Magyarázat: Mi következik az Egyesült Arab Emírségek Hope Mars szondájánál?

Hope Mars-szonda: Amint sikeresen eléri a bolygót, elkezdi keringeni a bolygó körül. A küldetés teljes élettartama egy marsi év, ami körülbelül 687 nap a Földön.

2020. június 1-jei illusztrációja a Mohammed Bin Rashid Űrközponttól az Egyesült Arab Emírségek Hope Mars-szondáját ábrázolja. (Alexander McNabb/MBRSC az AP-n keresztül)

A Hope Probe néven ismert arab világ első Mars-küldetése, amely tavaly júliusban indult, körülbelül hét óra távolságra van a célállomástól. A 77 000 mérföld/órás sebességgel haladó Amal nevű űrszonda, arabul Remény, körülbelül 27 percig kell működtetnie fékezőmotorjait, hogy elfogja a bolygó gravitációja.

Ha sikeres lesz, a tudósok képesek lesznek a Hope Probe végrehajtani a küldetés céljait, beleértve a bolygó éghajlati dinamikájának megértését és a Mars alsó légkörének jellemzését.

Mi az a Hope szonda?

A Hope-ot az Egyesült Arab Emírségek tudósai fejlesztették ki az Egyesült Államokban. 2020 júliusában indították útjára a japán Tanegashima Űrközpontból a Mitsubishi Heavy Industries H-II A rakétájának fedélzetén, és kilövése a H-II A 45. volt. Három műszert hordozott, köztük egy nagy felbontású kamerát és egy spektrométert, az űrszonda orbitális küldetésen van, hogy adatokat gyűjtsön a marsi éghajlati dinamikáról, és segítsen a tudósoknak megérteni, miért hanyatlik a Mars légköre az űrbe.

A Hope az Egyesült Arab Emírségek negyedik és első bolygóközi küldetése. Az előző három mind Föld-megfigyelő műhold volt. Amint sikeresen el tudja érni a bolygót, elkezdi keringeni a bolygót. A küldetés teljes élettartama egy marsi év, ami körülbelül 687 nap a Földön.

Miért a Mars?

Az Egyesült Arab Emírségeken kívül az Egyesült Államok és Kína is indított küldetést a Marsra a júliusban elérhető rövid kilövési időszak alatt. Az indítóablak alatt a Föld és a Mars két év óta a legközelebbi ponton került egy vonalba, ami azt jelenti, hogy kevesebb üzemanyagot kell felhasználni a bolygó eléréséhez. A kilövési ablakok azért fontosak, mert ha egy űrszondát túl korán vagy túl későn indítanak, akkor akkor érkezik meg a bolygó pályájára, amikor a bolygó nincs ott.

A különböző űrügynökségek által világszerte egyre növekvő számú Mars-küldetés része a versengő űrversenynek, amely arra törekszik, hogy vezető szerepet töltsön be az űrkutatásban. Nemcsak a nemzeti űrügynökségek, hanem a repülőgépgyártók is, mint például Elon Musk SpaceX, szintén ambiciózus küldetéseket hajtanak végre a Vörös bolygó felé. A SpaceX például a Marsot a földi élet alternatívájának tekinti, mivel ez a legközelebbi lakható szomszédja.

A tudósokat és kutatókat az is kíváncsivá teszi a Mars iránt, hogy a bolygó egykor elég meleg volt ahhoz, hogy átfolyjon rajta a víz, ami azt jelenti, hogy ott is létezhetett élet. Ez a kérdés érdekesebbé teszi a bolygót a tudósok számára, mivel szinte mindenhol, ahol vizet találunk a Földön, találunk életet, ahogy a NASA fogalmaz.

Ember azonban még nem tette be a lábát a Marsra, mert a Mars légköre nagyon vékony, nagyrészt szén-dioxidból áll, és nincs belélegezhető oxigén, ami megnehezíti az űrhajósok túlélését. Ezenkívül a Mars tája fagyos, nincs védelem a Nap sugárzása vagy az elhaladó porviharok ellen. Ezért több kutatásra, technológiára és tesztelésre van szükség ahhoz, hogy embereket küldhessenek a Marsra. A NASA a 2030-as évekre tervezi ezt.

A Planetary Society szerint a Mars történelmileg barátságtalan volt a Föld meglátogatási kísérleteivel szemben, és több küldetést terveztek a Mars elérésére, mint bármely más bolygó vagy hely a Naprendszerben, kivéve a Holdat. A Science magazin szerint a 18 leszálló vagy rover Marsra irányuló küldetéséből csak 10 volt sikeres.

Oszd Meg A Barátaiddal: