Magyarázat: Mi az a nettó nulla, és mik az India kifogásai?

Az Egyesült Államok elnökének klímamegbízottja Indiában tartózkodik. A vita egyik pontja lehet a nettó nulla cél 2050-re, amelyre az Egyesült Államok azt szeretné, ha India szerepelne. Mi az a nettó nulla, és mik az India kifogásai?

John Kerry, az Egyesült Államok klímamegbízottja és Prakash Javadekar uniós miniszter üdvözletet váltott a Prayvaran Bhawanban, Újdelhiben, 2021. április 6-án, kedden. (PTI Fotó: Shahbaz Khan)

John Kerry , az Egyesült Államok elnökének klímaügyi különmegbízottja jelenleg háromnapos indiai látogatáson próbál újjáéleszteni egy klímaváltozással kapcsolatos partnerséget, amely Donald Trump kormányának négy éve alatt teljesen leállt. A látogatás közvetlen célja a jegyzékváltás a Joe Biden amerikai elnök által április 22-23-ra összehívott virtuális klímacsúcs előtt, ahol Narendra Modi miniszterelnök az egyik meghívott . Bidennek ez az első nagy nemzetközi beavatkozása az éghajlatváltozással kapcsolatban, és kormánya nagyon szeretne érdemi eredményt elérni.

Hírlevél| Kattintson ide, hogy a nap legjobb magyarázóit megtalálja a postaládájában

A globális éghajlat-változási vezető szerep visszaszerzésére irányuló törekvésében az Egyesült Államok várhatóan elkötelezi magát a 2050-es nettó nulla kibocsátási cél mellett a csúcstalálkozón. Számos más országban, köztük az Egyesült Királyságban és Franciaországban már olyan törvényeket fogadtak el, amelyek azt ígérik, hogy az évszázad közepére elérik a nettó nulla kibocsátású forgatókönyvet. Az Európai Unió hasonló, egész Európára kiterjedő törvényen dolgozik, míg sok más ország, köztük Kanada, Dél-Korea, Japán és Németország kifejezte azon szándékát, hogy elkötelezi magát a nettó nulla jövő mellett. Még Kína is megígérte, hogy 2060-ra nettó nulla lesz.

India, az Egyesült Államok és Kína után a világ harmadik legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátója az egyetlen jelentős szereplő, aki kitart a helyén. Kerry látogatásának egyik célja annak feltárása, hogy Új-Delhit rá lehet-e venni, hogy feladja kemény ellenállását, és megnyíljon a lehetőség előtt, hogy elkötelezi magát egy 2050-es nettó nulla cél mellett.

A nettó nulla gól

A nettó nulla, amelyet szén-dioxid-semlegességnek is neveznek, nem jelenti azt, hogy egy ország nullára csökkentené a kibocsátását. Inkább a nettó nulla olyan állapot, amelyben egy ország kibocsátását az üvegházhatású gázok légkörből való elnyelésével és eltávolításával kompenzálják. A kibocsátások elnyelése növelhető több szén-dioxid-elnyelő, például erdők létrehozásával, míg a gázok légkörből való eltávolítása olyan futurisztikus technológiákat igényel, mint a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás.

Így akár negatív kibocsátás is előfordulhat egy országban, ha a felszívódás és eltávolítás meghaladja a tényleges kibocsátást. Jó példa erre Bhután, amelyet gyakran szénnegatívnak neveznek, mert többet nyel el, mint amennyit kibocsát.

Az elmúlt két évben nagyon aktív kampány zajlott annak érdekében, hogy minden ország csatlakozzon egy 2050-re kitűzött nettó nulla célhoz. Amellett érvelnek, hogy a globális szén-dioxid-semlegesség 2050-ig az egyetlen módja annak, hogy elérjük a Párizsi Megállapodásban kitűzött célt. hogy a bolygó hőmérséklete ne emelkedjen 2°C fölé az iparosodás előtti időkhöz képest. A jelenlegi kibocsátáscsökkentési politikák és intézkedések még a századfordulóra sem képesek megakadályozni a 3–4°C-os emelkedést.

A szén-dioxid-semlegesség célja csak a legfrissebb megfogalmazása annak a vitának, amely évtizedek óta folyik a hosszú távú cél meglétéről. A hosszú távú célok biztosítják az országok politikáinak és intézkedéseinek kiszámíthatóságát és folytonosságát. De soha nem volt konszenzus abban, hogy mi legyen ez a cél.

Korábban a 2050-es vagy 2070-es kibocsátáscsökkentési célokról folytak a viták a gazdag és fejlett országok számára, amelyek több évtizedes szabályozatlan kibocsátásai főként felelősek a globális felmelegedésért és az ebből következő klímaváltozásért. A nettó nulla megfogalmazás egyetlen országhoz sem határoz meg kibocsátáscsökkentési célokat.

Elméletileg egy ország szén-dioxid-semlegessé válhat jelenlegi kibocsátási szintjén, vagy akár kibocsátásának növelésével, ha többet képes felvenni vagy eltávolítani. A fejlett világ szemszögéből ez nagy megkönnyebbülés, hiszen a teher most mindenkire osztozik, nem csak rájuk hárul.

India kifogásai

India az egyetlen, aki ellenzi ezt a célt, mert valószínűleg őt érinti a leginkább. India helyzete egyedülálló. A következő két-három évtizedben India kibocsátása valószínűleg a világon a leggyorsabb ütemben fog növekedni, mivel nagyobb növekedést szorgalmaz, hogy emberek százmillióit mozdítsa ki a szegénységből. A megnövekedett kibocsátást semmiféle erdőtelepítés vagy újraerdősítés nem tudná ellensúlyozni. A legtöbb széneltávolító technológia jelenleg vagy megbízhatatlan, vagy nagyon drága.

De elvileg és gyakorlati szempontból sem könnyű India érveit elvetni. A nettó nulla cél nem szerepel a 2015-ös Párizsi Megállapodásban, az éghajlatváltozás elleni küzdelem új globális felépítésében. A Párizsi Megállapodás csak azt írja elő, hogy minden aláíró fél a tőle telhető legjobb éghajlati intézkedést tegye meg. Az országoknak öt-tíz éves klímacélokat kell kitűzniük maguknak, és bizonyíthatóan be kell mutatniuk, hogy ezeket elérték. A másik követelmény az, hogy minden további időkeretre vonatkozó célok ambiciózusabbak legyenek, mint az előző.

A Párizsi Megállapodás végrehajtása csak ebben az évben kezdődött el. A legtöbb ország a 2025-ös vagy 2030-as időszakra vonatkozóan nyújtott be célokat. India amellett érvelt, hogy a Párizsi Megállapodás keretein kívüli nettó nulla célkitűzésekről szóló párhuzamos megbeszélések megnyitása helyett az országoknak arra kell összpontosítaniuk, hogy teljesítsék azt, amit már ígértek. Újdelhi abban reménykedik, hogy példát mutat. Jó úton halad a Párizsi Megállapodásban meghatározott három cél elérése felé, és úgy tűnik, túlteljesíti azokat.

Számos tanulmány kimutatta, hogy India az egyetlen G-20 ország, amelynek éghajlati intézkedései megfelelnek a Párizsi Megállapodás azon céljának, hogy a globális hőmérséklet ne emelkedjen 2 °C fölé. Még az éghajlatváltozás terén a legprogresszívebbnek tartott EU és az USA fellépését is elégtelennek értékelik. Más szóval, India már most is többet tesz az éghajlat terén, mint sok más ország.

Újdelhi ismételten rámutat arra a tényre, hogy a fejlett országok soha nem váltották be korábbi ígéreteiket és kötelezettségeiket. Egyetlen nagyobb ország sem érte el a Kiotói Jegyzőkönyvben, a Párizsi Megállapodást megelőző éghajlati rendszerben meghatározott kibocsátáscsökkentési célokat. Néhányan nyíltan kiléptek a Kiotói Jegyzőkönyvből, minden következmény nélkül. Egyik ország sem váltotta be a 2020-ra tett ígéreteit. Még ennél is rosszabb, hogy elkötelezték magukat amellett, hogy pénzt és technológiát biztosítanak a fejlődő és szegény országoknak, hogy segítsenek nekik megbirkózni az éghajlatváltozás hatásaival.

India azzal érvelt, hogy a 2050-re szóló szén-dioxid-semlegességi ígéret hasonló sorsra juthat, bár egyes országok immár törvényben kötelezik magukat. Ragaszkodik ahhoz, hogy a fejlett országok ehelyett most ambiciózusabb éghajlat-politikai lépéseket tegyenek, hogy kompenzálják a korábbi beváltatlan ígéreteket.

Ugyanakkor azt hangoztatja, hogy nem zárja ki a szén-dioxid-semlegesség 2050-re vagy 2060-ra történő elérését. Csak ennyire előre nem akar nemzetközi kötelezettséget vállalni.

Oszd Meg A Barátaiddal: