Magyarázat: Milyen gyorsan terjedhet a koronavírus a kórházi felületeken?
A tanulmány egyik figyelmeztetése az, hogy bár megmutatja, milyen gyorsan terjedhet egy vírus, ha a felszínen marad, nem tudja meghatározni, mekkora valószínűséggel fertőződik meg egy személy.
Az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézete által 2020 februárjában elérhető elektronmikroszkópos képen az újszerű SARS-CoV-2 koronavírus látható, amely a sejtek felszínéről emelkedik ki, kék/rózsaszín színű, laboratóriumban tenyésztve. (NIAID-RML AP-n keresztül, fájl) Egy új tanulmány célja annak szimulációja, hogy a SARS-CoV-2, a Covid-19-et okozó vírus hogyan terjedhet a kórházi felületeken. A biztonság kedvéért a kutatók nem használták a SARS-CoV-2 vírust, hanem mesterségesen replikáltak egy DNS-szakaszt egy növényt fertőző vírusból, amely nem képes megfertőzni az embert, majd hozzáadták egy milliliter vízhez hasonló koncentrációban, mint a SARS-CoV. -2 példányt találtak a fertőzött betegek légúti mintáiban.
Az eredmény: a kórházi ágyrácson hagyott vírus DNS-t az osztályon 10 órán belül mintavételezett helyszínek közel felében találták meg, és legalább öt napig fennmaradt. A University College London és a Great Ormond Street Hospital (GOSH) tanulmányát levélként tették közzé a Journal of Hospital Infection folyóiratban.
A kutatók a DNS-t tartalmazó vizet a kézi korlátra helyezték egy izolációs szobában – vagyis a magasabb kockázatú vagy fertőzött betegek helyiségében –, majd a következő öt nap során egy kórházi osztályon 44 helyen vettek mintát. Azt találták, hogy 10 óra elteltével a helyettesítő genetikai anyag elterjedt a kórházi osztályon mintavételezett helyek 41%-ára, az ágyrácsoktól az ajtókilincseken át a váróteremben lévő kartámaszokon át a játszótereken lévő gyermekjátékokig és könyvekig. Ez három nap után a webhelyek 59%-ára nőtt, az ötödik napon pedig 41%-ra esett vissza.
A legtöbb helyek, amelyek pozitív tesztet adtak a helyettesítőre, a közvetlen ágyterületről – beleértve egy közeli szobát több más ággyal – és a klinikai területekről, például a kezelőszobákból származtak. A harmadik napon a klinikai területeken a mintavételi helyek 86%-a, míg a negyedik napon a közvetlen ágyterület területén a mintavételi helyek 60%-a volt pozitív.
A SARS-CoV-2 valószínűleg testnedvekben, például köhögési cseppekben fog terjedni, míg a tanulmányban vízben lévő vírus DNS-t használtak. A ragadósabb folyadék, például a nyálka valószínűleg könnyebben terjed.
A tanulmány egyik figyelmeztetése az, hogy bár megmutatja, milyen gyorsan terjedhet egy vírus, ha a felszínen marad, nem tudja meghatározni, mekkora valószínűséggel fertőződik meg egy személy.
Dr. Lena Ciric, a UCL munkatársa, a tanulmány vezető szerzője közleményben nyilatkozott: Tanulmányunk azt mutatja, hogy a felületek milyen fontos szerepet játszanak a vírusok átvitelében, és milyen kritikus fontosságú a jó kézhigiénia és -tisztítás betartása. Helyettesítőnket egyszer egyetlen helyre oltottuk be, és a személyzet, a betegek és a látogatók felületeinek érintésével terjedt el. A SARS-CoV-2-vel fertőzött személy azonban több helyen is terjeszti a vírust köhögés, tüsszögés és felületek érintése révén.
Forrás: University College London
Oszd Meg A Barátaiddal:
