Az UPA által kibocsátott olajkötvények: miért, mennyit és mivel érvel az NDA

Olajkötvények UPA: Ahelyett, hogy a költségvetésből közvetlen támogatást fizetett volna az olajértékesítő cégeknek, az akkori kormány összesen 1,34 millió Rs értékben olajkötvényeket bocsátott ki az állami üzemanyag-kiskereskedőknek a költségvetési hiány megfékezésére.

Egy benzinkútnál Mumbaiban. (PTI fotó: Shashank Parade, File)

A Központ azzal érvelt, hogy nem tudja csökkenteni a benzin és a gázolaj adóját, mivel viselnie kell a fizetési terheket az előző UPA-kormány által kibocsátott olajkötvények helyett az üzemanyagárak támogatására.

Az üzemanyagárak deregulációja előtt a benzint és a gázolajat, valamint a főzőgázt és a kerozint az UPA uralkodása alatt támogatott áron értékesítették.

Ahelyett, hogy a költségvetésből közvetlen támogatást fizetett volna az olajmarketing-cégeknek, az akkori kormány összesen 1,34 millió Rs értékben olajkötvényeket bocsátott ki az állami üzemanyag-kiskereskedőknek a költségvetési hiány megfékezésére. Arra hivatkozva, hogy e kötvények kamatait és tőkeelemeit vissza kell fizetni, a Központ most azzal érvelt, hogy magasabb jövedéki adóra van szüksége, hogy segítse pénzügyeit.

Az NFÜ kormánya is hasonló stratégiát alkalmazott, hogy tőkét injektáljon állami bankokba és más intézményekbe 3,1 millió rúpia értékű feltőkésítési kötvények kibocsátásával, amelyeket 2028 és 2035 között kell visszaváltani.

Mi a kormány érve?

Nirmala Sitharaman pénzügyminiszter hétfőn azt mondta: Narendra Modi miniszterelnök kormánya ma fizeti az UPA által 2012-13-ban végrehajtott olajár-csökkentést.

Nézd meg a trükkjüket, mondta, megjegyezve, hogy az előző kormány csökkentette az üzemanyagok adóját, de a jelenlegi kormányt olajkötvényekkel hagyta el. Nem csinálunk olyan sok trükköt, mint az UPA kormánya. Olajkötvényeket bocsátottak ki, amelyek tőkeösszege meghaladja az 1 millió milliárdot, és az elmúlt hét költségvetési időszakra a kormány több mint 9000 millió rúpia kamatot fizetett évente… Ha nem lenne terhem az olajkötvények kiszolgálására, abban a helyzetben voltak, hogy csökkentsék az üzemanyag jövedéki adóját – mondta.

Miért deregulálták az olajárakat, és milyen hatással volt ez a fogyasztókra?

Az üzemanyagár-szabályozás lépésről lépésre történt, a kormány 2002-ben felszabadította a repülőgép-turbina-üzemanyag, 2010-ben a benzin, 2014-ben a gázolaj árát.

Ezt megelőzően a kormány beavatkozna a gázolaj vagy benzin értékesítési árának rögzítésébe a kiskereskedők számára. Ez az olajmarketing cégek alulbehajtásához vezetett, amit a kormánynak kellett kompenzálnia. Az árakat deregulálták, hogy piaci függővé tegyék őket, mentesítsék a kormányt az árak támogatásától, és lehetővé tegyék a fogyasztók számára az alacsonyabb kamatlábak előnyeit, amikor a nyersolaj globális ára csökken.

Míg az olajár-deregulációt a nyersolaj világpiaci árához akarták kötni, az indiai fogyasztók nem profitáltak a világpiaci árak eséséből, mivel a központi és az államok kormányai újabb adókat és illetékeket vetnek ki a többletbevételek növelése érdekében. Ez arra kényszeríti a fogyasztót, hogy vagy annyit fizessen, amennyit már fizet, vagy még többet.

Az árszabályozás lényegében az üzemanyag-kiskereskedőknek, mint például az Indian Oil, a HPCL vagy a BPCL lehetőséget kínál arra, hogy saját költségük és nyereségük számításai alapján rögzítsék az árakat. Az árszabályozás reformjának fő haszonélvezője azonban a kormány.

Mennyi adót/illetéket szedett be a kormány?

A Központ kőolajra és kőolajtermékekre kivetett adókból származó bevétele 2020-2021 között 45,6%-kal 4,18 millió rúpiára ugrott. A kormány adatai szerint a kőolajtermékek jövedéki adója éves szinten 74%-kal 3,45 millió rúpiára ugrott meg 2020-21-ben.

A Központ részesedése a kőolajtermékekre kivetett adókból a 2016–2017-es 2,73 millió rúpiáról 2,87 millió rúpiára 2019–2020-ban fokozatosan nőtt. Másrészt az államok részesedése a kőolajra és a kőolajtermékekre kivetett adókból 1,6%-kal 2,17 millió rúpiára csökkent 2020–2021-ben a 2019–2020-as 2,20 millió rúpiáról. (Lásd a táblázatot)

A Központ és számos állam jelentősen megemelte a benzinre és a dízelolajra kivetett adókat a bevételek növelése érdekében, tekintettel a Covid által kiváltott korlátozásokra, amelyek visszafogták a gazdasági tevékenységet. Az állami és központi illetékek a benzin kiskereskedelmi árának körülbelül 55,4%-át és a gázolaj árának 50%-át teszik ki Delhiben.

A központi illetékek önmagukban a benzin kiskereskedelmi árának mintegy 32,3%-át, a gázolaj szivattyús árának pedig 35,4%-át teszik ki Delhiben. A Központ 2020 májusában a benzin literenkénti jövedéki adóját 19,98 rúpiáról literenként 32,98 rúpiára, a gázolaj jövedéki adóját 15,83 rúpiáról 31,83 rúpiára emelte.

Az üzemanyagárak az elmúlt egy évben folyamatosan emelkedtek. Az országban az év eleje óta már 21,7 százalékkal drágult a benzin és a gázolaj. A benzint jelenleg 101,8 Rs/liter áron, a gázolajat pedig 89,87 Rs/liter áron értékesítik.

A benzin ára 39-szeresére emelkedett és egyszer csökkent 2021-22-ben, a gázolajé pedig 36-szorosára emelkedett és kétszeresére csökkent. 2020-21-ben a benzin ára 76-szorosára emelkedett és tízszeresére csökkent, a gázolajé 73-szorosára emelkedett és 24-szeresére csökkent.

Milyen mértékben szolgálta ki a kormány az olajkötvényeket?

Az olajkötvények után fizetett kamata az elmúlt hét évben összesen 70 195,72 milliárd rúpia volt. Az 1,34 millió rúpia értékű olajkötvényből csak 3500 millió rúpia törlesztőrészletet fizettek ki, a fennmaradó 1,3 millió rúpia pedig e költségvetési időszak és 2025-2026 között esedékes.

A kormánynak a folyó költségvetési évben 10 000 milliárdot kell visszafizetnie, 2023-24-ben további 31 150 milliót, 2024-25-ben 52 860 milliót, 2025-26-ban pedig 36 913 milliót. Ez azonban kevesebb, mint a tizede a kőolajtermékekre kivetett jövedéki adó 3,45 millió rúpiájának, amelynek többsége a Központot illeti.

Hírlevél| Kattintson ide, hogy a nap legjobb magyarázóit megtalálja a postaládájában

Mi a jelenlegi kormány kötvénystratégiája a bankok számára?

2017 októberében Arun Jaitley akkori pénzügyminiszter bejelentette, hogy feltőkésítési kötvényeket bocsátanak ki egyszeri intézkedésként annak érdekében, hogy tőkeinjekciót hajtsanak végre a rossz hitelekkel sújtott PSU-bankokba. Ez az eszköz nem befolyásolja a költségvetési hiányt, csak a kamatfizetés jelenik meg a hiányszámításokban. Kezdetben a kormány jelezte, hogy összesen 1,35 millió rúpia értékű visszakapó kötvényt bocsátanak ki, de ez később rutinná és kényelmes gyakorlattá vált.

A kormány a költségvetési dokumentumok szerint eddig 3,1 millió rúpia értékben feltőkésítési kötvényeket bocsátott ki a közszféra bankjainak és az EXIM Banknak, az IDBI Banknak és az IIFCL-nek. Ebből 5050 millió az EXIM Bank feltőkésítési kötvényeire, 4557 millió az IDBI Bankra, 5297,60 millió az IIFCL-re és 3876 millió az IDBI Bank nem kamatozó kötvényeire. Az állami bankok számára kibocsátott, 2,91 millió rúpia értékű speciális értékpapírok lejárata 2028 elején kezdődik.

Oszd Meg A Barátaiddal: