Magyarázat: Hogyan csökkentették a Ghazipur hulladéklerakó magasságát, és hogy véglegesen megtisztítható-e
A legutóbbi, 2019-es számláláskor a szemétlerakó átlépte a 65 métert (213 láb), ami mindössze nyolc méterrel maradt el az ikonikus Qutub Minartól, amely 73 méter magas.

Két ember meghalt, négy jármű pedig a csatornába esett, miután 2017-ben összeomlott egy szemétlerakó egy része Delhi Ghazipur területén. Az 1984-ben üzembe helyezett és 2002 óta túlcsorduló hulladéklerakó legalább egy évtizede meghaladta a kapacitását, de a szemét továbbra is alternatív lehetőség hiányában ide kell dobni. A legutóbbi, 2019-es számláláskor a szemétlerakó átlépte a 65 métert (213 láb), ami mindössze nyolc méterrel maradt el az ikonikus Qutub Minartól, amely 73 méter magas. A ghazipuri hulladéklerakó évente közel 10 méterrel emelkedik, és várhatóan meghaladja a Qutub Minar és más függőleges építmények magasságát az országban.
Éppen ellenkezőleg, a szemétlerakó területe az elmúlt hónapokban csökkent. Kelet-Delhi parlamenti képviselője, Gautam Gambhir csütörtökön egy tweetben kijelentette: megígérte, hogy ha nem teljesítem, soha többé nem indulok választásokon. Ázsia legnagyobb szeméthegye Ghazipur Kelet-Delhiben 1 év alatt 40 lábbal esett le!
A bátorság és a kemény munka a legnagyobb hegyet is megmozgatja
Megígértem, hogy ha nem teljesítem, soha többé nem indulok választásokon. Ázsia legnagyobb szeméthegye Ghazipur Kelet-Delhiben 1 év alatt 40 lábbal esett le! pic.twitter.com/NFf6Ksz9lC
– Gautam Gambhir (@GautamGambhir) 2020. július 23
Hogyan csökkent a szemétlerakó magassága?
1984 óta több mint 140 millió tonna hulladékot gyűjtöttek össze a ghazipuri hulladéklerakóban, ami veszélyes életkörülményekhez vezet, mérgező levegővel és szennyezett vízzel a közeli területeken élők számára, mint Kaushambi, Khoda, Gharoli, Kalyanpuri, Ghazipur és Kondli.
2019 októberében az EDMC elkezdte használni a dobos gép-cum-ballisztikus szeparátorokat, amelyek szilárd hulladék és inert anyagok szétválasztására szolgáló mechanikus szitálógépek. Jelenleg nyolc ilyen, napi 1200 tonna összkapacitású gép válogatja és emeli ki a hulladékot a telephelyről. Ezek a trommelek eddig 13 000 tonna hulladékot dolgoztak fel.
Express Explainedmost be van kapcsolvaTávirat. Kattintson itt, hogy csatlakozzon a csatornánkhoz (@ieexplained) és naprakész a legfrissebb
Mi történik a hulladékkal, miután ezek a gépek elkülönítik?
A görgős gép három részre osztja a hulladékot: építési és bontási hulladékok; tüzelőanyagként használt műanyag és éghető hulladékok, valamint dúsított talaj és inert, ami 50 százalék körüli. A hulladék mintegy 15 százalékát hulladékból származó üzemanyagként (RDF) használják fel, és a gázipuri energiagyárakba küldik villamosenergia-termelés céljából. A hulladék közel 20 százaléka az EDMC építési és bontási hulladék üzemeibe kerül tégla-, csempe- és homokgyártás céljából.
Míg a keletkezett hulladék több mint felét alkotó talajszerű anyag az NTPC ökoparkjába kerül, ahová eddig 8000 tonna hulladék került. A maradék hulladékot az EDMC parkjaiba szállították.

Hogyan csökkent a magasság, ha naponta 2500 tonna hulladékot raknak le, és csak napi 8000 tonnát dolgoznak fel?
A válasz a földrajzban és nem a matematikában rejlik. A társaság a 70 hektáros lerakó szomszédos területein hulladékot rakott le, miközben a lerakó magasságának csökkentésére irányuló művelet folytatódott.
Az East Corporation szóvivője, Arun Kumar elmondta: a hulladéklerakók megtisztításának első szakaszában a magasságot csökkenteni kell, mert ez veszélyes, és a múltban baleseteket okozó rész beomlásához vagy összeomlásához vezethet. A helyszín közeli része, ahol sok szemét hever, szintén elérte a 25 métert. A cél a 2400 MT kapacitás elérése hat további géppel. De ugyanezt a módszert nem fogják megismételni a második szakaszban, mert akkor a méret folyamatosan növekszik, bár lassabban, mondta.
In Explained | Milyen lesz az új Chandni Chowk?
Véglegesen eltávolítható a szemétlerakó?
Elméletileg igen, de gyakorlatilag kihívást jelent, mivel naponta 2500 millió tonna hulladék kerül lerakóhelyre. A válasz a hulladék elkülönítésében és a technológia felhasználásában rejlik a további szegregáció és szállítás érdekében üzemek létrehozására. Jelenleg alig van olyan kolónia, ahol megtörténik a szegregáció, ami megnehezíti a villamosenergia-termelést, valamint a komposzt és a gáz hulladékból történő előállítását. Például csak biológiailag lebomló elemekre van szükség a gáz előállításához, és csak biológiailag le nem bomló dolgokra az elektromos áram előállításához. Manapság az is egyszerűnek tűnik, hogy sok hulladék nagyon régi hulladék, ami nagyon régi, így sok nedvesség távozott, és az idő múlásával talaj lett, de ugyanezt nem lehet megtenni a friss hulladékkal – mondta Kumar. Ezek a hulladékok, ha otthon újrahasznosítják őket, könnyen eljuttathatók különböző létesítményekbe komposztálásra, energiatermelésre és egyéb célokra. És ha rothadt vagy fémmel vagy más szennyeződéssel keveredik, használhatatlanná válik.
Milyen kihívások várnak még az EDMC előtt?
Az a felfogás, hogy az újrahasznosított anyagok gyengébb minőségűek, ahhoz vezetett, hogy számos újrahasznosított elem, például homok, kövek, téglák és csempék hevernek kihasználatlanul az üzemben, ami veszteséget okoz. Még néhány kormányzati szerv is visszalépett az útépítéshez használt újrahasznosított anyagok vásárlásától. Az NTPC üzemében ártalmatlanítottuk a talajt, de a jövőben meg kell néznünk, ki viszi el ennyi hulladékot – mondta az EDMC főmérnöke, P K Khandelwal.
A második szakaszban az EDMC a futóhengerek számának növelését és egy integrált hulladékfeldolgozó üzem felállítását tervezi, napi 2000 tonna leválasztási kapacitással. De a helyiek és az aktivisták is ellenzik a tervezett létesítményt, amelynek az északkelet-delhi Ghonda Gujranban kell felbukkannia. Az érvelés az, hogy elpusztíthatja a folyó árterében található víztartó rétegeket
Oszd Meg A Barátaiddal: