Magyarázat: Törökország vitatott törvénye, amely szigorítja a civil társadalom ellenőrzését

A török ​​parlament vasárnap elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely fokozná a civil társadalmi csoportok ellenőrzését. Mi a törvény, és milyen következményei vannak?

Tayyip Erdogan török ​​elnök beszédet mond kormányzó AK Pártja tagjaihoz a törökországi ankarai parlamentben tartott ülésén. (Elnöki Sajtóiroda/Kiosztó a Reuters-en keresztül)

A török ​​parlament vasárnap elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely fokozná a civil társadalmi csoportok ellenőrzését. A törvény a tömegpusztító fegyverek elterjedésének finanszírozásának megakadályozása nevet viseli, és Recep Tayyip Erdogan elnök kormányzó Igazság és Fejlődés pártja javasolta annak érdekében, hogy megfeleljen az ENSZ Biztonsági Tanácsának a terrorfinanszírozás és a pénzmosás ellenőrzésére vonatkozó ajánlásainak.

A kritikusok a törvényjavaslat egyes rendelkezéseit önkényesnek tartják, és úgy vélik, hogy az sérti a török ​​alkotmány rendelkezéseit, mivel sérti az egyesülési szabadságot.

Mit mond a Bill?

A törvényjavaslat a Törökországról szóló 2019-es jelentés nyomán született, amelyet a kormányközi testület Financial Action Task Force (FATF) készített, amelynek célja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem. A törvényjavaslat 43 cikkből áll, és hét törvényt módosított Törökország egyesülési jogáról, és célja, hogy Törökország ne kerüljön feketelistára a terrorfinanszírozás párizsi központjában.

A FATF egy olyan kormányközi testület, amely immár fennállásának 30. évében működik, és azon dolgozik, hogy normákat állapítson meg, és elősegítse a jogi, szabályozási és operatív intézkedések hatékony végrehajtását a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása és a nemzetközi pénzügyi rendszer integritását fenyegető egyéb kapcsolódó fenyegetések elleni küzdelemben. .

Milyen következményekkel jár a törvényjavaslat elfogadása?

A törvényjavaslat felhatalmazza a török ​​kormányt arra, hogy megbízottakat nevezzen ki a nem kormányzati szervezetekhez (NGO-khoz), hogy felfüggeszthesse tevékenységüket, lefoglalja vagyonát és figyelemmel kísérje finanszírozási forrásaikat.

Különböző médiajelentések szerint a kritikusok és az emberi jogi aktivisták úgy látják, hogy ez a lépés a másként gondolkodók felszámolásának módja egy olyan országban, ahol a civil társadalom már nem túl szabad.

A 2016-os sikertelen puccs után, amelynek célja a demokrácia védelme volt az országban, újságírók, bürokraták, akadémikusok és bírák ezrei kerültek a kormány célpontjába.

Az év elején a török ​​ügyészség csaknem 700 személy letartóztatását rendelte el, köztük a katonai és az igazságügyi minisztérium alkalmazottait, az Erdogan-kormány megdöntésére irányuló 2016-os puccskísérletben való részvétellel vádolt személyek elleni lépések részeként. Erdogan, akit iszlamistának és konzervatívnak tartanak, immár több mint egy évtizede van hatalmon, és számos reformot vitt véghez a török ​​társadalomban.

A puccs megtörténte óta a török ​​hatóságok fellépést folytatnak Fethullah Gülen amerikai muszlim hitszónok állítólagos követői ellen, akit Erdogan régóta vádol a 2016-os puccs kitervezésével. Gülen tagadta ezeket a vádakat, és elítélte a puccsot. Valójában korábban felvetette, hogy a puccsot maga a kormány hajtotta végre.

Az Al-Monitor beszámolója szerint a törvényjavaslat további csapást mér a civil társadalomra, amelynek elszánt erőfeszítései Törökország demokratikusabb útra terelésére reményt sugároztak még akkor is, amikor Erdogan az ellenkező irányba mozgatja az országot.

Oszd Meg A Barátaiddal: