Magyarázat: Miért nő az öngyilkosságok száma Japánban a Covid-19 világjárvány közepette
Mi magyarázza Japán öngyilkossági eseteinek hirtelen megugrását, és van-e ebben szerepe a Covid-19 világjárványnak?
Egy csak nők számára készült metrókocsi Oszakában, Japánban 2021. február 15-én. Tavaly több nő, de kevesebb férfi oltotta ki életét Japánban. (Hiroko Masuike/The New York Times) A hónap elején Japán magányügyi minisztert nevezett ki, miután 11 év után először nőtt az ország öngyilkossági rátája. Yoshihide Suga miniszterelnök a portfóliót Tetsushi Sakamoto-nak ruházta át, aki az ország csökkenő születési arányának kezeléséért és a regionális gazdaság élénkítéséért is felelős.
Sakamoto az új szerepkör betöltését követő sajtótájékoztatón azt mondta: remélem, hogy olyan tevékenységeket folytathatok, amelyek megakadályozzák a társadalmi magányt és az elszigeteltséget, valamint megvédem az emberek közötti kapcsolatokat.
Japánban nőtt az öngyilkossági ráta 2020-ban, az Országos Rendőrség adatai szerint 20 919 ember vesztette életét.
Mi magyarázza az öngyilkossági esetek hirtelen megugrását, és van-e ebben szerepe a járványnak?
Miért nő az öngyilkosságok száma Japánban?
A legtöbb szakértő úgy véli, hogy az öngyilkosságok eszkalálódásának problémája Japánban az ország magányos kultúrájához kötődik. Japán elöregedő népessége – az ország lakosságának több mint 20%-a 65 évnél idősebb, ami ebben a kategóriában a legmagasabb arány a világon – a középkorúak és idősek hatalmas rétegét hozta létre, akik úgy érzik, nincs kihez fordulniuk. segítségért és társaságért.
Mivel a legtöbb idősödő ember nem sokat szocializálódik, sokan közülük egyedül halnak meg, és testüket jóval haláluk után fedezik fel. A jelenség „kodokushi” néven ismert, ami „magányos halált” jelent.
Az országban a világ leghosszabb munkaideje is van, ami miatt az embereknek alig van lehetőségük arra, hogy barátaikkal töltsenek időt, vagy olyan hobbikkal foglalkozzanak, amelyek érdeklik őket. Míg a japán munkatörvények előírják, hogy a foglalkoztatottaknak legfeljebb 2000-ig kell dolgozniuk. Napi 8 óra, vagy heti 40 óra, ez a valóságban aligha van így. Valójában egy 2016-ban végzett kormányzati felmérés során kiderült, hogy a japán vállalatok több mint 25%-a havonta 80 órás túlórát követel, és a többletórát gyakran nem fizetik ki.
Valójában Japánban van egy kifejezés a hirtelen foglalkozási halálozásra – „karoshi”, ami túlmunka miatti halált jelent. A rekreációs idő nélkül eltöltött hosszú munkaórák nagymértékben boldogtalan lakosságot hoztak létre, amely gyakran képtelen megbirkózni a nyomással, ahonnan már nincs visszatérés.
Annyira gyakoriak az emberek, hogy leugrálnak az épületekről, hogy Japánban sok utcasarkon a „Vigyázz az égre” tábla figyelmezteti a gyalogosokat, akiket elüthet egy halálra zuhanó személy.
Vajon Japán magányos kultúrája okolható az öngyilkossági ráták növekedéséért?
A magány és a magány közötti határ elmosódik Japánban – a „kodoku” kifejezést mindkettőre használják a helyi nyelven. Valójában az önelzáródás kultúrája olyan végletekig terjedt az országban, hogy körülbelül egymillió ember él hosszú éveken át abszolút bezártságban, anélkül, hogy érintkezne a külvilággal. Ezeket a modern kori remetéket „hikikomorinak” hívják – a kifejezést 1998-ban egy japán pszichiáter, Tamaki Saito professzor alkotta meg.
Az egyik ilyen ember, Nito Souji, aki játékfejlesztő és népszerű YouTube csatornát üzemeltet, nemrégiben került a hírekbe, amikor szóba került, hogy 10 éve nem hagyta el a lakását.
A „hikikomori” teljes elszigetelődést gyakorol – térben, szociálisan és pszichológiailag – gyakran azután, hogy visszahúzódott és bezártságba kezdtek élni, miután nem teljesítették oktatási ambícióikat, vagy nem sikerült munkát szerezniük.
Japánban is tapasztalható a magány kultúráját dicsőítő növekvő tendencia, és az elszigeteltséget függetlenségként és a felsőbbrendűség feltételeként bemutató könyvek bestsellernek bizonyultak.
A legnépszerűbb könyvek ebben a műfajban Hiroyuki Itsuki Kodoku no Susume (Tanács a magányosoknak) és Akiko Shimoju Gokujou no Kodoku (Csúcsmagány) című könyve. A Kodoku no Gurume (A magányos ínyenc), egy ételdráma, amely a magány kultúráját ünnepli, több évadot is befutott, és országszerte kultikus követői vannak.
Egy olyan kultúrában, amely folyamatosan igyekszik dicsőíteni a magányt, gyakran rendkívül nehézzé válik az emberek számára, hogy elérjék vagy kérjenek segítséget, amikor lelki szorongásban vannak.
A járvány súlyosbította a válságot?
Igen. A világjárvány miatti munkahelyek megszűnése és a folyamatos otthonmaradásra való buzdítás tovább rontotta a válságot. Több nő veszítette el állását, mint férfi míg másoknak, akiknek volt állásuk, nehéz dolguk volt, hogy egyensúlyt teremtsenek a munkával a háztartási munkával és a gyermekgondozással.
A Nippon Hoso Kyokai (NHK) közszolgálati műsorszolgáltató tavaly decemberben közzétett felmérése szerint április óta a női munkavállalók 26%-a számolt be foglalkoztatási problémákról, míg a férfiak 19%-a. Az NHK által lefolytatott külön közvélemény-kutatás szerint a nők 28%-a számolt be arról, hogy a világjárvány idején több időt tölt házimunkával, szemben a férfiak 19%-ával.
Ráadásul tavaly népszerű japán film- és televíziós sztárok vették sorra az életüket, ami arra késztette a szakértőket, hogy azt mondják, hogy ők másoló öngyilkosságok esetei. Miután Yoko Takeuci népszerű színésznő szeptemberben öngyilkos lett, a következő hónapban öngyilkosságot elkövető nők száma 90%-kal megugrott az előző évhez képest.
Japán magányos kultúrája és a hosszú munkaidő már a lakosság hatalmas részét a szélén hagyta. A növekvő állásvesztések és a családon belüli erőszak növekvő esetei a járvány idején sok nőt arra kényszerítettek, hogy kioltsa az életét.
Annak ellenére, hogy tavaly csökkent a férfiak öngyilkossága, tavaly 6976 nő vesztette életét, ami csaknem 15%-os ugrás a 2019-es adatokhoz képest – írja a The New York Times. Ráadásul 2020 októberében 70%-kal nőtt a női öngyilkosságok aránya az előző év azonos hónapjához képest.
Azon a megbeszélésen, amikor megszületett a végső döntés a magányügyi miniszter tárcájának Tetsushi Sakamoto számára történő kiosztásáról, a miniszterelnök kiemelte aggodalmát a női öngyilkosságok növekvő száma miatt.
A nők többet szenvednek az elszigeteltségtől (mint a férfiak), és az öngyilkosságok száma emelkedő tendenciát mutat. Remélem, azonosítani fogja a problémákat, és átfogóan előmozdítja a politikai intézkedéseket – mondta Suga Sakamotónak a találkozón.
CSATLAKOZZ MOST :Az Express Explained Telegram csatorna
Mit tesz Japán a válság kezelésére?
Sakamoto kinevezése azt mutatja, hogy Japán megérti a helyzet súlyosságát, és politikai szintű beavatkozásokat próbál tenni a válság kezelése érdekében.
Korábban, 2018-ban az Egyesült Királyság volt az első olyan ország, amely magányügyi minisztert nevezett ki, amikor Theresa May akkori miniszterelnök bejelentette, hogy Tracey Crouch, a kulturális minisztérium sportért és civil társadalomért felelős államtitkára veszi át a szerepet.
Sakamto a kinevezése után tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy sürgősségi fórumot tart, hogy meghallgatja azok véleményét, akik segítenek az embereknek a magány és a depresszió problémáinak kezelésében. Suga miniszterelnök részt vehet az ülésen.
A japán kormány február 19-én létrehozta a kabineten belül az elszigetelődéssel/magányosság elleni intézkedésekkel foglalkozó irodát, hogy megvizsgálja az olyan kérdéseket, mint az öngyilkosság és a gyermekszegénység.
Oszd Meg A Barátaiddal:
