Magyarázat: Mi az a Proxima Centauri?
A Proxima Centauri 4,2 fényévnyire van a Naptól – kozmikus értelemben közeli távolságnak tekinthető. Tömege körülbelül egy nyolcad a Nap tömegének, és túl halvány ahhoz, hogy szabad szemmel látható legyen a Földről.
A Proxima b, a csillag körül keringő két bolygó egyike, jelentős kíváncsiság tárgya. (Fotófájl) A világ legnagyobb idegen élőlények felkutatására irányuló kezdeményezését működtető csillagászok a közelmúltban egy érdekes rádióhullám-kibocsátást észleltek a Proxima Centauri, a Napunkhoz legközelebbi csillag irányából – írja a The Guardian.
A hír újból felkeltette az érdeklődést a Proxima Centauri iránt, amelynek egyik bolygója a feltételezések szerint a csillag lakható zónájában kering, ami felveti annak lehetőségét, hogy életet élhet, vagy fenntart.
A titokzatos rádiójel
A legendás fizikus, Stephen Hawking által elindított, 100 millió dolláros Breakthrough Listen projekt csillagászai rendszeresen észlelik a rádióhullámok robbanását két nagy teljesítményű távcső – az ausztrál Parkes Obszervatórium vagy az Egyesült Államokban a Green Bank Obszervatórium – segítségével. Minden eddigi leletüket azonban vagy természetes forrásoknak, vagy ember által okozott interferenciának tulajdonították.
A projekt korábbi megállapításaitól eltérően a Proxima Centauri irányából felvett nyaláb – amelyet BLC1-nek vagy Breakthrough Listen Candidate 1-nek neveztek el – két érdekes tulajdonsággal rendelkezik. Először is, a jelfrekvenciája 982 Mhz – ez egy keskeny sávú érték, amelyet ember által készített űrhajók vagy műholdak nem továbbítanak. Nem tudunk olyan természeti csillagászati jelenségről sem, amely ilyen rádiójelet generálhatna. Másodszor, ennek a frekvenciának a látszólagos eltolódása állítólag összhangban van a bolygó mozgásával.
CSATLAKOZZ MOST :Az Express Explained Telegram csatorna
Ez felveti annak a lehetőségét, hogy az emisszió egy idegen technosignature lehet, ami az idegen technológiát bizonyítja, és a Scientific American szerint a fejlett földönkívüli intelligencia (ETI) valamilyen formájából származhatott.
A Guardian szerint a gerendát a Parkes-obszervatórium archív adatai között találták meg, amely tavaly áprilisban és májusban vette fel a gerendát. Már megint nem vették észre. A tudósok jelenleg a BLC1-et magyarázó dokumentumon dolgoznak, amely várhatóan jövő év elején jelenik meg.
Van okunk azt hinni, hogy a jel nem feltétlenül „idegeneket” jelent. Mivel csak a Parkes obszervatórium vette fel a jelet, ami azóta sem jelent meg, lehetetlen lenne ellenőrizni, hogy a Proxima Centauriból érkezett-e. Egy másik lehetőség az lehet, hogy a jelzést valami Proxima Centauri mögött, vagy olyan természeti jelenség okozhatta, amelynek létezéséről eddig nem tudunk.
A Proxima Centauri iránti érdeklődés
A Proxima Centauri 4,2 fényévnyire van a Naptól – kozmikus értelemben közeli távolságnak tekinthető. Tömege körülbelül egy nyolcad a Nap tömegének, és túl halvány ahhoz, hogy szabad szemmel látható legyen a Földről.
A Proxima b, a csillag körül keringő két bolygó egyike jelentős kíváncsiság tárgya. A Földnél 1,2-szer nagyobb, és a csillaga körül 11 naponta megkerülő Proxima b a Proxima Centauri Goldilocks zónájában fekszik, vagyis a csillag körüli terület, ahol nincs túl meleg és nem túl hideg ahhoz, hogy a környező felszínen folyékony víz létezzen. bolygók. Hogy egy példát mondjak, a Föld a Napéban van Goldilocks zóna .
Ez azonban nem jelenti azt, hogy víz van jelen a Proxima b-n. Életellenes is lehet, ha légkörét a Proxima Centauri napkitörései eltávolították. A Proxima b szintén árapály-zárásban van a csillagával, csakúgy, mint a Hold a Földdel – ami azt jelenti, hogy a bolygó egyik oldalán örökké napfény van, míg a másikon mindig sötét. A tudósok szerint nehéz elképzelni, hogy a Proxima b ilyen körülmények között stabil éghajlati rendszerrel rendelkezzen.
Oszd Meg A Barátaiddal:
