Magyarázat: Miért tüntetnek az irániak az utcákon?
Az üzemanyagárak pénteki emelése óta a tüntetések akár 100 iráni várost is elértek, a tüntetők száma pedig a becslések szerint meghaladta a 87 ezret.

A hétvégén tüntetések rázták meg Iránt az üzemanyagárak meredek emelkedése után felgyújtotta a közharagot . Az iráni hatóságok szerint az erőszak hivatalos halálos áldozatainak száma legalább háromra emelkedett vasárnap. Egyes jelentések szerint az autópályadíj jóval magasabb, akár 36 is lehet.
Irán legfelsőbb vezetője, Ali Khamenei ajatollah gengsztereknek nevezte az erőszakos cselekményekben részt vevőket, és potenciális szigorításra utalt. Az ország leállította az internet-hozzáférést 8 millió embere előtt.
Pénteken az iráni kormány bejelentette, hogy a benzin literenkénti 10 000 riálról (17 INR/liter) 15 000 riálra (25,5 INR/liter) emeli az első 60 liter benzin árát, és 30 000 riálra (51 INR/liter) liter) minden hónapban ezt követően vásárolt extra üzemanyagért – jelentette az AFP.
Az üzemanyagárak 50%-os emelkedése nagyon nehezményezett, tekintettel arra, hogy Irán rendelkezik a világ negyedik legnagyobb kőolajkészletével, és a benzin az 1979-es iszlám forradalom óta tartó gazdasági gondok ellenére olcsó maradt.
Az utóbbi időben Irán gazdaságát súlyosan érintette az Egyesült Államok által 2018-ban bevezetett szankciók, miután az Egyesült Államok kilépett a Közös Átfogó Cselekvési Tervből (JCPOA), ismertebb nevén az iráni nukleáris megállapodásból.
A JCPOA Irán és hat nagyhatalom – Nagy-Britannia, Kína, Franciaország, Németország, Oroszország és az Egyesült Államok – 2015-ben kötött megállapodása volt, amelynek értelmében Teherán beleegyezett abba, hogy korlátozza nukleáris programját, cserébe az Egyesült Államok és más gazdasági szankciók alóli felmentésért.
A pénteki bejelentés óta a tüntetések az ország 100 városát elérték, a tüntetők száma pedig a becslések szerint meghaladta a 87 ezret.

Benzinszivattyúkat és bankokat támadtak meg, a tüntetők pedig autókat hagytak el a főbb autópályák mentén. A Fars félhivatalos hírügynökség szerint mintegy 1000 embert tartóztattak le.
Hamenei legfelsőbb vezető a Mohammed Reza Pahlavi volt iráni uralkodó családjával és a Mujahedeen-e-Khalq militáns csoporttal szövetséges erőket tette felelőssé a tüntetésekért.

A már halott Pahlavit 1979-ben űzték ki Iránból, miután az iszlám forradalom megdöntötte kormányát. A Trump-kormányzatot is hibáztatták, amely az (iráni) rezsim elleni békés tiltakozásnak nevezte a zavargásokat.
Az üzemanyag-emelési döntés komoly politikai kockázatot jelent Haszan Róháni iráni elnök számára, akit jövő év februárjában újraválaszthatnak.
Olvassa el még | Elmagyarázta: Narwhal, a kölyökkutya, hogyan növesztett farkot a fejére
Oszd Meg A Barátaiddal: