Kifejtette: Ki volt Ruhollah Zam, és miért végezte ki Irán?

Ruhollah Zam kivégzésére négy nappal azután kerül sor, hogy az iráni legfelsőbb bíróság helybenhagyta halálos ítéletét, annak ellenére, hogy széles körben elítélték.

Ruhollah Zam, egy disszidens újságíró, akit a Teheránnak nevezett titkosszolgálati műveletben fogtak el, a Teheránban (Irán) 2020. június 2-án tartott per során beszél. A kép 2020. június 2-án készült. (Mizan hírügynökség/nyugat-ázsiai hírügynökség)

Iráni disszidens és újságíró Ruhollah Zamot kivégezték szombat kora reggel a 2017-es országos kormányellenes tüntetések kirobbantásában játszott szerepéért – jelentette az iráni állami televízió. Zam kivégzésére négy nappal azután kerül sor, hogy az iráni legfelsőbb bíróság helybenhagyta halálos ítéletét, annak ellenére, hogy széles körben elítélték.

Ez év elején egy bíróság halálra ítélte Zamot, miután bűnösnek találták a földi korrupcióban – ezt a vádat gyakran kémkedéssel vagy az iráni kormány megdöntésére irányuló kísérlettel kapcsolatos ügyekben vetik fel.

Ki az a Ruhollah Zam?

Ruhollah Zam iráni aktivista és újságíró volt, aki leginkább az AmadNews nevű online ellenzéki híroldal vezetéséről volt ismert, valamint a Telegram üzenetküldő alkalmazás virágzó csatornája, ahol több mint egymillió követőt gyűjtött össze.

Az AP szerint egy Mohammad Ali Zam nevű reformista síita pap fia, aki az 1980-as években kormányzati politikai pozíciót töltött be. A helyi média által 2017 júliusában közzétett levelében apja azt mondta, nem támogatja fia újságírását és a Telegramon keresztül küldött üzeneteket.

Mi volt Zam szerepe a 2017-es kormányellenes tüntetésekben?

A Zam webhelye és a Telegram hírfolyama központi szerepet játszott a kormányellenes tüntetésekben, amelyek 2017-ben Irán-szerte kirobbantak, válaszul a megromlott gazdaságra, a megugró inflációra és az ország polgárainak ezreinek általános hiányára. Körülbelül 5000 embert vettek őrizetbe, és 25-en meghaltak a tüntetések során abban az évben.

A 2017-es tüntetések a legnagyobb politikai kihívássá váltak, amellyel Haszan Róháni iráni elnök, sőt Ali Hamenei ajatollah legfelsőbb vezetője is szembesült a demokráciapárti Zöld Mozgalom 2009-es országszerte terjedő tiltakozása óta. Kövesse az Express Explained a Telegramon

Zam Telegram hírfolyamában folyamatosan osztottak meg információkat a tüntetések időpontjáról és helyszínéről, valamint az iráni vezetéssel kapcsolatos lázító tartalmakat. Egy ponton a Telegram be is zárta csatornáját, miután az iráni kormány panaszkodott, hogy az újságíró benzinbombák készítésére tanítja követőit – ezt az állítást Zam tagadta.

Nem sokkal később azonban a csatorna ismét új néven indult. De Zamnak már célpontja volt a hátán, amiért megkérdőjelezte Irán síita teokráciáját.

2019 októberében az Iráni Forradalmi Gárda bejelentette, hogy letartóztatták Zamot. Letartóztatásának részletei azonban tisztázatlanok, mivel politikai menedékjogot kapott Franciaországban, és azóta is ott él, hogy egy 2009-es vitatott elnökválasztást követően Iránban bebörtönözték.

Miért végezték ki Ruhollah Zamot?

Hónapokkal azután, hogy rejtélyes körülmények között letartóztatták, Zamet bűnösnek találták a földi korrupcióban, és idén júliusban halálra ítélték. A hét elején az ország legfelsőbb bírósága helybenhagyta a halálos ítéletet.

Zamot ingatlanok megsemmisítésével, Irán gazdasági rendszerébe való beavatkozással, az Egyesült Államokkal való összeesküvéssel és a francia hírszerzés nevében végzett kémkedéssel vádolták – jelentette az Al Jazeera. A hatóságok azt állították, hogy az újságíró szoros kapcsolatban állt az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) és számos más külföldi hírszerző szolgálat ügynökeivel.

Ez az egyén az iráni nép biztonsága és megélhetése elleni bűncselekményeket és korrupciós cselekményeket követett el az ellentétes AmadNews Telegram csatorna működtetésével és az iráni nép biztonságát sértő külföldi szolgálatokhoz kapcsolódó elemekkel folytatott kémkedéssel. Irán igazságszolgáltatása, olvass.

A korrupció Földön való terjesztése vagy Mofsed fel-Arz egy homályos vád, amelyet az iszlám állam gyakran felhoz az ellenzőkkel szemben. Az iráni büntető törvénykönyv szerint a nemzetbiztonságot sértő vagy hazugságterjesztéssel járó bűncselekmények büntetése legfeljebb 10 év börtön. Az ország büntető törvénykönyvének 286. cikke szerint azonban kivégzésre számíthat az, aki hazugságot terjeszt vagy a nemzetbiztonságot nagymértékben megsérti.

Nincs azonban meghatározva olyan kritérium, amely meghatározná, hogy mi minősül nagy léptékű bűncselekménynek.

Mi volt a reakció Zam kivégzésére?

Világszerte számos aktivista és érdekvédő szervezet elítélte Zam kivégzését. A Riporterek Határok Nélkül szervezet szerint Irán az elmúlt 40 évben a világ egyik legelnyomóbb országa volt az újságírók számára. 1979 óta legalább 860 újságírót tartóztattak le vagy végeztek ki az országban.

Az RSF felháborodott az iráni igazságszolgáltatás ezen új bűncselekményén – írta a szervezet a Twitteren, és az ország legfelsőbb vezetőjét, Khameneit okolta Zam kivégzéséért.

A Reuters jelentése szerint a legfelsőbb bíróság határozatát a halálbüntetés helybenhagyásáról Franciaország és több emberi jogi csoport elítélte.

Oszd Meg A Barátaiddal: