Magyarázat: Miért nagyon magas a Bitcoin villamosenergia-fogyasztása, és ennek következményei

A bitcoinok éves szénlábnyoma majdnem egyenértékű Mumbaiéval, vagy globális távlatból nézve akkora, mint Szlovákia szénlábnyoma.

A kriptovaluta összeomlása annak hátterében áll, hogy a kínai szabályozó hatóságok kedden bejelentették a kriptovaluták elleni fellépést. (Képviseleti)

Abban az időben, amikor a befektetők világszerte igyekeznek követni a legújabb pénzügyi trendet, a Bitcoinét jelenleg körülbelül 1 billió dollárt ér, nagyon keveseket zavar a kriptovaluta által maga mögött hagyott szénlábnyom.

A bitcoinok éves szénlábnyoma majdnem egyenértékű Mumbaiéval, vagy globális távlatból nézve akkora, mint Szlovákia szénlábnyoma.

Hírlevél| Kattintson ide, hogy a nap legjobb magyarázóit megtalálja a postaládájában

Alex de Vries holland közgazdász legújabb tanulmánya kimutatta, hogy a Bitcoinok évi 38,10 Mt szénlábnyomot hagynak maguk után. Az „Üzemanyag-égetésből származó CO2-kibocsátás (Highlights) 2017” című tanulmány szerint Mumbai éves szénlábnyoma 32 millió tonna, míg Bangaloreé 21,60 millió tonna.

Vries képes volt létrehozni egy Bitcoin energiafogyasztási indexet, amely az egyik első szisztematikus kísérlet a bitcoin hálózat energiafelhasználásának becslésére. Nemrég a The New York Timesnak adott interjújában, a Microsoft társalapítója Bill Gates azt mondta, hogy a Bitcoin tranzakciónként több áramot használ fel, mint bármely más, az emberiség által ismert módszer.

A bitcoinok létrehozása és a szükséges elektromosság kapcsolata

A bitcoinokat érmék bányászatával hozzák létre, amelyekhez csúcstechnológiás számítógépeket használnak hosszú órákon keresztül összetett számítások elvégzésére. Minél több érme van a piacon, annál tovább tart egy új bányászata, és a folyamat során több áramot fogyasztanak. Mivel a bányászat szilárd bevételi forrást biztosít, az emberek hajlandóak órákon át üzemeltetni az energiaéhes gépeket, hogy megszerezzenek egy darabot.

2017-ben a Bitcoin hálózat évi 30 terawattóra (TWh) villamos energiát fogyasztott. Most azonban, de Vries becslései szerint, a hálózat jelenleg több mint kétszer annyi energiát használ fel: 78 TWh és 101 TWh között, vagyis nagyjából annyit, mint Norvégiában. Mint ilyen, minden bitcoin-tranzakció nagyjából 300 kg szén-dioxidot igényel – ami 750 000 lehúzott hitelkártya szénlábnyomának felel meg.

A Bitcoinok által évente fogyasztott energia az országokhoz képest. (Forrás: Bitcoin Energy Consumption Index)

Ha a Bitcoin egy ország lenne, akkor több áramot fogyasztana, mint Ausztria vagy Banglades.

A szénlábnyom kiszámítása

A Bitcoin bányászatának fő problémája nem a hatalmas energiafogyasztás, hanem az a tény, hogy a bányászati ​​létesítmények többsége olyan régiókban található, amelyek erősen támaszkodnak a szénalapú energiára.

Korábban nehéz volt meghatározni a Bitcoin-hálózat szén-dioxid-kibocsátását, mivel a bányászok felkutatása sosem volt egyszerű. 2017-ben azonban Garrick Hileman és Michel Rauchs tanulmánya azonosította ezeket a létesítményeket, és évi 232 megawatt fogyasztással számolt. A De Vries becslése szerint a bitcoinbányászat költségeinek nagyjából 60%-a a felhasznált villamos energia ára. Januárban egy Bitcoin ára 42 000 dollár volt, és ezzel az árfolyammal a bányászok évente körülbelül 15 milliárd dollárt keresnének.

Ha ennek a bevételnek a 60%-át az elektromos áramért kell fizetni, 0,05 USD/kWh [kilowattóra] áron, a teljes hálózat akár 184 TWh-t is fogyaszthat évente – írta tanulmányában De Vries.

A cikk azt a feltételezést idézi, hogy minden elfogyasztott kWh után 480-500 g szén-dioxid keletkezik. Ez azt jelentené, hogy 184 TWh teljes energiafogyasztás 90,2 millió tonna szén-dioxid-kibocsátással járna, ami nagyjából összemérhető a London által kibocsátott szén-dioxid-kibocsátással.

A Bitcoin bányászatának egyéb hatásai

A kriptovaluta bányászatának hatásai gyakran átterjednek a gazdaság más részeire is. Mivel a bányászok órákon át csúcstechnológiás számítógépeket használnak új blokkláncok kialakítására, ezek a gépek nem tartanak sokáig. A Bitcoin bányászati ​​eszközök gyártóinak jelentős számú chipre van szükségük ezeknek a gépeknek az előállításához, és a közelmúltban, a Covid-19 válság idején a világ tanúja volt ezeknek a chipeknek a hiányának. Ez a hiány most az elektromos járművek gyártását kezdte érinteni szerte a világon.

1 millió ilyen számítógép gyártásához a legnagyobb szolgáltatónak, a Bitmainnek egy hónapnyi kapacitást kellene felhasználnia a világ két olyan chipgyártójának egyikében, amelyek képesek ilyen nagy teljesítményű szilíciumot előállítani, ami potenciálisan kiszoríthatja a keresletet más ágazatokból, például a mesterséges intelligenciából. , szállítás és otthoni elektronika.

Emellett az olyan országok, mint Irán, kriptovalutát használnak a gazdasági szankciók megkerülésére, amelyeket azért vezettek be, hogy megakadályozzák egy nemzet nukleáris képességeinek fejlesztését. De Vries azt írja, hogy az olcsó energia sok kriptovaluta bányászt vonzott, és az iráni bányászati ​​tevékenység jelenleg a Bitcoin hálózatának teljes számítási teljesítményének 8 százalékát teszi ki. Az ország tehát a Bitcoint használja bevételeinek növelésére, miközben olajexportját nemzetközi szankciók sújtják.

Mit lehet tenni a szénlábnyom szabályozása érdekében?

Tekintettel a kriptovaluta-bányászat növekvő következményeire, a holland közgazdász arra kéri a döntéshozókat, hogy kövessék a kanadai Québec által mutatott utat, ahol moratóriumot vezettek be az új bányászati ​​műveletekre. Bár a Bitcoin decentralizált valuta lehet, az őt körülvevő ökoszisztéma sok szempontból nem az. A nagybányászok könnyen célba vehetők magasabb áramdíjjal, moratóriummal, vagy a legszélsőségesebb esetben a használt berendezések elkobzásával.

A kormányok a digitális eszközök piactereiről is betilthatják a kriptovalutákat, mivel ez hatással lesz a digitális valuták áraira.

India és a kriptovaluta

Az országban jelenleg körülbelül 75 millió kriptovaluta befektető van, akik együtt több mint 10 000 millió rúpiát gyűjtöttek Bitcoinba és más hasonló digitális valutákba. Az árak több mint 900%-kal megugrottak a világméretű fellendülés jóvoltából – egyetlen bitcoin, amely 2020-ban körülbelül 4 millió Rs-ba került, most valahol 41 millió Rs körül kerül.

Azonban a közelmúlt szerint A Reuters jelentése, kormányzati források azt mondták, hogy a Narendra Modi-kormány azt tervezi, hogy elfogadja a függőben lévő kriptovaluta törvényjavaslatot, amely teljes mértékben betiltja és kriminalizálja a Bitcoinok birtoklását. Nirmala Sitharaman pénzügyminiszter azonban azt mondta, hogy a Központ kalibrált megközelítést alkalmaz, és nyitva hagy egy ablakot a blokklánc-technológiával kapcsolatos kísérletekre.

Oszd Meg A Barátaiddal: