Magyarázat: Kína miért keres nagyobb szerepet a tálibok által uralt Afganisztánban
Az amerikai erők Afganisztánból való kivonását követően Kína az elsők között emelkedett ki, amely diplomáciai csatornákat épített ki a tálibokkal. Milyen gazdasági érdekei vannak az országban?

Ezen a héten Kína felvette első diplomáciai kapcsolatát a tálibok Kabulban, mindössze egy héttel azután, hogy a militáns csoport átvette Afganisztán irányítását. Kína és az afgán tálibok akadálytalan és hatékony kommunikációt és konzultációt folytattak – mondta el Wang Wenbin, a kínai külügyminisztérium szóvivője nem sokkal később sajtótájékoztatón.
Az amerikai erők Afganisztánból való közelmúltbeli kivonását követően Kína az elsők közé került diplomáciai csatornák fejlesztése a tálibokkal , amely ismét hatalomra került a válság sújtotta országban. Érdekes módon Kína az elmúlt két évtizedben az Egyesült Államok által vezetett Afganisztán kormányzása során alacsony profilt tartott fenn, csendben figyelve, ahogy a történelem leghosszabb háborúja dúlt, ami áldozatokat követelt mind az erőforrások, mind az életek tekintetében.
Ő. Wang Yu, Kína afganisztáni nagykövete kiemeli, hogy Kína több millió dolláros segélyt nyújtott a háború sújtotta országnak kórházak építésére, mint például a Dzsamhuriát Kórházra, egy napelemes erőműre Bamyan tartományban és még sok másra.
De most, ahogy Zhou Bo, a Kínai Hadsereg nemzetközi biztonsággal kapcsolatos stratégiai gondolkodásának szakértője írta a közleményében. A New York Times , Pekingnek nincs kétsége a tálibokkal való szorosabb kapcsolat előmozdításával kapcsolatban, és kész arra, hogy a legbefolyásosabb külső szereplőként érvényesüljön az Egyesült Államok által teljesen elhagyott Afganisztánban.

Mi Kína gazdasági érdeke Afganisztánban?
Afganisztánban a becslések szerint akár 3 billió dollár értékű ásványkincsek is találhatók, Reuters számolt be az ország egy volt bányaminiszterét idézve.
Valószínűleg az ország ad otthont a világ legnagyobb lítiumtartalékának – az elektromos járművekben és a megújuló energiaiparban széles körben használt, nagy kapacitású lítium-ion akkumulátorok kulcsfontosságú összetevőjének. És mivel Kína uralja a lítium-ion akkumulátorgyártást világszerte, hosszú távú szerződést kíván kötni a tálibokkal Afganisztán hatalmas kiaknázatlan lítiumkészleteinek fejlesztésére a bányászati jogokért és a tulajdonosi megállapodásokért cserébe.
Afganisztán számos más erőforrásban is gazdag, mint például arany, olaj, bauxit, ritkaföldfémek, króm, réz, földgáz, urán, szén, vasérc, ólom, cink, drágakövek, talkum, kén, travertin, gipsz és márvány.
A tálibok 20 év után visszatértek Afganisztánban a hatalomba, és visszafoglalták ezeket a hatalmas ásványlelőhelyeket. Az Egyesült Államok kivonulásával Peking kínálhatja azt, amire Kabulnak a legnagyobb szüksége van: a politikai pártatlanságot és a gazdasági befektetéseket – írta Zhou Bo. Afganisztán viszont rendelkezik azzal, amit Kína a leginkább díjazott: lehetőségeket az infrastruktúra és az ipar kiépítésében – olyan területeken, ahol Kína képességei vitathatatlanul páratlanok – és hozzáférést 1 billió dollárnyi kiaknázatlan ásványlelőhelyhez.
|Kína számára az afgán bukás az Egyesült Államok hübriszségét bizonyítja. Új veszélyeket is hozKína Övezet és út kezdeményezése: Kína stratégiai Övezet- és Útkezdeményezése (BRI) nagyobb hatókört érhet el, ha a kezdeményezést Pakisztántól Afganisztánig is ki tudná terjeszteni egy Pesawar és Kabul közötti autópályával. A már tárgyalt út jóval rövidebb szárazföldi útvonalat hozna létre a közel-keleti piacok gyorsabb és kényelmesebb elérése érdekében a kínai áruk számára. Egy új, Kabulon át vezető útvonal kevésbé befolyásolná India vonakodását a BRI-hez való csatlakozástól.
Milyen biztonsági aggályai vannak Pekingnek a tálibok által uralt Afganisztánnal kapcsolatban?
A Turkistan Islamic Movement (TIM), más néven Kelet-Turkesztáni Iszlám Mozgalom (ETIM), egy ujgur iszlám szélsőséges szervezet, amelyet Nyugat-Kínában alapítottak azzal a céllal, hogy Hszincsiang helyén Kelet-Turkesztán néven független államot hozzanak létre. 2002 óta az ETIM terrorista szervezetként szerepel az ENSZ Biztonsági Tanácsának al-Kaida szankcióbizottsága által. Az Egyesült Államok azonban 2020-ban levette a terrorista szervezetek listájáról.
Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és az ENSZ Kínát az emberi jogok széles körű megsértésével vádolta meg a helyi muszlim ujgur lakossággal szemben Hszincsiangban, beleértve a kényszermunkát és a nagyszabású fogva tartást. Peking tagadta ezeket az állításokat.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerint az ETIM Afganisztánban gyökerezik, mivel a 2000-es években támogatást kapott a táliboktól és az al-Kaidától. Egyes szakértők kétségbe vonják a csoport erőszakra való felbujtó képességét, vagy akár a mai létezését.
Kína továbbra is attól tart, hogy Afganisztán potenciális menedéket jelenthet az ujgur szélsőséges csoport számára, amely megtorlhatja az ujgurok széles körű elnyomását.
|Kína hozzájárulhat Afgán fejlődéséhez: a tálibok szóvivője
Vang Yi kínai külügyminiszter a tálib molla helyettes vezetőjével, Abdul Ghani Baradarral tartott júliusi találkozón azt mondta, reméli, hogy a tálibok határozottan és hatékonyan szakítanak majd minden terrorszervezettel, beleértve az ETIM-et is. Hangsúlyozta, hogy az ETIM közvetlen veszélyt jelent Kína nemzetbiztonságára és területi integritására.
Wang hozzátette, reméli, hogy a tálibok magasra tartják a béketárgyalások zászlaját, a béke célját tűzik ki, pozitív imázst alakítanak ki és befogadó politikát folytatnak, ami egyértelműen jelzi, hogy Kína stabilitást akar Afganisztánban, biztosítva, hogy a terrorista lázadások ne csapjanak át. Hszincsiang tartományba.
Hírlevél| Kattintson ide, hogy a nap legjobb magyarázóit megtalálja a postaládájában
Oszd Meg A Barátaiddal: