerült megharcolniuk az alapvető polgári jogokat a birodalomban. A 19. század vége felé II. Abdul Hamid török ​​uralkodó államilag jóváhagyott pogromot indított az örmények ellen, és egész falvakat irtott ki.

1908-ban az ifjútörökök nevű reformpárti csoport került hatalomra, amely megdöntötte II. Abdul Hamid szultánt az alkotmányos kormányzat érdekében. Az új vezetők érkezése azonban nem állította meg az örmények elleni pogromokat.

Az első világháború kitörésekor az örmények önként jelentkeztek az orosz hadseregbe, hogy harcoljanak a törökök ellen a Kaukuszában. A történelmi diszkrimináció és az örmények elhatározása, hogy harcolni akarnak az orosz hadseregért, arra késztették a török ​​kormányt, hogy eltávolítsa az örményeket a keleti front mentén lévő konfliktusövezetekből.

Mi történt az örmény népirtás idején?

Április 25-én minden nap megemlékeznek az örmény népirtás emléknapjáról, amikor 1915-ben megkezdődött az örmények népirtása. A török ​​kormány letartóztatta és kivégezte az örmény értelmiségieket, a hétköznapi örményeket pedig kikényszerítették otthonaikból, vagyonukat pedig elkobozták. Az oszmán hadsereg örményeit feldarabolták vagy megölték. A népirtás 1922-ben ért véget.

Az első világháború után több magas rangú török ​​katonai vezetőt is bíróság elé állították, mert visszaéléseknek és atrocitásoknak tették ki az örményeket. A Reformer csoport, a Young Turks tagjai a tengerentúlra menekültek, és távollétében halálra ítélték őket.

FILE – Ezen a 2019. április 24-i fájlfotón a tüntetők örmény értelmiségiek portréit tartják a kezükben egy tüntetésen, amelyet az oszmán törökök 1915-ös örmények tömeges meggyilkolásának 104. évfordulója alkalmából tartottak Isztambulban. (AP Photo/Lefteris Pitarakis, fájl)

Mely országok ismerik el az örmény népirtást?

A világ több mint 20 országa, az Európai Parlament és az ENSZ mellett hivatalosan is elismerte az örmény népirtást. Míg Wales, Skócia és Észak-Írország kormánya elismeri az örmény népirtást, az Egyesült Királyság ezt hivatalosan nem tette meg. A kritikusok szerint az Egyesült Királyság hivatalos álláspontja abban a félelemben gyökerezik, hogy minden ilyen hivatalos lépés elidegenítené Törökországot, a NATO fontos szövetségesét.

Izrael azért is vonakodott elismerni az örmény népirtást, mert tart Törökország visszahatásától és a térségben lévő stratégiai szövetségesével fennálló kapcsolatok megromlásától. Az Egyesült Államok egészen a közelmúltig vonakodott hivatalosan elismerni az örmény népirtást, mivel fontos NATO-szövetségesként élt, és fenyegette a kétoldalú kapcsolatokat.

Miért vonakodott a Fehér Ház elismerni az örmény népirtást?

Nem Donald Trump az egyetlen amerikai vezető, aki megtagadja az örmény népirtás hivatalos elismerését. Elődje, Barack Obama a második elnöki ciklusának vége felé tett kampányígéreteit megszegte, és nem használta a „népirtás” kifejezést, amelyet a 2008-as elnökválasztás előtti kampányai során használt.

Az örmény amerikaiak évek óta lobbiztak és szorgalmazták az örmény népirtás hivatalos elismerését, de az Egyesült Államok vonakodott hivatalos álláspontot foglalni a kérdésben, hogy megakadályozza a NATO stratégiai szövetségese, Törökország feldühödését. Az elmúlt hetekben Trump három republikánus szenátort használt fel, hogy blokkolja a szenátusi határozatot, de lehet, hogy ezt nem tudta folytatni, ami a múlt heti határozathoz vezetett. A szenátusi szavazásra azt követően került sor, hogy a képviselőház jóváhagyta az intézkedést a múlt hónapban, amelyre Trump és Erdogan Washington D.C.-i ülése közben került sor.

A szenátusi szavazást követően Recep Tayyip Erdogan török ​​elnök azzal fenyegetőzött, hogy népirtásnak ismeri el az észak-amerikai őslakosok tömeges meggyilkolását. Az amerikai külügyminisztérium elutasította a szenátusi szavazást, mondván, hogy az amerikai kormány hivatalos álláspontja a szavazás ellenére sem változott. A gyilkosságok áprilisi évfordulóján kiadott nyilatkozatában Trump a 20. század egyik legrosszabb tömeges atrocitása áldozatai előtt tisztelgett, de Obamához hasonlóan nem használta a népirtás szót. Erdogan értéktelennek és Törökország legnagyobb sértésének nevezte a képviselőház és a szenátus szavazatait.

Oszd Meg A Barátaiddal: