Magyarázat: Íme, hogyan csap be a villám, és miért öl

Összességében Indiában évente átlagosan 2000-2500 villámhalál történik. A villámcsapás okozza a legnagyobb mértékben a természetes okok miatti véletlen haláleseteket.

A villám egy nagyon gyors – és hatalmas – elektromos kisülés a légkörben, amelynek egy része a Föld felszíne felé irányul. (Fotó: Fájl)

Az elmúlt 24 órában legalább 30 ember halt meg villámcsapásban az ország különböző részein. Míg Rajasthan 18 halálesetről számolt be , Uttar Pradesh felvett 12. Ok-okozati eseményeket is jelentettek Madhya Pradeshből. Június elején, 20 embert öltek meg villámcsapásokban Dél-Bengália három kerületében.

Az országban gyakoribbá váltak a villámlás okozta halálesetek. Tavaly júliusban, 40 embert öltek meg villámcsapás által Biharban két különálló eseményben.

Tehát miért – és milyen gyakran – öl a villám Indiában?

Mennyire gyakoriak a villámhalálok?

Gyakoribb, mint a városi területeken néha megvalósítják. Összességében Indiában évente átlagosan 2000-2500 villámhalál történik. A villámcsapás okozza a legnagyobb mértékben a természetes okok miatti véletlen haláleseteket. Néhány évvel ezelőtt több mint 300 embert ölt meg villámcsapás mindössze három nap alatt – ez a szám meglepte a tisztviselőket és a tudósokat.

Ennek ellenére a villámlás továbbra is a legkevésbé tanulmányozott légköri jelenségek közé tartozik az országban. A pune-i Indiai Trópusi Menedzsment Intézetben (IITM) csak egy tudóscsoport dolgozik teljes munkaidőben zivatarokkal és villámlással.

Indiában nem követik nyomon a villámok előfordulását, és egyszerűen nincs elegendő adat a tudósok számára. A villámcsapások elleni biztonsági intézkedések és óvintézkedések gyakran nem kapnak akkora nyilvánosságot, mint más természeti katasztrófák, például földrengések.

Évente több ezer zivatar fordul elő Indiában. Mindegyik több – néha száznál is több – villámcsapással járhat. Dr. Sunil Pawar, az IITM munkatársa szerint a villámcsapások növekvő tendenciát mutattak az elmúlt 20 évben, különösen a Himalája lábánál.

Hírlevél| Kattintson ide, hogy a nap legjobb magyarázóit megtalálja a postaládájában

Mi a villám, és hogyan csap be?

A villám egy nagyon gyors – és hatalmas – elektromos kisülés a légkörben, amelynek egy része a Föld felszíne felé irányul. Ezek a kisülések óriási, 10-12 km magas, nedvességet hordozó felhőkben keletkeznek. Ezeknek a felhőknek az alapja jellemzően a Föld felszínétől 1-2 km-re, csúcsuk 12-13 km-re van. A felhők teteje felé mínusz 35 és mínusz 45 Celsius-fok között alakul a hőmérséklet.

Ahogy a vízgőz felfelé mozog a felhőben, a csökkenő hőmérséklet hatására az lecsapódik. A folyamat során hő keletkezik, ami a vízmolekulákat tovább tolja felfelé.

Amint a hőmérséklet nulla Celsius-fok alá csökken, a vízcseppek kis jégkristályokká alakulnak. Tovább haladnak felfelé, tömeget gyűjtenek – amíg olyan nehezek nem lesznek, hogy a Földre kezdenek zuhanni.

Ez egy olyan rendszerhez vezet, amelyben egyidejűleg kisebb jégkristályok mozognak felfelé és nagyobb kristályok jönnek le.

Ütközések követik, és elektronok felszabadulását váltják ki – ez a folyamat nagyon hasonlít az elektromos szikrák keletkezéséhez. Ahogy a mozgó szabad elektronok több ütközést és több elektront okoznak, láncreakció következik be.

Ez a folyamat azt eredményezi, hogy a felhő felső rétege pozitív, míg a középső réteg negatívan töltődik. A két réteg közötti elektromos potenciálkülönbség óriási – egymilliárd és 10 milliárd volt közötti nagyságrendű. Nagyon rövid időn belül hatalmas, 100 000-1 millió amperes áram kezd el folyni a rétegek között.

Óriási mennyiségű hő keletkezik, és ez a felhő két rétege közötti légoszlop felmelegedéséhez vezet. Ez a hő villámlás közben vöröses megjelenést kölcsönöz a légoszlopnak. Ahogy a felmelegített levegőoszlop kitágul, lökéshullámokat kelt, amelyek mennydörgést eredményeznek.

Hogyan jut el ez az áram a Földre a felhőből?

Míg a Föld jó elektromos vezető, elektromosan semleges. A felhő középső rétegéhez képest azonban pozitív töltésűvé válik. Ennek eredményeként az áram mintegy 15-20%-a a Föld felé is irányul. Ez az áramáramlás az, ami a földi életben és vagyonban károkat okoz.

Nagyobb a valószínűsége annak, hogy villám csapjon be magas tárgyakba, például fákba, tornyokba vagy épületekbe. Amint körülbelül 80-100 m-re van a felszíntől, a villámlás hajlamos ezeknek a magasabb tárgyaknak az irányát megváltoztatni. Ez azért történik, mert a levegő rossz elektromos vezető, és a levegőn áthaladó elektronok jobb vezetőt és a legrövidebb utat keresnek a viszonylag pozitív töltésű Föld felszínéhez.

Milyen óvintézkedéseket kell tenni villámcsapás ellen?

A villám ritkán ér közvetlenül embert – de az ilyen csapások szinte mindig végzetesek.

Az embereket leggyakrabban az úgynevezett talajáramok érik. Az elektromos energia, miután eltalált egy nagy tárgyat (például egy fát) a Földön, bizonyos távolságra oldalirányban szétterjed a talajon, és ezen a területen az emberek áramütést kapnak.

Veszélyesebbé válik, ha a talaj nedves (ami gyakran a kísérő eső miatt van), vagy ha fém vagy más vezető anyag van rajta. A víz vezető szerepet tölt be, és sok embert villámcsapás ér az elárasztott rizsföldeken állva.

A meteorológiai hivatal rendszeresen figyelmeztet a zivatarokra. De ez egy nagyon általános tanács, és olyan helyekre vonatkozik, amelyek területe nagyon nagy.

A zivatar előrejelzése meghatározott helyen nem lehetséges. Egy valószínű villámcsapás pontos idejét sem lehet megjósolni.

A fent említett okok miatt egy fa alatt menedéket venni veszélyes. A földön fekve is növelheti a kockázatokat. Az embereknek viharban beltérben kell mozogniuk; azonban még beltérben is kerülniük kell az elektromos szerelvények, vezetékek, fémek és víz érintését.

Oszd Meg A Barátaiddal: