Magyarázat: A távközlési reformcsomag kicsomagolása
A kabinet kilenc intézkedésből álló csomagot hagyott jóvá a távközlési szektor problémáinak megoldására. Egy pillantás a reformokra és a még előttünk álló kihívásokra.
Ashwini Vaishnaw, Anurag Thakur szakszervezeti miniszterek tájékoztatták a sajtót. (Expressz fotó: Anil Sharma) Szeptember 15-én az uniós kabinet kilenc strukturális és eljárási reformot hagyott jóvá a távközlési vállalatok rövid távú likviditási szükségleteinek, valamint hosszú távú problémáinak megoldására. Míg a cégek üdvözölték a lépést, az elemzők szkeptikusak a háromszereplős távközlési piac fennmaradását illetően, hacsak nem emelkednek érdemben a tarifák.
| Az AGR-díjak 4 éves moratóriuma egyelőre könnyítést ad a távközlési szolgáltatóknak, de nem állíthatja meg a mérlegelvérzést
Hogyan érintik a reformok a távközlési vállalatokat?
Az összes intézkedés közül az egyik legfontosabb és legidőszerűbb, amely elemzők szerint rövid távú könnyítést fog nyújtani az adósságokkal terhes Vodafone Idea és a Bharti Airtel számára. négy éves moratórium a Legfelsőbb Bíróságnak a korrigált bruttó bevételről (AGR) 2020. szeptember 1-jén hozott ítélete miatt felmerülő illetékfizetésről. Valószínűleg a 2021-es aukciót leszámítva a korábbi aukciókon vásárolt spektrum fizetésére vonatkozó újabb négyéves moratórium is enyhítést jelent.
Bár a kormány kamatot számít fel, ha a cégek a moratórium mellett döntenek, az elemzők úgy vélik, hogy a következő négy évben nagyjából évi 45 000 millió rúpiát biztosíthat a távközlési szektornak.
Az olyan intézkedések, mint az aukciós naptár egyszerűsítése és a spektrumhasználati díjak (SUC) az aukciókról való eltávolítása, szintén valószínűleg csökkentik a díjkiadást, miközben segítik a távközlési szolgáltatókat az aukciós vásárlás megtervezésében. Az elemzők szerint azonban ahhoz, hogy a távközlési társaságok hasznot húzzanak a csökkentett SUC-ból, több spektrumot kell vásárolniuk a közelgő aukciókon.
|A telekommunikációról, a légi közlekedésről és az autózásról szóló új kurzus azt sugallja, hogy a kormány szándéka a politikai egyértelműség biztosítása, a beruházások ösztönzéseMeddig várható, hogy az intézkedések hozzájárulnak a Vodafone Idea piacának megmentéséhez?
Bár a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy ezek az intézkedések mindenkire vonatkoznának, a közeljövőben a közel 1,9 millió rúpiás nettó adóssággal rendelkező Vodafone Idea lesz a legnagyobb haszna a közeljövőben. A társaságnak azonban sürgősen megfelelő tőkét kell bevonnia, és jelentős mértékben meg kell emelnie a 4G tarifát az előre fizetett ügyfelek számára.
A felelősség most a vállalatra hárul, hogy sikeresen befejezze a régóta halogatott tőkeemelést, felgyorsítsa a hálózati beruházásokat, megállítsa az előfizetői veszteségeket, és (végül) növelje az ARPU-t (egy felhasználóra jutó átlagos bevételt), ami mind a kihívásokból, mind pedig a méltányos részből áll. bizonytalanságokat állapít meg a Citi Research közleményében.
A Vodafone Idea-nak emellett meg kell küzdenie a Reliance Jio Infocomm és a Bharti Airtel megnövekedett versenyét, amelyek több lélegzetvételű és kezelhető adóssághelyzettel rendelkeznek. A moratórium lehetősége mindenki számára nyitva áll. Míg a Vodafone Idea az újjáélesztésre összpontosít, amelyre most lehetőség van, a Reliance Jio és a Bharti Airtel visszatérhet agresszívebbé, akár jobb hálózat és szolgáltatások, akár rendkívül versenyképes tarifák és kiegészítők kínálatáról van szó – mondta egy iparági veterán.
Hogyan érintik a reformok az államháztartást?
A kormány ragaszkodott ahhoz, hogy mivel minden moratóriumi felajánlás nettó jelenérték-védettséggel történik, a következő négy pénzügyi évben akkor is bevételkieséssel kell szembenéznie, ha a három magánszereplő közül kettő ezt választja.
A jelenlegi pénzügyi évben a kormány 53 987 millió rúpiára becsülte a spektrumhasználati díjakból, licencdíjakból és egyéb illetékekből származó bevételt. Ennek nagy részét azonban négy pénzügyi évre le kell mondani, miután a távközlési vállalatok a moratórium mellett döntenek.
A moratórium lejártakor a kormány lehetőséget biztosít a távközlési szereplőnek, hogy a fizetési halasztásból származó kamatot tőkével fizesse ki, illetve a kormány választása szerint az esedékes tőkévé váltsa át. Ez szakértők szerint kihívást jelent majd a kormány számára, hogy később tehermentesítse a részesedést, ha a piaci feltételek nem javulnak.
De hogyan romlott a távközlési társaságok anyagi helyzete?
Nagyjából az AGR eltérő jogi értelmezésével kezdődött. Ennek megértéséhez vissza kell mennünk 1999-ig, amikor a kormány úgy döntött, hogy a távközlési szektorban áttér a fixről a bevételmegosztási modellre. A távközlési szereplők a távközlési és nem távközlési bevételekből származó AGR-jük bizonyos százalékát fizetnék licenc- és spektrumdíjként.
Ennek a szabályozási környezetnek az enyhülése számos játékos részvételéhez vezetett. A legmagasabb szinten Indiának több mint 14 nemzeti és regionális távközlési szolgáltatója volt.
| Magyarázat: Mi a jó egy „rossz bankban”2003-ban a Department of Telecom (DoT) felvetette az AGR-kifizetések iránti igényt. Azt mondta, hogy a távközlési társaságok által a leányvállalatoktól kapott osztalék, a rövid távú befektetések kamatai, a kereskedői engedményként levont pénzek, a hívások árengedménye és egyebek minden olyan bevételét, amely meghaladja a távközlési szolgáltatásokból származó bevételt, figyelembe veszik az AGR kiszámításakor.
A távközlési szolgáltatók megkeresték a Telecom Disputes Settlement Appellate Tribunal (TDSAT)-t, amely 2006 júliusában úgy döntött, hogy az ügyet vissza kell küldeni a szabályozó TRAI-hez újabb konzultáció céljából. A TDSAT elutasította a kormány állítását, és a Központ a Legfelsőbb Bírósághoz fordult. Amíg az ügy még folyamatban volt, 2012-ben a Legfelsőbb Bíróság 122 távközlési engedélyt törölt a 2G-csalás ügyében. Ez megújítást eredményezett, a spektrumot immár aukciókon keresztül osztották ki.
Mobiltelefonján beszél egy riksahúzó, miközben 2014-ben Kolkatában a távközlési cégek hirdetőtáblái előtt várja az ügyfeleket (Reuters Fotó: Rupak De Chowdhuri, File) Mi volt a Legfelsőbb Bíróság ítélete?
2019-ben a Legfelsőbb Bíróság hozta meg az első ítéletet az ügyben, amelyben megállapította, hogy a DoT AGR-definíciója a helyes, és a távközlési szolgáltatóknak meg kell fizetniük az AGR-t, a kamatot és a nemfizetési bírságot.
A 2016-ban belépő Reliance Jio Infocomm erős verseny miatti feszültség alatt álló ítélet a telekommunikációs szektorban. A Jio Infocom több mint 58 000 Rs illetéket hagyott hátra, amely mára 62 000 Rs-ra emelkedett, míg Az Airtelnek több mint 43 000 Rs-t kellett fizetnie AGR-illetékként, amikor 2019-ben kihirdették az ítéletet. Bár mindkét játékos befizette ennek egy részét a DoT-nek, továbbra is pénzt kell gyűjteniük a maradék kifizetéséhez vagy most, vagy négy évvel később, ha a moratórium mellett döntenek.
Hírlevél| Kattintson ide, hogy a nap legjobb magyarázóit megtalálja a postaládájában
Oszd Meg A Barátaiddal:
