„Csillagok háborúja” a lőtéren: mit jelent golyók nélkül lövöldözni
A környezet károsodásának megállítása és új rajongók vonzása érdekében a NOB lézerek használatát javasolta lövészversenyeken. De mi a helyzet a lövészek képességeivel és az adrenalinlökéssel? MIHIR VASAVDA magyarázza

Két hétig a delhi Karni Singh Range lövészvilágbajnokságon az egyik legtöbbet vitatott dolog a sportág jövője volt az olimpián. Jelenleg a lövészet legnagyobb kihívásai közé tartozik a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) azon javaslata, hogy a lézeres lövöldözés bevezetésével tegye golyómentessé a lőtereket az egész világon. Míg a Nemzetközi Lövészsport Szövetség (ISSF), a sportágat irányító testület továbbra is bízik abban, hogy a változás végül nem fog megvalósulni, a lövészek a legrosszabbtól tartanak. Milyen kérdéseket tartalmaz a NOB javaslata a lövedékekkel kapcsolatban, és miért ellenzik a lövészek és a szövetség?
Először is, mi az a „lézeres fényképezés”?
A lövészsportnak jelenleg három szakága van: puska, pisztoly és sörétes puska. A lövészek valódi golyókat vagy golyókat használnak. Ha a változtatást erőltetik, akkor a sportlövők által használt pisztolyok és puskák golyó helyett lézersugarat lőnek ki a célpontokra. A NOB javaslata az, hogy ezt a változást egyelőre csak a puska és pisztoly versenyszámokban hozzák meg.
Nézze meg, mi más hírekkel szolgál
De miért akarja a NOB, hogy a lövészek a golyók helyett lézerekre váltsanak?
Ennek több oka is van. A legfontosabb ok az, hogy vonzóbbá tegyük a lövöldözést a millenniumi korosztály számára – a 21. század elején felnőttkort elért fiatalok számára, akiknek támogatására és érdeklődésére minden sportnak szüksége van a túléléshez. A NOB igyekezett olyan sportágakba fektetni, amelyek izgatják a fiatalokat. A 2020-as tokiói olimpián szereplő sportágak – hegymászás, gördeszka és szörf – áttekintése képet ad arról, hogy a NOB milyen irányba szeretné az olimpiát elérni.
A NOB úgy véli, hogy a lézerek, a rikító vörös sugarak és minden más vonzóvá és divatossá teszi a sportot, és szélesebb közönséget vonz be. A változás a forgatást is televízióbaráttá teszi, ami jelenleg nagyon hiányzik. Gondoskodni fog a lövészek fegyver- és lőszerhordásával járó bonyodalmakról is, miközben egyik országból a másikba utaznak. Ez sok papírmunkát és engedélyt igényel, és a NOB-nak sok nehézséggel kellett szembenéznie ezeknek a szempontoknak a rendezésében a 2012-es londoni olimpián az Egyesült Királyság szigorú fegyvertartási törvényei miatt. A NOB szerint egy másik fontos kérdés, hogy a lövöldözés jelenleg nem teljesen környezetbarát.
Hogyan károsítja a környezetet a lövöldözés?
A lövészek által használt golyók ólomból készülnek, amely minden lövés alkalmával a légkörbe kerül. A vegyszer potenciálisan káros hatással lehet az idegrendszerre is. Minden lőtéren naponta több ezer golyót használnak fel.
És hogyan reagált az ISSF a változtatási javaslatra?
A szövetség vezető tisztségviselői kinevették az ötletet. Ragaszkodnak ahhoz, hogy a sportág nem fog megváltozni, és ezt oly sok szóval közvetítették a NOB-nak.
Mi a helyzet a lövészekkel? Elégedettek a lézeres lövöldözési javaslattal?
Egyik lövöldözőt sem izgatja a lézeres lövöldözés, bár a legtöbbjük beletörődött abba a ténybe, hogy a változás végül megtörténik. Néhányan hevesen reagáltak: a legendás magyar lövő, Sidi Péter, aki 25 vb-érmet szerzett, kijelentette, hogy abbahagyja, ha lézeresre vált. Edzője, Pintér László megvetően kijelentette, hogy a sportág a Star Wars-ba süllyedne, ha a változtatások megtörténnének.
Oké, de pontosan miért idegenkednek a lövészek és az ISSF ettől a változástól?
Azt mondják, ez hatással lesz a sportág alapszövetére. Az ISSF szerint a lézertechnológia még nem fejlődött olyan szinten, hogy verseny közben ugyanolyan környezetet tudjon teremteni, mint a valódi golyók. A lövészek szerint a lézerek egy kicsit arcade játékká teszik a sportot. A forgatás sok immateriális tényezőt foglal magában, például a szél sebességét. A lézerek elveszik ezeket, és túlságosan szó szerint és kiszámíthatóvá teszik a sportot. Ezenkívül a sport leglenyűgözőbb aspektusa a kilőtt golyó hangja. A ravasz meghúzását követő gém hasonló a Forma-1-es versenyen a motorok zúgásához. Vedd el, és a sport tönkremegy.
És lenne szerepe a fegyvergyártók lobbijának?
Az irányító testületek – a NOB és az ISSF – számára a legnagyobb nehézséget valójában a fegyverkezési lobbi elleni küzdelem jelenti majd, ha a váltás megtörténik. Ez egy több millió dolláros iparág, amelyet közvetlenül érint, ha a sport a golyóktól a lézerek felé mozdul el. A lövöldözők szerint a hatás hasonló lenne ahhoz, amivel a Nike vagy az Adidas ruházati gyártói szembesülnének, ha a NOB bevezetné a mezítláb futást az olimpián.
Mondhatja a NOB, változtass, vagy kiszállsz?
Igen, megteheti, akárcsak a birkózásnál pár évvel korábban – vagy akár a lövöldözésnél néhány hónappal ezelőtt. A NOB arra kényszerítette az ISSF-et, hogy változtasson három rendezvényén a nemek közötti egyenlőség biztosítása érdekében. A lövészek erős ellenállása ellenére az ISSF-nek meg kellett tennie, hogy továbbra is az olimpián maradjon. Tehát ha a NOB azt mondja, váltson lézerre vagy másra, az ISSF-nek kevés lehetősége marad.
Ha a NOB érvényre juttatja a változtatást, mikorra vezetik be a lézeres lövészetet?
Tokióban biztosan nem. Az ISSF a múlt héten nyújtotta be rendezvényprogramját a tokiói játékokra, így a váltás legkorábban a 2024-es olimpián történhet meg. Az ISSF egyik magas rangú tisztviselője azonban elmondta ezt a weboldalt hogy a sportág változatlan marad legalább a következő két olimpián.
Miért kellene Indiának aggódnia a változás miatt?
A lövészet azon kevés olimpiai sportok egyike, amelyekben India folyamatosan jól szerepelt. Ez hozta az országnak a legtöbb érmet a Nemzetközösségi Játékokon, és bár a teljesítményt nem sikerült megismételni az Ázsiai Játékokon vagy az olimpián, a lövészet továbbra is India egyik legjobb szakága. Az utóbbi időben több ígéretes lövész jelent meg, és egy ilyen alapvető változás kétségtelenül súlyosan érintené az ország kilátásait.
Oszd Meg A Barátaiddal: