Magyarázat: Miért robbantott fel Észak-Korea egy Szöullal közös összekötő irodát?

A közös összekötő iroda lerombolása Phenjan és Szöul közötti kapcsolatok közelmúltbeli megromlását követi, és néhány órával azután történt, hogy Phenjan azzal fenyegetőzött, hogy katonai akcióba kezd a dél-koreai határon.

Dél-Korea azt állítja, hogy Észak-Korea felrobbantotta a Korea-közi összekötő iroda épületét a feszült koreai határtól északra. (Koreai Központi Hírügynökség/Koreai Hírszolgálat az AP-n keresztül)

Hétfőn Észak-Korea felrobbantotta a közös összekötő irodát Dél-Koreával Kaesongban, egy ipari településen a határ oldalán, amely az egyik legsúlyosabb incidens lett a két ország között, anélkül, hogy ténylegesen háborúba kezdtek volna. A közös összekötő iroda lerombolása Phenjan és Szöul közötti kapcsolatok közelmúltbeli megromlását követi, és néhány órával azután történt, hogy Phenjan azzal fenyegetőzött, hogy katonai akcióba kezd a dél-koreai határon.

Miért tette meg ezt a lépést Phenjan?

A múlt hét óta a két ország közötti feszültség fokozódott, miután Phenjan tiltakozott az ellen, hogy Dél-Koreában aktivisták és disszidálók Észak-Korea-ellenes propagandaröplapokat, rizst és Bibliát küldjenek léggömbökkel a határon át Észak-Korea területére. megszakítja a kommunikációt Szöullal. A szakértők úgy vélik, hogy ezek a lépések Észak-Korea csalódottsága miatt jöttek, amiért Dél-Korea képtelen újraéleszteni Phenjan számára előnyös Korea-közi gazdasági projekteket, az Egyesült Államok nyomására, valamint az ENSZ-szankciókat.

Az összekötő irodát 2018-ban hozták létre Kaesongban, hogy megkönnyítsék az Észak-Korea és Dél-Korea közötti kommunikációt. Az iroda lebontását követően a KCNA észak-koreai állami média közleményt adott ki, amely szerint az iroda tragikusan tönkrement egy szörnyű robbanás következtében.

Mun Dzsein dél-koreai elnök sürgős nemzetbiztonsági értekezlet összehívását kérte a bontást követően. Az ország egyesülési minisztériuma értelmetlen tettnek nevezte az incidenst, amely lerombolta a Koreai-félsziget békéjére vágyók reményét.

A dél-koreai kormány kijelentette, hogy határozottan reagálnak, ha a helyzet súlyosbodna, de nem részletezte, hogyan reagálna erre. A bontás néhány nappal azután történt, hogy Kim Dzsong Un észak-koreai vezető nővére, Kim Yo Dzsong azzal fenyegetőzött, hogy lerombolja az összekötő irodát.

Az emberek egy tévéképernyőn néznek egy hírműsort videóval az észak-koreai Kaesongban található Korea-közi összekötő iroda lebontásáról, a szöuli pályaudvaron, a dél-koreai Szöulban (AP)

Mi ez az összekötő iroda?

2003-ban Észak-Korea és Dél-Korea közösen összekötő irodát hozott létre az észak-koreai Kaesongban. A Kaesong Industrial Complex egy közös ipari övezet, ahol a gyárakat észak-koreaiak és dél-koreaiak egyaránt üzemeltetik és irányítják.

A BBC beszámolója szerint ebben az ipari övezetben a csúcspontján körülbelül 120 gyár működött, több mint 50 000 észak-koreai alkalmazottal és több száz vezetővel.

A múlt héten Phenjan azzal fenyegetőzött, hogy bezárja ezt az összekötő irodát, és megszakította kommunikációs vonalait Szöullal.

Aztán mi történt?

Az összekötő iroda lebontását követően a KCNA észak-koreai állami média bejelentette, hogy Phenjant csapatok bevetése demilitarizált területeken, beleértve a Kaesong ipari övezetet is. A KCNA hozzátette, hogy Észak-Korea tüzérségi egységekkel bővíti a dél-koreai határt, és a két ország közötti kapcsolatok javulásával megszüntetett észak-koreai rendőri állásokat most újra beállítják.

Az észak-koreai kormány által készített fotókombináció egy Korea-közi összekötő iroda felrobbanását mutatja az észak-koreai Kaesongban (AP)

Megfigyelők szerint Észak-Korea ezen akciói voltak a legprovokatívabbak az elmúlt években. Mun Dzsein dél-koreai elnök az elmúlt néhány évben erőfeszítéseket tett a Phenjannal fenntartott kapcsolatok javítására. Szakértők úgy vélik, hogy ezekre a provokációkra azért kerülhetett sor, mert Phenjan azt reméli, hogy nyomást gyakorolhat Szöulra, hogy adjon neki további engedményeket, amelyek gazdaságilag előnyösek lennének a szankciók által súlyosan sújtott Észak-Korea számára. Bár nem világos, hogy a COVID-19 milyen hatással volt Észak-Koreára, a szakértők valószínűnek tartják, hogy az ország nem úszta meg sértetlenül, különösen annak fényében, hogy Kína Észak-Korea fő kereskedelmi partnere.

A szakértők úgy vélik, hogy ezek az akciók, bármilyen provokatívak is, nem elég súlyosak ahhoz, hogy Szöul katonai agressziót fontolgasson megtorlásként. A bontást követően a Reuters arról számolt be, hogy az Egyesült Államok egyeztetést folytat Dél-Koreával. Órákkal az eset után a kínai külügyminisztérium szóvivője, Zhao Lijian napi tájékoztatón bejelentette, hogy Kína békét remél a Koreai-félszigeten, és nem említette az összekötő irodát.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője, Dimtrij Peszkov azt mondta: minden oldalról önmérsékletre szólítunk fel.

Oszd Meg A Barátaiddal: