Magyarázat: Képesek szövetséget kötni a tálibok a mexikói drogkartellekkel?

Ahogy a tálibok átveszik az irányítást Afganisztán felett, tovább szigorítják az ópiummák termesztését. Ez viszont hatással lesz a globális kábítószer-kereskedelemre, és különösen Mexikó erős kartelljeire.

Az amerikai hadsereg katonái 2009-ben átsétálnak egy mákföldön Zangabad falu közelében. A világ ópiummájának nagyjából 95 százalékát Afganisztánban, Mexikóban és Mianmarban termesztik, a heroin és más opiátok illegális előállításával és kereskedelmével együtt. (Forrás: The New York Times)

Afganisztán és Mexikó távolinak tűnhet egymástól a világtérképen, és jelentős történelmi, szociológiai és vallási különbségek is elválasztják őket egymástól. A tálibokat és a mexikói kartelleket azonban egyesíti az a tény, hogy anyagilag mindketten függenek a kábítószer-kereskedelemtől, és szélsőséges erőszakot alkalmaznak politikai hatalmuk és területi ellenőrzésük kiterjesztésére. A júniusi mexikói választások előtt számos jelöltet megfenyegettek és megöltek a kartellek, amelyek más jelölteket támogattak, és minden eddiginél nyíltabban vásároltak szavazatokat.

2009-ben neves szakértők már egy amerikai kongresszusi meghallgatáson bizonyítékokat mutattak be az Egyesült Államok Kongresszusának a tálibok és a mexikói kartellek, mint transznacionális kábítószer-kereskedő szervezetek által jelentett globális veszélyekről, rámutatva a veszélyes hasonlóságokra, amelyek azóta csak fokozódtak.

Afganisztán, Mexikó és Mianmar 95%-os ellenőrzés alatt áll

A világ ópiummájának nagyjából 95 százalékát Afganisztánban, Mexikóban és Mianmarban termesztik, a heroin és más opiátok illegális termelésével és kereskedelmével együtt. Mexikóban a drogkartellek felelősek ezért, és állami tisztviselők is támogatják őket. Afganisztánban az amerikai és az ENSZ dokumentumok szerint a termelők közvetlen kapcsolatban állnak a tálibokkal. Bűnrészesek voltak a kormányban is – beleértve az Egyesült Államok által támogatott kormányt is. A 2009-es amerikai kongresszusi meghallgatás szakértői úgy becsülték, hogy Afganisztán GDP-jének 50%-a abban az évben az illegális kábítószer-kereskedelemből származó bevételekből származott.

A tálibok mindig is kétértelmű hozzáállással rendelkeztek: az opiátok fogyasztása tilos, de az ópiummák termesztése és értékesítése nem. Az Egyesült Államok külügyminisztériumának ez év elején közzétett jelentése szerint Afganisztánban a legtöbb ópiumtermelés a már tálibok ellenőrzése vagy legalábbis befolyása alatt álló régiókban zajlott. Azt mondta, hogy a tálibok jelentős bevételre tettek szert a kereskedelemből, rámutatva, hogy ez a konfliktust szította, aláásta a jogállamot, ösztönözte a korrupciót, és hozzájárult a kábítószerrel való visszaéléshez az országban.

Egy áprilisban közzétett ENSZ-jelentés megerősítette ezeket a megállapításokat, és közvetlen kapcsolatot vont le a tálibok és az ópiummák termesztése között. A közlemény szerint Afganisztánban 2019 és 2020 között 163 000 hektárról 224 000 hektárra (402 780 hektárra 553 500 hektárra) nőtt az ópiummák teljes termőterülete. Sőt, bár 2019-ben 21 hektárt kiirtottak, 2020-ban már egyet sem.

A riválisok együtt tudnak működni?

A nemzetközi kábítószer-üzletág számos kartellet szült Mexikóban. A Sinaloa kartell jelenleg a leggyorsabban növekvő, és ellenőrzi azt a földterületet, ahol a máktermesztés a legjövedelmezőbb. Így potenciális riválisa a táliboknak. De az a tény, hogy a kartell és az iszlamista csoport különböző piacokat szolgál ki, azt jelenti, hogy valójában kiegészíthetik egymást.

Az amerikai kábítószer-ellenes hatóság (DEA) szerint a Sinoloa Kartell szinte monopóliummal rendelkezik az Egyesült Államok heroinpiacán. A Pentagon úgy véli, hogy a világ országainak 60 százalékában jelen van az EU-tól és a nyugat-afrikai államoktól Indiáig, Kínáig és Oroszországig – minden olyan országban, ahol Afganisztánból származó kábítószert is árulnak. A mexikói kartell jelenleg leginkább a dél-amerikai kokain és szintetikus kábítószerek iránti keresletre reagál. De nem ez lenne az első eset, hogy a ténylegesen versengő szervezetek összefogjanak profitjuk és politikai befolyásuk növelése érdekében.

A mexikói újságíró és író, Anabel Hernandez spanyol szövegének német feldolgozásából fordították le, aki azóta is Európában él, hogy hazájában fenyegetéseket kapott. 2019-ben elnyerte a DW Freedom of Speech Award díját.

Hírlevél| Kattintson ide, hogy a nap legjobb magyarázóit megkapja a postaládájában

Oszd Meg A Barátaiddal: