Magyarázat: Miért változtatják meg a társasági törvényt?

A közelmúltban dekriminalizált jogsértések közé tartoznak az olyan adminisztratív jogsértések, mint a CSR-jelentések késedelme, vagy a tagnyilvántartásnak az NCLT rendelkezései szerint történő helyesbítésének elmulasztása.

Nirmala Sitharaman, az Unió pénzügyminisztere sajtótájékoztatót tart a COVID-19 gazdasági csomagról Újdelhiben. (PTI fotó: Vijay Verma)

Nirmala Sitharaman pénzügyminiszter és vállalati ügyekért felelős miniszter vasárnap bejelentette, hogy a kormány költözik dekriminalizálja a társasági törvény rendelkezéseit hogy megkönnyítse az üzleti tevékenységet az országban a kormány Covid-19 segélycsomagjának részeként. Az eredetileg március 4-én bejelentett lépés része a kormány 2018 óta tartó nagyobb erőfeszítésének, amelynek célja, hogy a társasági törvény minden rendelkezéséből – a csalárd magatartásra vonatkozó rendelkezések kivételével – töröljék a büntetőjogi szankciókat.

Számos korábban összetett bûncselekménynek minõsített bûncselekmény, azaz az olyan bûncselekmények, amelyek esetében szabadságvesztés vagy pénzbírság volt, a szabadságvesztést megszüntették. E bűncselekmények egy része teljesen kimaradt, míg mások a Nemzeti Társasági Törvényszék (NCLT) hatásköréből egy házon belüli ítélkezési mechanizmusba kerültek.

Olvassa el ezt a történetet tamil nyelven

Miért a változás?

A lépés a kormányzat 2018 óta tartó, az üzletmenet egyszerűsítését célzó nagyobb erőfeszítések része. A közelmúltban dekriminalizált jogsértések közé tartoznak az olyan adminisztratív jogsértések, mint a CSR-jelentések késedelme, vagy a tagok nyilvántartásának az NCLT utasításaival összhangban történő javításának elmulasztása. A szakértők rámutatnak, hogy a dekriminalizációs törekvések valójában a 2014-ben bevezetett, a vállalati megfelelést elősegítő szabályozások visszahúzására irányuló törekvések. A kormány emellett a társasági törvény módosítását is bevezette, amely szabadságvesztéssel sújtotta a társadalmi felelősségvállalásra (CSR) vonatkozó rendelkezések megsértését, de az iparág visszajelzései alapján nem hajtotta végre a rendelkezést. A társasági törvény 2020. évi módosításáról szóló törvényjavaslat azt is javasolta, hogy töröljék a büntetőjogi felelősséget a CSR rendelkezésekből.

A társasági törvény 2014-es felülvizsgálatával sokkal több szabályozást vezettek be a jobb megfelelés érdekében, ezért számos polgári és büntetőjogi szankciót is tartalmazó büntetés-végrehajtási rendelkezést vezettek be – mondta Madhu Sudan Kankani, a Deloitte India partnere, megjegyezve, hogy a megfelelési szintek javulásával és a kormány szükségesnek érezte az üzletvitel könnyítését, a kormány elkezdte lazítani a büntetőjogi rendelkezéseket.

Mi a változás?

A társasági törvény értelmében elkövetett súlyosabb bűncselekmények száma 31-re csökkent a társasági törvény 2018-as módosítása előtti 81-ről. E bûncselekmények közül néhányat áthelyeztek a nemzeti társasági törvényszékeken keresztüli vádemelésrõl a cégbíróság elé. A RoC felhatalmazással rendelkezik ezekre a bűncselekményekre vonatkozó szankciók kiszabására, és a vállalatok fellebbezhetnek a Vállalati Ügyek Minisztériumának (MCA) regionális igazgatójánál, hogy fellebbezzenek vagy módosítsák ezeket a határozatokat. Ez a lépés felszabadítaná az NCLT-k sávszélességét a fizetésképtelenséggel és más fontosabb ügyekkel foglalkozó ügyek kezelésére. A házon belüli elbírálási mechanizmus keretében kezelendő bűncselekmények teljes száma a 2018-as 18-ról a legutóbbi módosításban javasolt 58-ra emelkedett.

Express Explainedmost be van kapcsolvaTávirat. Kattintson itt, hogy csatlakozzon a csatornánkhoz (@ieexplained) és naprakész a legfrissebb

Mik a következő lépések?

Szakértők szerint a minisztériumtól további intézkedésekkel kell előállni a társasági törvény rendelkezéseinek dekriminalizálására, különös tekintettel a könyvvizsgálókra vonatkozóan. Egy vezető könyvvizsgáló cég könyvvizsgálója elmondta, hogy az MCA bejelentette, hogy el kívánja távolítani a büntetőjogi felelősséget olyan kérdésekben, mint például a könyvvizsgálók hanyagsága. A minisztérium közölte, hogy megszüntetik a büntetőjogi felelősséget számos, a könyvvizsgálókra vonatkozó rendelkezés miatt – mondta a személy, aki megjegyezte, hogy probléma van azzal, hogy a könyvvizsgálók összejátszanak a vezetőséggel, ha csalást találnak. A Társasági Jogi Bizottság a jelentésében azt is közölte, hogy a társasági törvény dekriminalizálásának következő szakaszában foglalkozni fog a könyvvizsgáló cégek kizárására vonatkozó rendelkezések enyhítésével. A vállalati ügyek minisztériuma azonban jelenleg a Deloitte könyvvizsgáló cégek, valamint a KPMG leányvállalata, a BSR & Co. kizárását kéri az IL&FS-csalásban való állítólagos szerepük miatt.

Oszd Meg A Barátaiddal: