Magyarázat: Miért vérszegény India gyermekeinek több mint fele, a nő?

A vérszegénység az az állapot, amikor a vörösvértestek száma vagy a hemoglobin mennyisége a normálnál alacsonyabb. Mennyire elterjedt Indiában?

A korai házasságok és a vérszegénység anyai egészségügyi problémákat okoztak a maharashtrai Nandurbar törzsbeli nőknél. (Express Photo: Prashant Nadkar, Fájl)

A hónap elején közzétett, 2019–2020-as nemzeti családi egészségügyi felmérés szerint az indiai nők és gyerekek túlnyomórészt vérszegények, és ez az állapot a legelterjedtebb a Himalája hideg sivatagában. ezt a weboldalt áttekinti a felmérés eredményeit

Mi az anémia?

Az az állapot, amikor a vörösvértestek száma vagy a hemoglobin mennyisége a normálnál alacsonyabb. Fáradtságot, hideget, szédülést, ingerlékenységet és légszomjat okozhat, egyéb tünetek mellett. A nem elegendő vasat, folsavat vagy B12-vitamint nem tartalmazó étrend a vérszegénység gyakori oka. Néhány egyéb állapot, amely vérszegénységhez vezethet, közé tartozik a terhesség, az erős menstruáció, a vérbetegségek vagy a rák, az öröklött rendellenességek és a fertőző betegségek.

Mennyire elterjedt a vérszegénység hazánkban?

Az Országos Család-egészségügyi Felmérés (NHFS) I. fázisában 22 államra és UT-ra vonatkozóan adtak ki eredmény-adatlapokat. A felmérés során a vérszegénység vizsgálatát 6-59 hónapos gyermekek, valamint 15-49 éves nők és férfiak körében végezték. Ezen államok és UT-k többségében a gyermekek és nők több mint fele vérszegénynek bizonyult.

Ebből a 22 államból és UT-ból 15-ben a gyermekek több mint fele vérszegény. Hasonlóképpen, a nők több mint 50 százaléka vérszegény 14 államban és UT-ban.

A vérszegény gyermekek és nők aránya viszonylag alacsonyabb Lakshadweepben, Keralában, Meghalayában, Manipurban, Mizoramban és Nagalandban, és magasabb többek között Ladakhban, Gujaratban, J&K-ban és Nyugat-Bengálban.

A férfiak vérszegénysége kevesebb mint 30 százalék volt ezen államok és UT-k többségében.

CSATLAKOZZ MOST :Az Express Explained Telegram csatorna

Milyen módszertant alkalmaztak?

Az NFHS a válaszadók kapilláris vérét használta fel a vérszegénység becslésére. Gyermekeknél a 11 gramm/dl (g/dl) alatti hemoglobin vérszegénységet jelez. A nem terhes és terhes nők esetében 12 g/dl-nél, illetve 11 g/dl-nél, a férfiaknál pedig 13 g/dl-nél kisebb volt. A gyermekek körében a prevalenciát a tengerszint feletti magassághoz, a felnőtteknél pedig a magassághoz és a dohányzási állapothoz igazították.

Miért olyan magas a vérszegénység az országban?

Dr. Sunil Raina, a Himachal Pradesh-i Dr. Rajendra Prasad Kormányzati Orvosi Főiskola közösségi orvostudományi osztályának vezetője szerint a vashiányos és a B12-vitamin-hiányos vérszegénység a vérszegénység két leggyakoribb típusa Indiában. A nők körében a vashiány prevalenciája magasabb, mint a férfiaknál a menstruációs vasveszteség és a növekvő magzat terhesség alatti magas vasigénye miatt.

Raina szerint a köles hiánya az étrendben a rizstől és a búzától való túlzott függőség miatt, a zöld és leveles zöldségek elégtelen fogyasztása, valamint az alacsony tápértékű csomagolt és feldolgozott élelmiszerek dominanciája lehet az oka a vérszegénység magas prevalenciájának Indiában. Megváltoztak étkezési szokásaink, és csökkent a gabonafélék és a természetes élelmiszerek változatossága – mondta.

Hozzátette azonban, hogy Indiában a vérszegénység szintje folyamatosan magas maradt a függetlenedés utáni időszakban, és nem csökkent jelentősen ebben az időszakban, még a zöld forradalmat követően sem, amikor az étrendi szokások megváltoztak. Ezért mélyebb kutatásra van szükség. Lehetnek genetikai vagy környezeti tényezők, de ilyen vizsgálatot még nem végeztek. Ezenkívül a jelenlegi hemoglobin-normák a nyugati populációkon alapulnak. Indiában a normál szabványok eltérőek lehetnek. Vannak nők, akiknek a hemoglobinszintje néha hat-nyolcra csökken, de egészségesek és jól vannak – mondta.

Mi a helyzet a Himalája nyugati részének hideg sivatagi régiójával?

Ladakh szakszervezeti területén a felmérés szerint a gyerekek 92,5 százaléka, a nők 92,8 százaléka és a férfiak körülbelül 76 százaléka vérszegény az adott korcsoportban. A felmérés szerint a szomszédos Lahaul és Spiti kerületben, amely Himachal Pradesh államban található, a gyermekek 91 százaléka és a nők 82 százaléka vérszegény.

Mindkét terület a Himalája hideg sivatag része. J&K-ban és Himachal többi részén a vérszegénység prevalenciája viszonylag alacsonyabb.

Az egészségügyi tisztviselők elmélete szerint a hideg sivatagi régióban a vérszegénység magas elterjedtsége annak tudható be, hogy minden évben a hosszú tél során hiányzik a friss zöldség és gyümölcs. A növényeket itt általában csak nyáron termesztik, és télen, a lakosok nem jutnak rendszeresen zöld zöldséghez és friss terményhez kintről, mivel a zord időjárás és a havas utak miatt az összeköttetés korlátozottá válik. Lehetnek azonban más tényezők is, és a vérszegénység okait még tudományosan meg kell állapítani.

Oszd Meg A Barátaiddal: