Magyarázat: az EOS-01, India legújabb földmegfigyelő műholdja, amelyet ma bocsátottak fel

Az EOS-01 nem más, mint egy másik Radar Imaging Satellite (RISAT), amely a tavaly elindított RISAT-2B-vel és RISAT-2BR1-gyel együtt fog működni.

A PSLVC49 #E0S01 jelzést és kilenc nemzetközi ügyfélműholdat hordoz a First Launch Pad-en Sriharikotában. (Twitter/@isro)

India csaknem egy év után elküldte első űrmisszióját az EOS-01 földmegfigyelő műhold fellövésével ma délután. Az EOS-01-et kilenc külföldi országból származó műholddal együtt egy PSLV rakéta indította el három óra tizenkét perccel.

Ez az ISRO első küldetése a RISAT-2BR1, egy másik, az EOS-01-hez hasonló földmegfigyelő műhold tavaly december 11-i felbocsátása óta. Ezt követően az ISRO idén januárban a GSAT-30 kommunikációs műholdat is az űrbe küldte, de ez egy Francia Guyanából indított Ariane rakétával történt.

Ezt követően az ISRO indulási ütemtervét teljesen megzavarta a koronavírus-járvány. Az ISRO több mint 20 műhold felbocsátását tervezett a 2020–21-es pénzügyi évben, köztük olyan nagy horderejű küldetéseket, mint az Aditya L1, az első felderítő küldetés a Sun felé, és a pilóta nélküli Gaganyaan, India első emberes űrrepülésének előfutára. A tervezett fellövések fele olyan földmegfigyelő műholdaké volt, mint amilyet ma küldtek.

Új nómenklatúra

Az EOS-01 nem más, mint egy másik Radar Imaging Satellite (RISAT), amely a tavaly elindított RISAT-2B-vel és RISAT-2BR1-gyel együtt fog működni. Az EOS-01 eredeti elnevezése RISAT-2BR2 volt, és a tervek szerint a három űrhajóból álló konstelláció harmadik része volt, amelynek célja, hogy minden időjárási időben éjjel-nappal szolgáltatást nyújtson a nagy felbontású képekhez.

Az EOS-01-el az ISRO új elnevezési rendszerre tér át földmegfigyelő műholdjai számára, amelyeket eddig tematikusan neveztek el, a célnak megfelelően. Például a Cartosat műholdak a szárazföldi domborzati és térképezési adatokkal szolgáltak, míg az Oceansat műholdak tenger feletti megfigyelésekre szolgáltak. Egyes INSAT-sorozatok, Resourcesat-sorozatok, GISAT, Scatsat és mások mind földmegfigyelő műholdak, amelyek más-más elnevezést kapnak a rájuk bízott konkrét munkák vagy a munkájuk elvégzéséhez használt különböző műszerek alapján.

A föld- és erdőtérképezés és -monitorozás, az erőforrások, például a víz, ásványi anyagok vagy halak feltérképezése, az időjárási és éghajlati megfigyelések, a talajértékelés, a térbeli körvonal-térképezés mind földmegfigyelő műholdakon keresztül történik.

Az EOS-01 piacra dobása előtt. (Twitter/@isro)

Ezentúl úgy tűnik, az összes földmegfigyelő műholdat EOS-sorozatnak nevezik.

Radar képalkotás

Az EOS-01, hasonlóan rokonaihoz, a RISAT-2B-hez és a RISAT-2BR1-hez, szintetikus apertúrás radarokat használ a föld nagy felbontású képeinek elkészítéséhez. A radarképalkotás egyik nagy előnye az optikai műszerekkel szemben, hogy nem befolyásolja az időjárás, a felhő vagy a köd, illetve a napfény hiánya. Minden körülmények között és mindenkor kiváló minőségű képeket tud készíteni.

A radar által használt elektromágneses sugárzás hullámhosszától függően különböző szárazföldi tulajdonságok rögzíthetők a képen. Például egy kis hullámhosszú jel képes megragadni a fatakarót vagy a növényzetet, míg a nagyobb hullámhosszú jel még a sűrű fatakarón is áthatol, hogy megnézze az alatta lévő föld körvonalait.

Az EOS-01 és testvére RISAT-ok olyan X-sávos radarokat használnak, amelyek alacsony hullámhosszon működnek, és a legjobbak a városi táj monitorozására, valamint a mezőgazdasági vagy erdőterületek képalkotására. Az ISRO szerint az EOS-01 mezőgazdasági, erdészeti és katasztrófavédelmi támogatási alkalmazásokhoz készült. A radarképek rendkívül hasznosak a katonai követelmények szempontjából is.

Új rakéta

Az EOS-01 kilövéséhez az ISRO a PSLV rakétájának egy új változatát használta, amelyet korábban csak egyszer, tavaly januárban, amikor a Microsat-R műholdat állította pályára. Ez a Microsat-R volt az, amelyet tavaly márciusban ejtettek le India első műholdellenes tesztje során, amely bemutatta, hogy képes eltalálni egy pályán lévő ellenséges műholdat az űrben.

A PSLV ezen változata nem válik hulladékká, miután műholdját a pályára helyezi. Ehelyett a rakéta utolsó fokozata, amely a műhold leválasztása után megmarad, saját pályára léphet, és más fedélzeti műszerek pályaplatformjaként használható az űrben végzett kísérletekhez. Valójában a negyedik szakasz úgy működik, mint egy másik műhold, körülbelül hat hónapos élettartammal.

A PSLV számára ez volt az 51. repülés. Csak két elindítása nem járt sikerrel.

A küldetésben szállított kilenc külföldi műhold közül négy-négy az Egyesült Államokból és Luxemburgból származik, egy másik pedig egy technológiai bemutató Litvániából. Az Express Explained már a Telegramon elérhető

Oszd Meg A Barátaiddal: